Ha a szervezők, a Nemzetközi Teniszszövetség (ITF) illetékesei csak a rendező szemével néznék a Roland Garrosnak otthont adó komplexumban zajló sportági küzdelmeket az olimpián, akkor simán bevihették volna az egyik centerpályára a közönségkedvenc Corentin Moutet mérkőzését vasárnap délben. Szó szerint tömegek várakoztak arra minden cserénél, hogy bejussanak a lelátóra és megnézzék honfitársuk végletekig kiélezett összecsapását az indiai Sumit Nagallal, amelyet egyébként megnyert Moutet.
Mi azonban a több mint 15 000 nézőt befogadni képes Philippe Chatrierre figyeltünk, ahová a program második mérkőzésének írták ki Fucsovics Márton és a spanyol Rafael Nadal mérkőzését – utóbbi úgy döntött, vállalja a szereplést egyesben is, a szombat esti páros találkozón jól mozgott Carlos Alcaraz oldalán, győztek is, viszont kritizálta a menetrendet, hiszen nem maradt sok ideje a regenerálódásra sérült combjával. Sajnos az idei wimbledoni, korábbi Garros-győztes cseh Barbora Krejcíková és a spanyol Sara Sorribes Tormo találkozója borzasztóan lassan haladt, sok hosszú labdamenet tarkította, és mivel az első szettet elcsaklizta Sorribes Tormo Krejcíková elől, három szetten át tartott – meg három órán át, a döntő játszmában rövidítéssel fejeződött be, az esélyesebb cseh sikerével. Emiatt, és mert a kínai Cseng Csin-ven 6:0, 6:0-ra leverte az olasz Sara Erranit, a negyedik legnagyobb befogadóképességű 14-es pályán az alapból nagyjából egyórás „hátránnyal” induló Marozsán Fábián–Ugo Humbert összecsapás előbb kezdődött el, mint a várva várt ütközet.
Lássuk be, rajtunk, magyarokon kívül a világon senki sem szerette volna, hogy Fucsovics győztesen hagyja el a vörös borítást a 22-szeres Grand Slam-győztes „Salakkirály” ellen, hiszen az első kört simán abszolváló szerb ikon, Novak Djokovics vár a továbbjutóra, és valamivel csábítóbb a tenisz történetének két legjobb játékosát nézni egymás ellen, a pályafutásuk utolsó olimpiáján…
Volt ugyanakkor esélye a nyíregyházi teniszezőnek, Nadal, bár kezd magára találni a sérülésektől terhelt elmúlt másfél éve után, mégiscsak 38 éves, nincs már meg az a sebessége, mint a csípőműtétje előtt vagy még korábban volt.
Több ezer kamera szegeződött a bevonuló Nadalra, aki 14 Roland Garros-trófeát gyűjtött a vitrinjébe, nem csoda, hogy főszerepet kapott a játékok megnyitóján. Nadal bemutatását elképesztő ováció fogadta, de Fucsovics Mártont is tisztességesen megtapsolták – a pénzfeldobást Nadal nyerte meg, és azt választotta, hogy először adogat. Ez a szegmens kulcskérdés az „újkori” Rafael Nadal játékában, sokszor keveredik ugyanis bonyolult szervagémbe, s bizony a stabilitása már nem olyan a hosszú labdamenetekben, mint évekkel ezelőtt. Emellett támadható már az első szervája is, Fucsovics többször próbálkozott ezzel, felemás sikerrel. Bréklabdái először Nadalnak lettek, honfitársunk pontatlan volt, el is vette az adogatását a spanyol.
Elképesztően éles volt Nadal, de tegyük hozzá, Fucsovics Márton sem százszázalékos már jóideje, ráadásul neki azért nem a salak a kedvenc borítása. Nulla háromnál meglett az első gém Fucsovicsnak, és amíg csak egy brék a hátrány, a remény mindig él. Volt is sansz, hogy visszajöjjön, az egyik pontban testre ütött, amiért elnézést kért, ám Nadal 15–30-ról könnyedén fordított (4:1). Utána meg könnyű Fucsovics-adogatójáték nézett ki, újabb brék lett a vége… Hiába kiabáltak bele Nadal első szettlabdájába, agresszív fonákkal lezárta a nyitó felvonást (6:1).
A második játszmát a Sweet Caroline dallamai vezették fel, és jól kezdő Fucsovicsot láthattunk a pályán. Hozta a saját adogatását, Nadaléban meg eljutott harminc egyenlőig, aztán negyven mindig, végül ki is használta első fogadóesélyét a mérkőzésen, miközben a közelben Marozsán Fábián Humbert ellen már szett- és duplabrék-hátrányban volt.
Fucsovics pontosan és jól játszott, kezdett megnőni az önbizalma, szépen kivitelezte az ütéseit (3:0). Három egynél negyven semmije volt neki, ekkor viszont feléledt Nadal, és a közönség is megérezte a vérszagot. Gyönyörű rövidítéssel vette vissza a kezdeményezést Fucsovics, megőrizte brékelőnyét – Marozsán a 14-esen előbb kezdett, és előbb is fejezte be a meccsét, a 3:6, 2:6-os vereségnél jóval kedvezőbb eredményre számítottunk – erről bővebben lentebb.
Rafael Nadal viszont elbizonytalanodott, két, kvázi szettlabdához jutott Fucsovics fogadóként, azonban fordított a gémen a spanyol legenda, így fel kellett kötnie a nadrágot saját adogatásánál Fucsovicsnak. Meg is tette, jó kezdéssel behúzta az újabb játékot, karnyújtásnyira került az egyenlítéstől (5:2). Fucsovics újabb szervagémjét tenyeres nyerővel kezdte a fogadó, de hasonló volt rá a válasz. A mérkőzés labdamenetét Nadal hozta, mindkét teniszező óriási megoldásokat mutatott be benne (15–30). Két bréklabdához jutott Nadal, és már az elsőt megcsinálta, viszont a következő gémben Fucsovics vonalra ütött tenyeresével jó helyzetbe hozta magát, Nadal kettős hibájával két szettlabdához jutott. Ászértékű adogatás és Fucsovics-hiba után lett egy harmadik játszmalabdája is a világranglista-83.-nak, és mivel Nadal a hálóba rövidített, 6:4-gyel kiegyenlített Fucsovics Márton.
A harmadik szett Nadal-bréklehetőséggel kezdődött, tényleg pazar megoldással hárította Fucsovics, akit mintha kicseréltek volna az első játszmához képest. Azonban könnyelmű rövidítése újabb Nadal-sanszt eredményezett, amit jó adogatással és ásszal kompenzált. Kezdett remény mutatkozni a világraszóló diadalra, ám természetesen Nadal nem adta magát könnyen. Egy egynél már nem is egy, két brékesélye lett Rafael Nadalnak: a háló segítségével sikerült hárítani az elsőt, sebészi pontosságú rövidítéssel a másodikat. Hozta a szervagémet Fucsovics, és övé lett az első két pont a következő játékban. Egy brék aranyat érhetett, három esélye lett erre Fucsovicsnak, az elsőnél széles tenyerest ütött, a másodiknál szépen szedte fel a földről a sárga játékszert Nadal, míg a harmadik honfitársunk outra kanalazott labdájával ment veszendőbe. Új erőre is kapott a 38 éves veterán, neki is adódott, immár szokás szerint bréklehetősége, méghozzá kettő, amelyből az elsőt könnyedén hozta a spanyol, így a siker útjára lépett (3:2 Nadal javára).
Egyből le is lehetett téríteni onnan, viszont bátor rövidítéssel bréklabdát hárított a rivális, és megoldotta a feladatát. Aztán a következő kötelezőt is, 3:5-nél a mérkőzésben maradásért adogatott Fucsovics Márton, sima volt, jöhetett a nehezebb feladvány, visszabrékelni.
Csodás labdamenet után meglett az első pont Fucsovicsnak, a következőt Nadal első meccslabdájánál gyűjtötte be, miközben felsírt egy kisgyermek. Aztán kettős hiba következett, majd fájó Fucsovics-rontás fonákkal. A következő labdamenet a végét jelentette, 6:1, 4:6, 6:4-re nyert a spanyol csillag, Rafael Nadal. Fucsovics Márton minden dicséretet megérdemel, kitett magáért – párosban még lesz feladata Marozsán Fábiánnal.
„Az tény, hogy nagy élmény és megtiszteltetés volt Nadal ellen játszani, mint látszódott, a végsőkig küzdöttem. Az elején nagyon lassan kezdtem, és ő nagyon jól játszott. Az elmúlt két napban nem is nagyon tudtam edzeni, ma ütöttem először, úgyhogy nem volt könnyű felvenni a ritmust. A második szettben sokkal felszabadultabb voltam, kezdtem belejönni a játékba, összességében pedig jó meccs volt” – értékelt Fucsovics az M4sportnak, majd azt is megjegyezte, ha a döntő szettben kihasználja három bréklabdája egyikét, és ellép 4:1-re, akkor talán másképp alakult volna a mérkőzés, de így is mindent beleadott.
Nadal – akire a 24-szeres Grand Slam-tornagyőztes Novak Djokovic vár a 32 között – elmondta: nagyon tisztelte Fucsovicsot, keményen beleállt a meccsbe, és ennek köszönhetően jól kezdett.
„Amikor kicsit elveszítettem a ritmust, az intenzitást, és a játékom színvonala romlott, akkor kezdett el ellenfelem jól játszani, és nyomást helyezett rám. Jó meccset játszottunk, szorosat” – értékelt a spanyol klasszis, aki hozzátette: megtiszteltetés, hogy Párizsban a hazáját is képviselheti.
A pályafutása első olimpiáján szereplő, a világranglistán 49. helyen álló Marozsánra nehéz feladat várt a rangsorban 15. helyet elfoglaló francia Ugo Humbert ellen, s nemcsak a ranglistás helyezése miatt, hanem azért is, mert a hazai közönség támogatását is élvezhette. Ugyanakkor Marozsánt motiválhatta a visszavágás, hiszen tavaly Tatabányán a Davis Kupa selejtezőjében Humbert két szettben nyert. Ennek szellemében kezdett Marozsán, és egyből brékelni tudott, ám nagyjából eddig tartott a lendület: a francia teniszező sorozatban négy nyert játékkal válaszolt. A folytatásban Marozsán ugyan nagy csatára késztette riválisát, két játékban összesen hat bréklabdához jutott, de nem tudott élni az esélyeivel, így a francia 6:3-ra vitte a játékot – pont mint Tatabányán tavaly februárban... A nézők minden játékmegszakításnál hangos „Ugo, Ugo" kiáltásokkal biztatták kedvencüket, aki a második játszmában is azonnal brékelt, ezzel „hálálva meg” a közönség erőfeszítéseit. Humbert sokkal több nyerőt ütött, s mivel a két játékos ki nem kényszerített hibáinak száma megegyezett, fokozatosan őrölte fel Marozsánt, s még arra is volt energiája, hogy az egyik télfélcserénél a nézőkkel együtt elénekelje a francia himnuszt. Humbert végül 68 perc után fogadhatta a hálónál a magyar teniszező gratulációját. Este párosban Fucsovics és Marozsán a holland Tallon Griekspoorral és Wesley Koolhoffal száll szembe, és továbbjutás esetén a spanyol szuperduó, Nadal és a négyszeres GS-győztes Carlos Alcaraz következhet. (H. Á./MTI) |
PÁRIZSI OLIMPIA
TENISZ (salak)
FÉRFI EGYES, 1. FORDULÓ (a 64 között)
Rafael Nadal (spanyol)–Fucsovics Márton 6:1, 4:6, 6:4
Ugo Humbert (francia)–Marozsán Fábián 6:3, 6:2
PERCRŐL PERCRE: KRASZNAI BENCE
„Köszönöm szépen azt a rengeteg segítséget az orvosoknak, amit az edzőm Franciaországban kapott. Már jobban érzi magát” – mondta Bahodir Jalolov kétszeres olimpiai bajnok üzbég ökölvívó az olimpia hivatalos oldalán, majd külön kiemelte a brit orvosi csapatot is, amely a leggyorsabban reagált ebben a váratlan szituációban, amivel valószínűleg megmentette Kilicsev életét.
Kilicsev múlt csütörtökön a férfiak 51 kilós döntője után a bemelegítőteremben ünnepelte Haszanboj Duszmatov győzelmét, amikor hirtelen összeesett, és megállt a szíve. A britek orvosi stábja egyből megkezdte a szívmasszázst, majd defibrillátor segítségével újraélesztette a szövetségi kapitányt.
Az üzbég szövetség hétfőn közösségi oldalán közölte: Kilicsev állapota stabil, egyúttal bizakodását fejezte ki, hogy hamarosan visszatérhet a szorító mellé.
Az üzbég bokszolók öt aranyéremmel térhettek haza a vasárnap zárult párizsi olimpiáról, mivel a férfiak 51, 57, 71, 92 és a +92 kilogrammos súlycsoportjában is az ő öklözőjük nyert.
Az Európa-bajnokságot követően a párizsi olimpia alatt is folyamatosan jelentkeztünk élő hírfolyamunkkal, ahol próbáltuk rendszeresen színes tartalmakkal szórakoztatni olvasóinkat, de a gyors eredményközlések, frappáns nyilatkozatok, csodálatos fotók sem maradtak el. Hírfolyamunk az ötkarikás játékok lezárultával véget ért, köszönjük, hogy velünk tartottak!
Három hete indult az utazás. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren reggelente a megszokottnál is nagyobb volt a sürgés-forgás, a magyar olimpiai csapatot szállító gép folyamatosan ingázott Budapest és Párizs között. Miközben a többi utas a reggeli kávéját kortyolgatva törölgette a szemét, az élénkpiros szerelésben érkező sportolóink kicsattantak az energiától, izgatottan várták a felszállást. És nemcsak az ötkarikás újoncok, hanem a rutinos klasszisok is, elvégre az olimpia éppen attól különleges, hogy sohasem tudod, mire számíthatsz.
Mi sem tudtuk, de reménykedtünk a sikeres szereplésben, mert az elvégzett munka és a hároméves „csonka” ciklus eredményei alapján minden okunk megvolt rá.
Aztán fellobbant a láng, több mint két héten keresztül szoríthattunk a magyar sportolókért. Ahogy teltek a napok, az olimpiai járat kihasználtsága is változott, már nem Párizsba, hanem a francia fővárosból Budapestre kellett szállítania a küldöttség tagjait. A vasárnap esti záróünnepség után hétfő délután felszállt az Aranygép is, rajta csupa vidám utassal – és jelentős mennyiségű nemesfémmel. A biztonsági ellenőrzésnél természetesen az érmeket is át kellett világítani, olimpiai bajnok tekvandósunk, Márton Viviana gondosan külön dobozba helyezte az aranyát.
„Kellemes délutánt kívánunk a pilótafülkéből! Kérem, engedjétek meg, hogy a járat személyzete és minden magyar nevében tolmácsoljam gratulációnkat és köszönetünket a hihetetlen eredményeitekért, amelyeket magyar színekben elértetek az olimpián. Hatalmas megtiszteltetés a sok érem súlyától nehezített repülőt hazavezetni” – mondta a kapitány a felszállás előtt, s rögtönzött beszédét tapsvihar fogadta a fedélzeten, ahogy azt megtudtuk a Team Hungary oldalán megosztott videófelvételből.
Olimpikonjaink még a levegőben voltak, amikor a Puskás Szoborparkban már gyülekeztek a szurkolók, sőt, amikor megpillantották a gépet, integettek is a sportolóknak. A hangulatfelelősök, Fazekas Erzsébet és Léderer Ákos kvízzel tesztelték az érdeklődők tudását, nem tudtak olyan nehezet kérdezni, amire ne tudták volna a választ a sportrajongók. Az úszástól a víváson át a kajak-kenuig terítékre kerültek a sikersportágak, a párizsi hősök mellett a múlt nagyjait is megidézték, a zenét pedig a férfi vízilabda-válogatott kedvenc lemezlovasa, DJ Szecsei szolgáltatta.
Időközben befutott a férfi kardcsapat legfiatalabb tagja, Rabb Krisztián, olimpiai ezüstérmével a nyakában boldogan osztogatta az aláírásokat a kordon túloldalán várakozóknak. Sokan a fák árnyékába húzódva igyekeztek elviselni a rekkenő hőséget, de amint bemondták, hogy a sportolói buszok már a Népligetben járnak, összegyűltek a színpad előtt a szurkolók.
Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár mellett a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Gyulay Zsolt és a szervezet főtitkára, Fábián László vezette fel a színpadra a delegációt, amelyet hatalmas üdvrivalgással köszöntött a közönség. A Freed from Desire szólt, a párizsi hősök virágcsokorral a kezükben integettek, a tömegben a magyar zászlók mellett ballagási lufikat is kiszúrtunk.
„A nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam – kezdte bibliai idézettel beszédét Gyulay Zsolt, aki köszönetet mondott a sportolóknak, edzőiknek és a sportvezetőknek. – Olyan eredményt értünk el, amelyre méltán lehetünk büszkék, olimpikonjaink a határon innen és túl tizenötmillió magyarnak szereztek örömet. Döcögősen indult, de fantasztikusan ért véget az olimpia, többek között a Grand Palais-ban, az uszodában, a kajak-kenu pályán és a Versailles-i kastélyban is felejthetetlen pillanatokat éltünk át. Az elmúlt százhuszonnyolc évben mindig hoztunk aranyat a nyári olimpiáról, amikor részt vettünk rajta. Az éremtáblázaton és a ponttáblázaton elfoglalt helyezésünk mutatja, mennyire sikeres a magyar sport.”
A közönség segítségével külön szólították az érmeseket: a vezetéknevüket a műsorvezetők, a keresztnevüket a szurkolók mondták – vagyis inkább kiabálták. Olimpiai ezüstérmes kalapácsvetőnk, Halász Bence köszöntésénél dobszólót is hallottunk, és az utolsó párizsi aranyérmünket szerző Gulyás Michelle-t is népes szurkolótábor éltette, alighanem ő volt a legfáradtabb a színpadon.
Végezetül az edzőket, orvosokat, gyúrókat, táplálkozási tanácsadókat és pszichológusokat, vagyis azokat a szakembereket ünnepelték, akik a háttérben segítették a sportolók párizsi felkészülését. Noha nem voltak reflektorfényben az elmúlt két és fél hétben, ők is ugyanolyan tapsot kaptak, mint a versenyzők, akik az ünnepélyes köszöntés után a szurkolókkal is találkoztak, beszélgettek.
A számok sohasem hazudnak. Hat arany, hét ezüst, hat bronz, vagyis 19 érem, 14. hely az éremtáblázaton. És ami mögötte van: emberfeletti teljesítmények, örömkönnyek, különleges történetek, emlékezetes pillanatok. Párizs tényleg megért egy misét.
Az olimpikonokkal együtt Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár is hazatért Párizsból, az ünnepélyes köszöntés után lapunknak összegezte a játékokat. „Felemelő volt megélni az olimpiát – hangsúlyozta Schmidt Ádám. – Köszönettel tartozom minden sportolónak, az őket felkészítő szakembereknek, kluboknak, szövetségeknek, a sportot a nehéz időszakokban is támogató családoknak. Nagy büszkeség és kiváltság volt magyarnak lenni Párizsban, mikor meglátták a Hungary-feliratot a pólónkon, tisztelettel és szeretettel közelítettek felénk. Ebből adódóan büszkék lehetünk arra, hogy van egy olyan szegmens, amelyben Európában a hatodik, a világon a tizennegyedik legsikeresebbek vagyunk. Sokatmondó, hogy a tizenkilenc érem mellett huszonkét pontszerző helyet szereztünk, egy érmet leszámítva megismételték a sportolók a tokiói teljesítményt, ami elismerésre ad okot.” |
„A kinti klubjuk edzője megkereste a magyar szövetséget, megkérdezték, indulhatnának-e a lányok magyar színekben. Akkor még nem látszott, hogy belőlük később olimpiai bajnok lehet, de az igen, hogy nagyon tehetségesek. Öt éve befogadtuk őket, azóta folyamatosan észrevehető volt rajtuk a fejlődés. Jó kapcsolat alakult ki a madridi klub és a magyar szövetség között” – mondta Márton Zsolt Krisztián a Márton ikrekről.
„Szerencsés helyzetben vagyunk, mert sok fiatal, feltörekvő versenyzőnk van. Sokan vannak Vivianáék mögött, akik szeretnének kijutni. Érdemes megjegyezni, hogy ez hosszú évek folyamata, munkája volt” – tette hozzá a szövetség elnöke.
A teljes beszélgetést IDE KATTINTVA hallgathatja meg!
Az alábbi fotót Hector Vivas készítette: a 18 éves Márton Viviana örömében nagyot üvölt az olimpiai döntő megnyerése után, s az erről készült fotót a világhírű mulató, a Moulin Rouge oldalfalára vetítették ki a döntő után.
Jazmin Felix-Hotham, az új-zélandi rögbicsapat tagjaként olimpiai bajnok lett Párizsban. Pihenésnek a budapesti Sziget Fesztivált választotta helyszínnek.
A 30 éves sportoló Tokióban aranyérmes volt ebben a versenyszámban, valamint egyéniben a dobogó harmadik fokára is felállhatott. Korábban Londonban és Rióban is egy-egy bronzérmet nyert, így a párizsi játékokkal lett teljes az éremkollekciója.
„Nagyon szürreálisnak tűnik ez az egész” – mondta Daley, majd hozzátette, nagyon ideges volt Párizsban, mivel tudta, hogy ez lesz az utolsó olimpiája, éppen ezért hatalmas volt rajta a nyomás, hogy jól szerepeljen.
„A torony tetején végül nagyon megható volt, tudva, hogy ez az utolsó versenyem. De egy ponton meg kell hoznom ezt a döntést, és most úgy tűnik, ez a megfelelő pillanat” – zárta gondolatait a British Vogue-nak Daley, aki négy világbajnoki és öt Európa-bajnoki címet nyert pályafutása során, előbbiből 2017-ben, utóbbiból 2021-ben egyet-egyet Budapesten.