Vízi-légitaxival meccsre menni? Na, még mit nem!

Az eredetileg 1907-ban alapított klub eddig – jogelődjeit és -utódjait figyelembe véve – öt részletben 14 évet töltött az élvonalban, s a legjobb helyezése az 1950-ben elért 6. hely volt a Serie A-ban. Az akkor még Como Foot-Ball Clubnak nevezett egyesület legutóbbi, 21 évvel ezelőtti, 2003-as kiesése után másfél esztendővel már a másodosztályból is búcsúzva csődbe ment. A 2005–2006-os idényben aztán Calcio Como néven egy jogutódot hoztak létre, amely a Serie D-ben indulhatott, s tíz év alatt sikerült is kiharcolni a visszajutást a profi klubok közé, majd a Serie B-be is, ám az új tulajdonos túlzott elvárásai ismét gazdasági nehézségeket okoztak, s a csapat újfent a csőd szélére került. Végül Michael Essien, a korábbi ghánai válogatott labdarúgó felesége vette át a klubot, de az olasz liga adminisztrációs indokokkal elutasította az FC Como mint jogutód bajnoki nevezési kérelmét a Serie C 2017–2018-as idényre, s helyette a Como 1907 néven Serie D-s indulási kérelmet beterjesztő társaságét fogadták el jogfolytonosnak. Ezt a klubot 2019 óta a világ 61. és 65. leggazdagabb emberei birtokolják, az indonéziai befektető-vállalkozó testvérek, Michael és Robert Hartono, s irányításukkal az együttes ötéves szisztematikus munka végén érkezett meg május elején a Serie A-ba. Ebben persze része van a gárdát 2021-ig ügyvezető igazgatóként segítő korábbi Chelsea-játékos Dennis Wise-nak is, és az sem elhanyagolható szempont, hogy két világbajnok, Thierry Henry és Cesc Fabregas is ott van az egylet részvényesei között – utóbbi ráadásul a csapat edzőjeként is dolgozik, igaz, hivatalosan csak másodedző.

A klub történetében főleg az elmúlt húsz évben tehát sok volt a zűrzavar, ám az indonéz tulajdonosok érkezése óta a nyugalom és az állandóság a jellemző. Van viszont még valami, ami nem változott az elmúlt közel 100 évben: ez pedig a csapat otthona, az első világháború előtti évek kétszeres Európa-bajnok és összesen nyolcszoros Eb-érmes evezős legendájáról, a város szülöttéről, Giuseppe Sinigagliáról elnevezett stadion. Az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia ellen vívott VI. Isonzói csatában lőtt sebet kapott, és hiába jutott viszonylag gyorsan orvosi ellátáshoz, sérüléseibe ennek ellenére 32 éves korában belehalt.

Comóban az 1920-as évek második felében a Benito Mussolini képviselte politikai ráhatásra „döntöttek úgy”, hogy a kor igényeinek megfelelő, több célra is felhasználható stadiont kell építeni a városban, így készült el a Comó-i tó partján az eredetileg körülbelül 6000 fő befogadására alkalmas létesítmény, amelyen a futballpályát egy 450 méteres atlétikai futópálya és egy 500 méteres velodrom ölelte körbe. Az 1927-es átadás után szűk 50 évvel kezdődtek a létesítményen kisebb-nagyobb változtatások, előbb a kerékpáros pályát tüntették el, majd a futópályát is felszámolták, később a főlelátó fölé tetőt építettek, majd a nyugati ívre pedig fémszerkezetű lelátókat telepítettek.

A 2002-es feljutás alkalmából pedig új, bővített vendégszektort húztak fel és további „állandó mobil” lelátókat is üzembe helyeztek – így a Sinigaglia-stadion befogadóképessége 14 000 fő lett, ami megfelelt a Serie A szabályainak, így a Como otthon játszhatta az élvonalbeli meccseit. A kiesést és a csődöt követő amatőr időszakban azonban nem maradt erőforrás a bővített lelátók karbantartására, ezért ezeket bezárták, így az ülőhelyek száma 5000 alá esett. Az indonéz tulajdonos érkezésével viszont megint javult az immár közel százéves stadion helyzete: 2021 nyarán újrafüvesítették a pályát, a kispadokat besüllyesztették, a VAR- és a gólvonal-technológia használatára is alkalmassá tették a stadiont, ám a befogadóképesség növelésével nem jártak sikerrel. A stadion jelenleg 7798 főt képes fogadni, ami nem felel meg a Serie A-s meccseken kötelező minimum 12 000-as létszámnak, és a bajnoki rajtig már nagyon úgy fest, hogy nincs elegendő idő arra, hogy az előírásoknak, szabályoknak megfelelve további 4000 ülőhelyet lehessen kialakítani a Sinigagliában, ezért a Como vélhetően albérletbe kényszerül.

Az olasz sajtó hírei szerint az újoncnál Cremona, Monza, Bergamo és Brescia megfelelő stadionjait kizárták, mert az ott szereplő csapatok nagy riválisaik, míg a szintén közeli Milánóban és Torinóban nem tudnának egy újabb élvonalbeli gárdát befogadni. Sokáig úgy tűnt, hogy a másik újonc, a Balogh Botondot is foglalkoztató Parma lehet a befutó, ám végül ők nemet mondtak a comóiaknak.  A jelenlegi állapot szerint a légvonalban 153 kilométerre lévő veronai Bentegodi-stadion fogadhatja az újoncot, ha mégsem sikerül valahogy felgyorsítani az amúgy nem igazán a gördülékenységéről híres olasz bürokráciát a comói létesítmény bővítése kapcsán.

Amúgy az elmúlt hetekben arról is lehetett olvasni az olasz lapokban, hogy a Como nem is Olaszországban játszaná a hazai meccseit: legközelebb ugyanis a svájci élvonalban szereplő Lugano stadionja található, amely megfelel a Serie A-s előírásoknak, ám a klub vezetői ezt a pletykát gyorsan cáfolták is. 

„Nem célunk, hogy Comóból elköltözzünk, egyértelmű, hogy itt akarjuk felépíteni az új stadionunkat. Remélem, hogy egy éven belül el is kezdhetjük a munkát, mert nem szeretnénk eurómilliókat költeni a jelenlegi létesítmény foltozgatására. Egy olyan új multifunkciós stadiont akarunk felhúzni, amely nemcsak havi két-három napon fogadja a látogatókat és nézőket, hanem valódi közösségi szerepet tölt be a város életében, kereskedelmi, orvosi, vendéglátóipari egységekkel. Úgy gondoljuk, hogy ha az Atalantának sikerült több fázisban megoldani a stadionja felújítását, akkor mi is sikerrel járhatunk ezzel a módszerrel” – fogalmazott Mirwan Suwarso, a klubtulajdonos Hartono testvérek jobbkeze a La Gazzetta dello Sportnak adott interjújában.

Akárhogy is alakul a comói futballcsapat leendő otthonának sorsa, egyelőre az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy hiába fekszik közvetlenül Olaszország legmélyebb tava, a Comói-tó partján festői környezetben a Sinigaglia-stadion, és hiába van a létesítménytől 20 méterre hidroplánok fogadására is alkalmas kikötő, továbbá akármennyire is menőnek tűnik, egyelőre nem érkezhetünk meg a Fabregas-csapat meccseire vízi-légitaxival...