Serie A: dehogynem vénnek való vidék!

Mi tagadás, a 2000-es évek fénykorához képest alig van már pénz a Serie A-ban, legalábbis nemzetközi viszonylatban. De hatalmasat téved, aki azt hiszi, hogy üres zsebbel nem lehet a kétségbeesésbe taszajtani az olasz élvonalbeli átigazolásokat böngészni vágyókat!

Nem kétséges, a vezető hír az volt az elmúlt napokban, hogy a Milan 15 millió euróért elengedte Alexandre Patót a Corinthianshoz. A most 23 esztendős brazil 2007-ben érkezett Milánóba az Internacionaltól, 22 millióért, és bár 150 milanos mérkőzésén elért 63 gólja önmagában remek mutató egy fiataltól, ennél sokkal többet vártak tőle. És legfőképpen: az elmúlt két évben 11 komolyabb sérülést szedett össze. „Csak miattam nem fog Milánóban maradni” – mondta róla egy éve kedvese, Barbara Berlusconi, és most már az is biztos, hogy csak miatta nem fog visszatérni a Milanba, bár apósa, Silvio Berlusconi klubelnök szerint erre sor kerülhet pár év múlva.

Nagy kérdés, kivel pótolja őt a Milan, vagy egyáltalán, vesz-e valakit helyére a klub? Id. Berlusconi ugyanis elmondta nemrégiben, hogy nem kér a bolondos Mario Balotelliből (vajon miért nem? Érthetetlen!), de az öregnek tartott Pablo Osvaldo, Didier Drogba kettősből sem. Elmondta az elnök azt is, hogy nincs szüksége Edinson Cavanira, hiszen övé az új Zlatan Ibrahimovic, azaz Stephan El Shaarawy; hű jobbkeze, Adriano Galliani pedig hozzátette, hogy Robinhót nem adják el sem a Santosnak, sem a Gremiónak, sem a Flamingónak.

Távozhat viszont Dzsamel Meszbah (a Parma elcserélné állítólag Cristian Zaccardóra), Luca Antonini, Bakaye Traoré, a Zenit pedig tízmilliót sem sajnálna Ignazio Abatéért. Ellenkező utat járhat be a sajtó szerint az anderlechtes Lucas Biglia, a római Maarten Stekelenburg, a nápolyi Andrea Dossena, a madridi Ricardo Carvalho vagy a brémai Marko Arnautovic. Mi tagadás, beszédes névsor!

Mint ahogyan az is magára szól, hogy az Inter 300 ezer euróért megszerezte a Laziótól a 35 esztendős Tommaso Rocchit, aki teljesen kiszorult őszre a fővárosban a kezdőből. Wesley Sneijderrel Angliában házal ügynöke, két lehetséges érkezőről pedig maga a klublegenda, a 39 éves Javier Zanetti számolt be: az Atalanta olasz-argentin jobb oldali középpályásáról, Ezequiel Schelottóról, illetve a Corinthians brazil válogatott középső középpályásáról, Paulinhóról. Utóbbi B-terve a cataniás Francesco Lodi, aki 28 éves – de hogy a korfa ne nagyon változzon, arról a 33 nyarat látott kapus, Stefano Sorrentino (Chievo) és/vagy a nála pár hónappal fiatalabb védő, Hugo Campagnaro (Nápoly) tehet. De nehogy azt higgye valaki, hogy gúnyolódunk, hiszen éppen Zanetti mester mutatta meg, hogy a Serie A is lehet „vénnek való vidék”, nem véletlenül mozgat meg minden követ klubja a 34 éves Frank Lampard megszerzéséért.

Egyébként a Lazio ex-csapatkapitánya, Rocchi nem lóg ki a csatársorból, ahol Rodrigo Palacio és Antonio Cassano 30-30, Diego Milito pedig 33 éves. Csak az érdekesség kedvéért (és hogy lecuppanjunk a kortémáról): ha már fentebb a tíz évvel ezelőtti itáliai futball-állapotokon merengtünk, jegyezzük meg, akkoriban az Interben csatárposzton Gabriel Batistuta, Hernán Crespo, Mohamed Kallon, Obafemi Martins, Álvaro Recoba, Nicola Ventola és Christian Vieri alkotta a választékot.

Nagyot húzott a Fiorentina is, amely 9-11 millió euróért (az összeg 12-re vagy 13-ra nőhet, ha minden rendben) hazavitte a Villarrealtól a 25 éves támadót, Giuseppe Rossit. Nem kockázat nélküli az üzlet, hiszen Rossi képességeit senki sem vitatja, nemrégiben még a kontinens topklubjai álltak érte sorba, csak éppen két súlyos térdsérülése miatt nagy kérdés, hogy tavasszal milyen formában tér vissza. Meglehet, bombaüzletet csaptak vele a „lilák”, ezért is állítottak fel szerződésében 35 milliós kivásárlási árat. Öregember itt sem vénember, ezért is kínált a Fiorentina 3.5 milliót az Udinesének Antonio Di Nataléért, no de a címzett sem evett meszet, hogy eladja (ennyiért). Pedig ha megszerezné a Fiorentina, érdekes lenne a Luca Toni (35), Di Natale (35), David Trézéguet (35) csatártrió. Igen, Trézéguet, lévén egy olasz átigazolási honlap (akad pár ilyen pár) szerint a télen ő is Firenzébe költözhet.

Be is dőlt volna a tér-idő kontinuum, ha nem variálták volna agyon magukat és egymást a csapatok: a Genoa és a Palermo 50-50 százalékos játékjogot szerzett a másik fél egy-egy labdarúgójában (Eros Pisano, Anselmo). A nagy kalmár genovaiak az izgalom kedvéért Alexander Merkel és Masahudu Alhassan fele-felét odaadták az Udinesének, ahonnan ettől egyáltalán nem függetlenül hozzájuk került a rutinos ék, Antonio Floro Flores. Merkel a Mercato állatorvosi lova, mert az ő fele játékjogát 2011-ben kapta meg a Genoa a Milantól Stephan El Shaarawy fele játékjogáért, majd a múlt nyáron kivásárolta őt a Genoa – hogy egy fél év múlva már az Udinesének dobja partiba. Csak az rend kedvéért: Masahudu Alhassan amúgy a Novarában erősödik kölcsönben, és ott is marad. Merkelt amúgy a Laziótól kölcsönkapott Matuzalém pótolja majd a pálya közepén, érkezése nem a legjobb hír Tőzsér Dánielnek.

A Chievo is belehomorított: visszakapta kölcsönből a Cesenától Manuel Iorit, a Padovától pedig Pablo Granochét, és kapaszkodjanak meg: kölcsönadta Iorit a Padovának, Granochét pedig a Cesenának. És igen, igen, nyertek a rutinos olvasók: egyben közös tulajdonba...

Ennél is rejtelmesebb-sejtelmesebb volt a Parma, amely olthatatlan vágyat érzett arra, hogy leigazolja a 31 éves középpályást, Vincenzo Giannusát a negyedosztályú Alma Juventus Fano együttesétől – hogy íziben kölcsön is adja a szintén negyedik vonalbeli Fondinak.

A jövő héten a címvédő Juventus háza táján nézünk szét bővebben.