Élet a Primavera után

Talán egy focista életében a legnehezebb évek. Szépen végigjárta korosztályos csapatokat, majd kikerül a "nagyvilágba". Természetesen a Roma-nál szinte esélytelen, hogy egyből a felnőtt kerethez csatlakozzon, és játsszon is, ezért kiküldik valahova tapasztalatot szerezni, fejlődni. És itt jönnek a problémák. Melyik országba, osztályba, milyen csapathoz küldjék, vajon lesz-e játéklehetősége. Ehhez tehát egy kis szerencse is kell, amellett persze, hogy bárhol meg lehet küzdeni a kezdőbe kerülésért. Mint láthattuk a Roma utánpótlása folyamatosan robog előre, így jelenleg is rengeteg játékosunk van más csapatoknál, kisebb-nagyobb sikereket elérve. Most a legígéretesebbeket próbáltam összeválogatni.

Visszavonulása után új munkakört teremtettek neki a Roma-nál: a kölcsönadott fiatalokkal kell foglalkoznia, hogy minél jobban teljesíthessenek. és kapcsolatban maradjanak a klubbal is.

Balzaretti új munkájára azért van szükség, mert egyelőre nincs jól megoldva a kölcsönadogatásosdink. Gyakorlatilag össze-vissza küldjük a játékosainkat, ezért van ekkora bizonytalanság a játéklehetőség tekintetében. Aztán ott van a másik véglet, amikor annyira megszereti az új klubját a játékos, hogy már vissza se akar jönni Rómába, így áron alul vagyunk kénytelenek elengedni, ahogy ez Jedvaj esetében is történt. Megoldást jelentene egy fiókcsapat, ezért már olvashattunk olyan híreket, hogy Pallotta-ék megveszik a nehéz gazdasági helyzetben lévő, (a város tulajdonában van) Korona Kielce csapatának a 100%-át. Tavaly májusban az első híreknél azt írták, hogy az első feltétel, hogy bennmaradjanak a lengyel első osztályban, ami meg is történt. Aztán a következő hírek július közepén röppentek fel, bár csak olasz, és lengyel nyelvű források írtak arról, hogy előrehaladott tárgyalások folynak, és közel a megállapodás. Azóta semmi hír, de bízok benne, hogy összejön majd az üzlet, nagy lépés lenne, és gazdaságilag rendkívül jövedelmező.

Szép új stadionjuk, és lelkes szurkolóik is vannak.

Most azonban térjünk rá a játékosokra, és mivel óriási a választék, így a harmadosztályt gyorsan át is ugorjuk, jöjjenek egyből azok, akik a Serie B-ben vannak, és játéklehetőséget is kapnak.

Arturo Calabresi: Már az előző posztban tettem róla említést, hiszen a Calabresi-Capradossi páros nem csak nálunk, de az utánpótlás válogatottban is a védelem alapja volt. Idén a Livorno-ba került, ahol eddig kettő kivételével minden meccset végigjátszott, mondjuk nem a védelem közepén, hanem a jobb oldalán.Kilátások: Jövőre szinte biztos, hogy nem láthatjuk majd még nálunk, ahhoz először egy sikeres Serie-A-s szezon is kéne. Valószínűleg pár év múlva egy pár milliós eladásként fog megjelenni a "könyvekben", mint Viviani, bár az első lépést sikeresen vette, ami biztató lehet.

Luca Mazzitelli: Ő a példa arra, hogy a harmadosztály után is van élet. Tavaly a Südtirol-ban teljesített egész jól, így idén a Brescia-ba került, ahol 10 kivételével minden percet a pályán töltött eddig, védekező középpályásként.Kilátások: Úgy néz ki, hogy sokat fejlődött tavaly óta, és most is megkapja a lehetőséget. Nem bánnám, ha ő lenne az "új De Rossi", és ha ilyen ütemben fejlődik tovább, akkor esetleg meg is kaphatja a lehetőséget a bizonyításra (főleg, hogy a védelem előtt játszó játékosokból lehet, hogy mind a kettő távozik az év végén, szóval a felkészülést 90%, hogy a csapattal kezdi majd meg).

Talán egy afféle futottak még kategóriába sorolható Somma, aki tavaly bemutatkozott nálunk, aztán az Empoli-hoz került (ahol nem játszott), most pedig ő is a Brescia-nál van, de eddig csak két kupameccsen kapott lehetőséget a belső védő. Mellette az örök kölcsönadott, Crescenzi az, akiről csak félve írok, hiszen a Pescara-ban játszik, ráadásul annyira nem is keveset, de ez már a 9. kölcsöne, és a Rómába visszakerülésére szinte semmi esély sincs. Szeretnék még írni arról, hogy jól teljesít Vestenicky, vagy, a nyáron a Fulham-től megszerezett Casasola, de ők eddig elég mérsékelt játékidőt kaptak csak.

Oké, tudom, hogy Scuffet egyáltalán nem a mi játékosunk (még), de eléggé úgy tűnik, hogy a Roma-ban szeretne játszani, és jelenleg is Sabatini öccse az edzője.

Simone Scuffet: Nála még reménykedni kell abban, hogy tényleg a hozzánk kerül-e, (saját elmondása szerint ez csak a Roma-tól függ, és ő bízik benne, hogy egy ilyen nagy csapat ezt meg tudja oldani) de a jelenlegi teljesítménye is biztató. Eddig 6 fordulóból 5-t végigjátszott (az első játéknapon még kereten kívül maradt) a Como-ban, ahol nincs egyszerű munkája, az előtte lévő védelem legértékesebb tagja a már említett Casasola, egyik alappillére pedig egy kedves ismerősünk, Cassetti (aki mint kiderült Garcia engedélyével az elmúlt évben sokszor edzett nálunk). Ennek ellenére az 5 meccséből már kettőt lehúzott kapott gól nélkül. Kilátások: Először kerüljön csak hozzánk, aztán majd meglátjuk. (mondjuk érdekes lesz a kapuskérdés, hiszen ezen a poszton mind a 3 játékosunknak az év végén lejár a szerződése, tehát lenne lehetősége a kezdőbe kerülésre).

Ennyi volt a másodosztály, most azt nézzük meg, hogy a Serie A-ban hogy szerepelnek a játékosaink.

Daniele Verde: Tavaly nagyszerűen mutatkozott be Rudi Garcia csapatában, és még EL meccsen is pályára léphetett, így idén a frissen feljutó Frosinone-ba került. Sajnos eddig csalódás az ott töltött pár hónapja, 4 bajnoki, és egy kupa mérkőzésen, összesen 73 percet volt pályán. Talán a csapat felállása sem annyira tökéletes neki, de reménykedjünk benne, hogy az év során több játéklehetőséget harcol majd ki magának. Kilátások: A szezon előtt úgy gondoltam, hogy majd alapember lesz, de mindenesetre jó, hogy maradt a Serie A szintjén, és legalább a bizonyításra is kap lehetőséget. Most már csak élnie kéne ezzel. Annyi valószínű, hogy nem adjuk majd el, de lehet, hogy egy újabb kölcsön elé néz.

Úgy szeretném, hogy jó legyen. Nagyon szimpatikusan játszott mindig amikor a pályán volt.

Matteo Politano: Tavaly őt egy 50-50 játékjogos liciten szereztük meg, most pedig a Sassuolo-ba került, és igazi meglepetésként nagyon jól szerepel. Már 22 éves, tehát kicsit más kategória, de eddig szinte minden meccsen pályára lépett, mondjuk egyszer sem játszott 90 percet. Az egyiken egy gól, és gólpassz is került a neve mellé, ki más, mint a Roma ellen. Kilátások: Nem hinném, hogy Roma szintet képvisel, hiszen a Sassuolo-ban sem nélkülözhetetlen ember, de mindenképpen pozitív meglepetés, és viszonylag jó bevételt jelenthet majd. (talán a Milan már készíti is a 35 milliós megaajánlatot).

Lukasz Skorupski: Az immáron csak második kedvenc lengyel óriásunk jó csapatot talált magának az Empoli személyében, hiszen eddig minden meccset végigjátszott. Az már más kérdés, hogy csak egyen maradt kapott gól nélkül, és a többi 7 meccsen 12 gól a mérlege. Nincs túl nagy konkurenciája sem, ezért jó eséllyel végigjátssza a szezont. Kilátások: Úgy néz ki, hogy mégse lesz akkora játékos, mint amekkora ígéretként érkezett, de talán év végére sok tapasztalattal visszatérve egy cserepozíciót könnyen elérhet az eléggé megüresedő kapusposzton, bár Scuffet átveheti a "nagy ígéret" szerepét a csapatban, akkor pedig ő is az értékesítés sorsára juthat.

Leandro Parades: Az egyetlen játékos, aki rendszeresen kommentel a blogunkon, nem szerepelt annyira Rudi Garcia terveiben, amennyi elég játéklehetőséget biztosított volna egy fiatal tehetségnek (azt inkább hagyjuk, hogy Ucan, és ő is sokkal nagyobb szerepet vállalhatna Pjanic cseréjeként, és a védekező fázisban sem gyenge egyikük sem). Ezét Sabatini a mercato zárása előtt neki is elintézett egy Empoli-s kölcsönt. Azóta minden meccsükön pályára lépett, bár mindössze csak egyszer 90 percet, amúgy csereként (egy gólt is szerzett már). Kilátások: nagyon gyorsan szerepet kapott az új csapatában, és bízok benne, hogy egyre többet is fog játszani. Itt Zielinski-vel küzd a pozíciójáért, amiben eddig általában alulmaradt, de talán ha később már jobban hozzászokik az új csapatához, alapjátékossá válhat. A szezon végén pedig minden esélye megvan arra, hogy újra a Roma-val készüljön.

Nagy potenciál rejlik benne, nálunk is volt pár jó meccse, reméljük lesz még több is.

Avégére pedig utazzunk egy kicsit külföldre is, hiszen van még két játékos, akik talán mind közül a legjobban teljesítenek.

Antonio Sanabria: Ő visszatérhetett a Spanyolországba, ahol a frissen feljutó Sporting Gijón játékosa lett. Itt alapember lehet, az első 4 meccsét végigjátszotta, és a 4.-en duplázott is. A következő meccsen sajnos sérülés miatt le kellett cserélni, de 1 meccs kihagyás után legutóbb, ha nem is végig, de az elejétől játszott. Ez azért megnyugtató, mert Rómában ő nagyon elégedetlen volt a kevés játéklehetőségével, így amikor visszatér már nem csak utánpótlásszintű tapasztalattal rendelkezik majd. Kilátások: Ponce-val küzdhet majd a Dzeko cseréje posztért, de ha esetleg már nem akar visszatérni Olaszországba, akkor is 10 millió feletti összegért lehet majd eladni. Mondjuk ő nem saját nevelés, és különböző csapatoknak összesen kb 7 milliót fizettünk érte, de így is bőven hozhat profitot.

Már tavaly sokkal több lehetőséget érdemelt volna, reméljük nincs harag a Roma-val, és jövőre nálunk fog tündökölni.

A másik külföldi játékos sem saját nevelés, viszont az elmúlt évek egyik legérdekesebb transzfere:

Gerson: 18 éves, és a Barcelona-nak volt rá elővételi joga, de jött Sabatini, és lecsapott 16 milliót az asztalra, amit nem akart túllicitálni a Barcelona, így januárban fog érkezni a támadó középpályás. Most még befejezi a Fluminense-vel a brazil bajnokságot (dec. 6-ig tart) ahol például Ronaldinho mellett fejlődhet. Gyakran játszik, bár általában nem 90 percet, amiből arra következtetek, hogy fizikailag még nem olyan erős, ami egy kicsit aggasztó, de reméljük az új stáb őt is úgy felkészíti, mint Ucan-t. A másik probléma, hogy a Barcelona gátlástalanul viselkedő undorító gazdasági feje még mindig nem került ki teljesen a képből, elvileg az első nyáron 25, majd utána 35 milliós opciós joga van a katalánoknak. Kilátások: Gyakorlatilag a srác minden lehet, új Ronaldinho, vagy egy újabb Ucan, de mindenesetre jelenleg ő a csapat legnagyobb ígérete, aki egy óriási igazolás. Magas ára miatt nem az egy év után profitért eladás érné meg szerintem, hanem, hogy több évig húzza a csapatot, bár ez még nagyon távol van. Az első pár hónapja Rómában meghatározó lesz, reméljük Garcia-t is lenyűgözi majd tehetségével.

Rómában nagy felháborodást keltett ez a kép, de Sabatini magára vállalta a dolgot, mondván, hogy ő küldte neki a 10-es mezt, biztatásképp. Na meg persze Totti szerint sincs ezzel semmi baj, álmodozni szabad.

Ők azok, akiket lehet figyelni év közben, és talán majd még tavasszal is készül egy hasonló írás, amiben visszatérünk ezekre a játékosokra, vagy remélhetőleg másokra, akik időközben berobbantak klubjukban.

Addig viszont rengeteg meccs, és poszt lesz még, hiszen visszatér a Serie A, a BL, de lassan már az Olasz Kupára is gondolni kell. Ami biztos: szombaton Roma-Empoli, és mi itt leszünk, hogy elemezzük.