A NŐI KÉZILABDÁZÓK olimpiai negyeddöntőjében a Svédországtól a hosszabbításban elszenvedett 36–32-es vereség ellenére kijelenthető: ilyen magasságokban régen járt a magyar válogatott. A 2013-as világbajnokságon a nyolcadik helyen végzett, a párizsit megelőző tokiói játékokon hetedik lett – itt rögtön hozzáteszem, Svédország negyedikként zárt. A mieinknek a 2008-as pekingi játékok negyedik helye már tovatűnő emlék – 2008 már nem is tartozik a közelmúlthoz…
Annak ellenére sem a magyar válogatott volt a negyeddöntő esélyese, hogy a debreceni olimpiai selejtezőben 28–25-re győzött Svédország ellen – a háromgólos sikerben jócskán közrejátszott a hazai pálya.
Egy hosszabbításban elvesztett találkozó után nehéz mit mondani. Lehetne a hibákat elemezni – nem teszem. Inkább azt írom, négy év múlva ezt a svéd válogatottat Los Angelesben legyőzzük. Talán az volt a „hiba”, hogy az ellenfél rendre jól játszotta meg a beállóját, s ez ellen a találkozó nagy részében nem tudtunk mit tenni. Vagy: a hosszabbításban nem tudtuk tartani Linn Hanssont.
Ám inkább a pozitívumokat emelném ki: Böde-Bíró Blanka parádés védéseit, Vámos Petra mindent elsöprő lendületét, Klujber Katrin gólerősségét – bár azt mondom, ilyen heroikus küzdelmet követően mindenki kiemelhető. Azután, hogy az ellenfél a félidőben egy góllal jobban állt, talpra álltak a lányok, átvették a vezetést, ahogyan negyed perccel a vége előtt is. Aztán jött a hosszabbítás, a többit tudjuk…
Az elemzés nyilván a szakma feladata, az újságíró maradjon a kaptafánál, pontosabban a klaviatúránál. Teljes joggal hiányérzetünk csupán az Angola elleni döntetlen (31–31) után lehetett, ám a sors nem tolt ki velünk, ha a csoportban egy ponttal többet szerzünk, akkor sem végzünk a második helyen. Különben is, soros ellenfélként Dánia semmivel sem lett volna könnyebb ellenfél. Sőt!
Golovin Vlagyimir jól összerakta az együttest, egy hosszabbításban elvesztett mérkőzést követően nem lehet hibáztatni. Talán ha a meccs vége előtt a pályán lévők közül átlátja valaki, hogy akár szabálytalanság árán is, de teljen az idő, akkor…
De nincs akkor, most van: kár a vereségért, de egészében véve szép volt, csajok!
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!