Gödöllői röpis bombázó trió - képgalériával

 

KILENC ÉVE JÁTSZIK GÖDÖLLŐN A CSAPATKAPITÁNY

„A csabaiak ezúttal jobbak voltak nálunk – összegezte a gödöllőiek számára kellemetlen élménnyel záruló elődöntőt az együttes kapitánya, Széles Petra. – Nincs mit tenni, most már gőzerővel a bronzmérkőzésre készülünk. Azt tartják, hogy az éremcsatározások után két csapat örül igazán: a győztes és a harmadik. Mi az idei Magyar Kupában másodikak lettünk, ami persze ugyancsak megbecsülendő eredmény, de ha már a bajnokságban nem jutottunk be a fináléba, legalább a bronzéremnek szeretnénk örülni. A TF csapatával tavaly az elődöntőben találkoztunk, s akkor négy mérkőzésen legyőztük őket."

A 26 éves játékos nem kevesebb mint kilenc éve erősíti a gödöllőieket, s bár messze nem ő a legidősebb a keretben, méltán érdemelte ki a csapatkapitányi tisztséget. Petra amúgy 11 esztendősen a fővárosban, az Angyalföldi DRC-ben kezdett el röplabdázni.

„Édesapám magasugró, édesanyám pedig élvonalbeli röplabdázó volt, tehát nem volt kérdéses, hogy én is sportolni fogok. De az atlétika kissé monoton, ráadásul nem csapatsport, így inkább a röplabdát választottam. Nem lehettem túlságosan tehetségtelen, mert rendszerint egy korosztállyal feljebb játszottam. Idővel aztán meghívtak a Budapest-válogatottba meg a serdülőbe, 2005-ben pedig az ifjúsági válogatottal az Európa-bajnokságon is szerepeltem."

Ekkor került Gödöllőre is, aminek az volt az oka, hogy az angyalföldi klubnak megszűnt a felnőttcsapata, s az ifjúsági válogatott akkori trénre, Hollósy László – aki a Pest megyei csapat vezetőedzője is volt egyben –, ezt kihasználva invitálta őt a Budapest melletti kisvárosba. Petra így részese volt a gödöllőiek legszebb sikereinek is, hiszen a klub 2007-ben, 2012-ben és 2013-ban bejutott a bajnokság fináléjába, 2010-ben pedig a harmadik helyen végzett, míg a Magyar Kupában 2011-ben, 2013-ban és idén is döntőt játszhatott.

„Talán a legkedvesebb emlék ezek közül a 2011-es debreceni Magyar Kupa, ahol az elődöntőben a Vasast vertük, s bár a fináléban kikaptunk a BSE-től, az akkori döntőbe kerülésünk várakozáson felüli teljesítmény volt. Ráadásul ebben az évben a válogatottban is bemutatkozhattam. A B-válogatottban többször is játszottam már korábban, sőt kaptam meghívót is az A-csapat edzőtáborába is, de végül ekkor, Jókay Zoltán kapitánysága alatt kerültem be először a tizenkettes keretbe, aki aztán pályára is küldött."

 

A center hat világbajnoki selejtezőn lépett pályára a tizenegyből, s ezeken 26 ponttal segítette a válogatottat. Természetesen tagja a májusi Eb-selejtezőre összeállított bő keretnek is, amely már az új szövetségi kapitány, a belga Jan De Brandt irányításával kezdi majd a felkészülést Érden, a bajnokság befejezése után.

„Mivel olyan szövetségi kapitányunk lesz, aki nem ismer minket, gyakorlatilag mindenki tiszta lappal indul. Természetesen mindent el fogok követni, hogy a tizenkettes utazó csapatba is bekerüljek, de elég nagy a konkurencia, szóval mindenkinek keményen meg kell küzdenie ezért. Ez viszont abból a szempontból jó, hogy nagyon erős válogatottunk lesz és most tényleg komoly esély van arra, hogy kijussunk a jövő évi Európa-bajnokságra."

Petra a gödöllői évei alatt közgazdasági diplomát szerzett a helyi Szent István Egyetemen, és a röplabdázás mellett marketinggel vagy logisztikával kapcsolatos munkát szeretne végezni.

„Most már szeretnék saját lábra állni és dolgozni. Persze nem könnyű a röplabda mellett olyan munkát találni, ahol nem üti egymást a kettő. Elsősorban Gödöllőben gondolkozom, mert itt nagyon jól érzem magam. Igaz, a kilenc év elég hosszú idő, lehet, hogy nem lenne baj, ha más impulzusokat is kapnék, azonban a GRC ajánlata mindenképpen előnyt élvez. De sok múlik azon is, hogy sikerül-e helyben munkát találnom. Jobb híján rengeteget olvasok, a párommal pedig mostanában elég sokat horgászunk, már persze amikor a röplabda-versenynaptár engedi."

ÖT VB-SELEJTEZŐN 53 PONT – SÉRÜLT VÁLLAL

A válogatott túráin Petra szobatársa az egyik legjobb barátnője, a korábban ugyancsak Gödöllőn játszó Kötél Dóra, aki történetesen most éppen az Aluprof-TF Budapest csapatát erősíti, amely a bronzcsatában a TEVA ellenfele lesz. A klubtúrákon viszont névrokonával, Csengeri Petrával vannak egy szobában, aki a gödöllőiek egyik leghatékonyabb bombázója. A 24 éves ütő vállsérülése miatt csak a vb-selejtezők második és harmadik körében szerepelt, ám nyolc meccsen így is 67 pontig jutott, amivel a teljes selejtezősorozat 24. legeredményesebb játékosa lett. Ahhoz képest, hogy csak kilenc éve, mindössze 15 esztendősen kezdett el röplabdázni, ez kifejezetten villámkarriernek számít.

„Mezőkövesdi vagyok, és ott sajnos nem volt lehetőségem röplabdázni. Korábban magasugrással és duatlonnal próbálkoztam, de 14 évesen tagja voltam a helyi NB II-es női kézilabdacsapatnak. Aztán amikor a középiskolába kerültem, az egyik tanárom ajánlotta, hogy próbáljam ki a röplabdát is. Mivel Eger, a hazai röplabda egyik fellegvára közel volt, náluk próbálkoztam. Tehetségesnek találtak, nekem is tetszett a sportág, így belevágtam és 2006 januárjától már ott folytattam a középiskolát. Az utolsó két évben viszont már Gödöllőre jártam."

2006 nyarán Németh Lajos meghívta a korosztályos válogatottba, míg segítője, Hollósy László – ahogyan a másik Petrát – 2007-ben őt is Gödöllőre csábította. A mostani – egyéves megszakítással – már a hatodik idénye a Pest megyei csapatnál. A szünet a 2010–2011-es bajnokság volt, amikor az Egyesült Államokban járt egyetemre.

„Az Auburn Universityre Forman József invitálására mentem, aki akkor ott edzősködött. Nagyon nehéz volt az első fél év, mert én addig elsősorban németet tanultam, az angolom még nem volt annyira jó, így kezdetben elég nehezen ment a tanulás, de végül belejöttem. Csakhogy a nyáron Józsit elküldték, én pedig csak vele akartam együtt dolgozni, így aztán egy év után visszajöttem Gödöllőre."

Hazatérése után nem sokkal már a válogatott mezét is magára ölthette. Korábban ugyan Ludvig Zsolt kapitánysága alatt részt vett már a válogatott edzőtáborában, de akkor még nem került be a szűkített keretbe. Jókay Zoltánnál viszont igen és aztán nála debütálhatott is a címeres mezben. Igaz, nem az elsődleges posztján, hanem centerként, ez azonban leginkább a sokoldalúságát bizonyítja. Viszont ezt követően egy makacs vállsérülés miatt hosszabb időt ki kellett hagynia.

„Az orvosok azt mondták, hogy izomsorvadásom van, de nem akarják megműteni, mert túlságosan is mély. Nagyon sok mindent kipróbáltam, ám nem sokat javult a helyzet. Így aztán összeszorítom a fogam, és a fájdalmat tűrve játszom, ameddig csak bírom."

A sérülés miatt aztán távolabb került a válogatottól, de az őszi vb-selejtezőkre korábbi klubedzője, az akkori szövetségi kapitány, Hollósy László újra meghívta a nemzeti csapatba.

„Nem voltak illúzióim ezzel kapcsolatban, tudtam, hogy elsősorban annak köszönhettem, hogy nagyon sokan lemondták a válogatottságot. Viszont ha már ott voltam, igyekeztem is élni a lehetőséggel. Úgy érzem, hogy sikerült..."

De még hogy! Öt mérkőzésen 53 pont volt a termése, ami tíz pont fölötti mérkőzésenkénti átlag, s ezzel alaposan kivette a részét abból, hogy a Bestiák végül csoportgyőztesként zárták az izraeli selejtezőtornát. Természetesen a horvátországi harmadik körben is alapembere volt a csapatnak, s a franciák elleni zárómeccsen látott parádés fordításhoz tíz ponttal járult hozzá. Ott lesz az Eb-selejtezőkre készülő válogatott edzőtáborában is, igaz, közben egyetemi kötelezettségeinek is eleget kell tennie.

„Miután hazatértem Amerikából, a gödöllői Szent István Egyetemen folytattam a tanulást. Elvileg decemberben fejezem be, de addig még jó néhány vizsgám hátravan. Azonban lekopogom, jól bírom a kettős terhelést. Viszont éppen a tanulmányaim miatt valószínűleg a következő bajnokságban még maradok Gödöllőn, bár szívesen kipróbálnám magamat külföldön is. Azonban még egy fontos érv szól a maradásom mellett, mégpedig a húgom."

Petra kisebbik testvére, Gréta még csak 15 éves, de már ő is tehetséges röplabdázó-palánta, aki a gödöllői klub utánpótláscsapatának játékosa, s jelenleg a nővérével lakik egy albérletben.

„Ő már most 180 centi, ráadásul még időben elkezdte a röplabdázást, így neki nem hiányoznak olyan alapok, mint nekem. Ha megkapja a megfelelő képzést, akkor még nálam is jobb játékos lehet belőle. Amikor csak tehetem, kimegyek a meccseire szurkolni neki. A hozzáállása már most is profi, és nagyon mérges, ha a csapattársai nem veszik ugyanolyan komolyan a játékot, mint amennyire ő. Szóval jelenleg érte is felelősséggel tartozom, nem hagyhatom egyik pillanatról a másikra magára."

EDDIG A FRANCIÁK ELLENI VOLT ÉLETE MECCSE

Petra életében egy másik Gréta is fontos szerepet tölt be, ő pedig nem más, mint csapattársa, Szakmáry Gréta, aki egyben az egyik legjobb barátnője is. Az egy dolog, hogy a két lány a válogatott túráin egy szobában lakik, de a születésnapjaikat is mindössze egy nap eltéréssel ünneplik. Két év a korkülönbség közöttük, az évszámot tekintve viszont mindössze eggyel több utóbbi születési dátuma. Ez a furcsaság úgy fordulhatott elő, hogy míg Petra 1990. január 1-én látta meg a napvilágot, addig Gréta 1991. december 31-én született.

A két lány legutóbb is együtt ünnepelte a születésnapját, az újévet, de még előtte a karácsonyt is, hiszen a januári horvátországi vb-selejtezőre készültek együtt Mariborban. Gréta igazából ezen a tornán robbant be a válogatottba. Már a hollandok elleni meccsen is ő volt kiemelhető a selejtező pontkirálynője, Sándor Renáta mellett, de aztán a franciák elleni emlékezetes mérkőzésen parádézott igazán, amelyen 14 pontot bombázott a galloknak. A nyíregyházi lány sem röplabdával kezdte a sportpályafutását, először például karatézott, míg édesanyja válogatott diszkoszvető volt, így kézenfekvő lett volna, ha belőle is atléta lesz.

„Már tízévesen elkezdtem röplabdázni, aztán amikor a gimnáziumba kerültem, akkor anyu révén atletizálni is hívtak, de addigra már eldőlt a sorsom. Nagyon megkedveltem ezt a sportágat, s anyukám sem igazán akarta, hogy dobóatléta legyek. Közben pedig az egyik tanárom, Balázs István beajánlott a válogatottba is."

Először négyesütőként játszott, s 15 évesen már a felnőttcsapatban is bemutatkozott, a második évében pedig már a nyíregyházi együttes stabil kezdőjátékosa lett. Németh Lajos meghívta az ifjúsági válogatottba, ő próbálta ki először centerként, ahol ugyancsak remek teljesítményt nyújtott, s idővel Nyíregyházán is ezen a poszton játszott. Az érettségi után aztán először keresztezték egymást útjaik Csengeri Petrával, akivel együtt mentek ki Amerikába.

„Hárman utaztunk ki akkor Forman József invitálására, kettőnkön kívül még Milovits Juli tartott velünk, de már kint derült ki, hogy hármunkra csak egy ösztöndíj jut. Végül Csengi volt a szerencsés, ő maradt, én pedig hazajöttem, Gödöllőre igazoltam és itt kezdtem meg az egyetemet. De a kint együtt töltött napok alatt nagyon összebarátkoztunk, s amikor egy év után visszajött, még szorosabb lett a barátságunk."

A szőke szépség közben Gödöllőn is alapemberré vált, ahová még centerként igazolt. Fél év után azonban visszakerült ütőnek, s már ezen a poszton volt részese a 2011-es kupaezüstnek. Nem sokkal később Jókay Zoltán meghívta a válogatottba is, ahol az Európa-ligában debütált címeres mezben. Hollósy Lászlónál is kapott meghívót és tavaly is benne volt az Európa-liga keretben, de ott főleg csereként jutott szóhoz, ahogyan az izraeli vb-selejtezőkön is. Az igazi áttörést a horvátországi vb-selejtező, azon belül is a már emlegetett franciák elleni meccs hozta.

„Túlzás nélkül állíthatom, hogy eddig az volt életem mérkőzése. Persze ehhez az is kellett, hogy a feladónk, Kötél Zsani jobbnál jobb labdákat adjon. Korábban ugyanis még nem sokat játszottunk együtt, s nem igazán találtuk a közös hangot. Eleinte szinte minden labdát Sándor Reni kapott, s kissé félve passzolt nekem, de aztán látva a pontjaimat egyre többet játszott rám is, s végül így sikerült fordítanunk. A találkozó után megkeresett egy olasz játékosmenedzser, akivel azóta is tartom a kapcsolatot, s remélhetőleg előbb-utóbb majd egy külföldi csapathoz is eljutok a segítségével. De most az első még az, hogy elvégezzem az egyetemet.

A két barátnő az egyetemen is egy csoportba jár, többek között a gödöllőiek liberójával, Lékó Lillával együtt. Vendéglátás-turizmus szakon tanulnak, és konferenciaszervezőnek készülnek. De természetesen csak a röplabda-pályafutásuk befejezése után. Pontosabban Csenginek van még egy másik elképzelése is a jövőjével kapcsolatban...

„A családom eléggé muzikális, nagyon szeretjük a zenét – árulta el a göndör szépség –, én például hét évig tanultam gitározni. Igaz, egy ideje már nem volt a kezemben, de ha arra kerül sor, akkor röplabdás pályafutásom befejezése után szívesen zenélnék is."

Ez, mármint a pályafutásának a vége, azért remélhetőleg még jóval odébb van, hiszen Petra még csak 24, Gréta pedig mindössze 22 éves. Az már más kérdés, hogy együtt folytatják-e a játékot a lányok, Grétit ugyanis itthonról is több csapat kereste már.

„Sok múlik azon, hogy a jelenlegi klubom milyen ajánlatot tesz, és az is, hogy ki lesz a következő idényben az edzőnk. Nekem például nagyon tetszik jelenlegi trénerünk, Horváth András edzésmunkája. Az ő maradása ugyancsak komoly érv lenne a szerződéshosszabbításom mellett."

A jövőt egyelőre nem ismerjük, jelenleg azonban még mindhárman együtt küzdenek a TF ellen, a bronzérem megszerzéséért. A három győzelemig tartó párharc első felvonása után, szombaton mindenesetre ők kerültek lépéselőnybe, miután a városi sportcsarnokban három sima játszmában lelépték ellenfelüket. A második mérkőzés szerdán 18:30-kor kezdődik majd a Testnevelési Egyetem sportcsarnokában, míg a harmadik találkozót szombaton 18 órától játsszák Gödöllőn. Aki kíváncsi a lányokra élőben is, ott megnézheti őket...