– Nagyon sajnálom…
– Higgye el, én is. De ilyen a sport. Nagyon büszke vagyok a csapatra. Alig volt időnk pihenni az előző meccsünk óta, reggel hatkor keltünk, mi vagyunk az egyetlen csapat, amelynek a legkorábban kell indulni a faluból, nem tudom miért, mégis győzelmi esélyünk volt. Most a norvégok szerencsésebbek voltak.
– A meccs végén nagy ölelést adott Imre Bencének. Mit mondott neki?
– Ne felejtsük, az olimpiai kvalifikációs tornán kilenc lövésből kilenc gólt szerzett, óriási szerepe van abban, hogy itt vagyunk. Ezúttal nem volt szerencséje, és azért sajnálom, mert még nagyon fiatal és nehéz feldolgozni ennyi idősen, ami történt. Ez már a múlt, előre kell tekinteni.
– Úgy tűnt, hogy amit kitalált a norvégok ellen, remekül működött.
– És mégsem nyertünk… Bosszantó, mert nagyon közel voltunk hozzá. A végén is az történt, amit akartunk, kétszer is labdát szereztünk és mehetett a gyors indítás, sajnos nem ment be a legfontosabb helyzet.
– Mit tud mondani a csapatnak az öltözőben?
– Ez nehéz szituáció. Sokan azt mondják, az ilyen vereségekből lehet a legtöbbet tanulni, de én nem így gondolom, ezeket gyorsan el kell felejteni. A sikerre lehet építeni, az a jó, ha a győzelmet győzelem és újabb győzelem követ. Az biztos, nagyon nehéz lesz a nap további része.
– Nehéz elhinni, ami történt, de muszáj sajnos… Küzdöttünk, mindent megtettünk a győzelemért, óriási volt a védekezés és a kapusteljesítmény. Ott volt a kezünkben a lehetőség a végén, aztán nem zártunk vissza, legalább a döntetlen meglehetett volna. A továbbjutáshoz lehet, hogy már csak két győzelem elég, de mindent megteszünk majd ezért. |
– Gyorsan szerettem volna befejezni az akciót, nem volt időm gondolkodni, csak be akartam lőni a labdát a kapuba, nem sikerült, nagyon sajnálom. Ráadásul a végén még kaptunk is egy gólt, mert még a labda is úgy pattant ki, hogy indulhattak a norvégok. Nehéz mit mondani, mert jó meccset játszottunk, még ha nem is nyertük meg. |
KÉZILABDA
FÉRFIAK
B-csoport
Norvégia–Magyarország 26–25 (11–13)
Párizs. Vezette: Lah, Sok (szlovénok)
NORVÉGIA: BERGERUD – Bjornsen 2, Reinkind 1, Grondahl 1, Overby 1, Sagosen 3, BLONZ 9 (2). Csere: Saeveras (kapus), Aga, GULLERUD, O’Sullivan, Setterblom 4, LYSE 5, Barthold. Szövetségi kapitány: Jonas Wille
MAGYARORSZÁG: PALASICS – Lékai 1, Ancsin G., Sipos A., BÁNHIDI 6, Szita 2, Bóka 2. Csere: Bartucz (kapus), Imre B. 6 (3), Fazekas G. 1, BODÓ 6, Ligetvári, Ilic Z. 1, Pedro Rodriguez. Szövetségi kapitány: Chema Rodríguez
Az eredmény alakulása. 7. p.: 3–4. 12. p.: 7–5. 18. p.: 7–8. 21. p.: 8–10. 32. p.: 11–14. 37. p.: 14–14. 46. p.: 17–19. 49. p.: 20–20. 57. p.: 24–23. 59. p.: 25–25.
Kiállítások: 8, ill. 6 perc
Hétméteresek: 3/2, ill. 3/3
MESTERMÉRLEG
Jonas Ville: – A végén szerencsénk volt, a kapusunk megmentett minket, mi pedig góllal fejeztük be az ellenakciót. A magyarok kiválóan játszottak, jól lassították a tempót. Nem vagyok boldog a teljesítményünktől, de természetesen elégedetlen sem lehetek, hiszen ismét két pontot szereztünk.