A 36 esztendős Michalczewski kihívóként nézett szembe a Bokszvilágszövetség (WBA) regnáló királyával, a francia Fabrice Tiozzóval azon a gálán, amelyen azt megelőzően Erdei Zsolt megvédte a Bokszvilágszervezet (WBO) címét az argentin Hugo Hernán Garay ellen.
A Tigrisnek nevezett Dariust 16 500 néző - lengyelek és németek vegyesen - biztatta torkaszabadtából, mialatt Tiozzo rezzenéstelen arccal, sőt gyakran vigyorral a képén állt oda, és pofozta fáradhatatlanul Michalczewskit. Olyan küzdelem volt ez, amely miatt érdemes volt a késői órán is a tévékészülék előtt ülni, ugyanis a két klasszis megállt egymással szemben, majd rendkívül őszinte, nyílt sisakos harcban addig püfölték egymást, amíg az egyikük padlóra nem került. Ez pedig a "Tigris" volt.
A 35 esztendős Tiozzo - addigi 48 mérkőzéséből 46-ot nyert meg, harmincat kiütéssel - rettenetesen erősnek tűnt, ezen az estén talán egy lokomotív ütközőjével való találkozás sem döntötte volna le a lábáról. Folyamatosan ő irányított, tolta hátra Michalczewskit, és a hatalmas ütések meg sem kottyantak neki. Az arca sértetlen maradt, miközben ő már sötétvörösre verte a nála nem egészen egy évvel idősebb lengyel klasszis fejét.
A hatodik menetben Michalczewski számára eljött a vég. Sorban kapta be az ütéseket fejre és testre, majd két jobbkezes után megtántorodott, végül hanyatt esett. Azonnal felpattant ugyan, és harcra jelentkezett ismét, de látszott rajta, hogy a feje nem tiszta. Amikor aztán Tiozzo ismét "ráment", hogy kiszorítsa belőle a szuszt, ő maga jelezte feltartott kézzel, hogy feladja a kilátástalan küzdelmet. Így aztán legalább nem klasszikus kiütéssel, hanem úgynevezett technikai K. O.-val kapott ki, jóllehet, ha még néhány másodpercet késlekedik, Tiozzo újra letaglózta volna, akkor már valószínűleg nem áll föl.
Így ért véget szombaton 23 óra 4 perckor Darius Michalczewski pontosan ötven mérkőzést magába foglaló profi pályafutása, ugyanis nyilvánvaló, hogy ezek után már nem tér vissza többé.
A Tigris 2003. október 18-án veszítette el a világbajnoki címét és a veretlenségét is, és azóta nem lépett a szorítóba egészen mostanáig. Noha mindent megtett, hogy a lehető legjobban felkészüljön a visszatérésére, be kellett látnia, hogy a majdnem ötszáz napos kihagyás túl sok volt, és azóta eljárt felette az idő. Most már vannak nála jobbak, egy legalábbis biztosan: Fabrice Tiozzo.
"Megpróbáltam, de veszítettem. Nagyon köszönöm mindenkinek a támogatását!" - ez volt minden, ami Michalczewski száját a vereség után elhagyta. Hozzá kell tenni, hogy a karrierje során 39 kiütéses győzelmet arató ökölvívó vesztesnek is rendlkívül szimpatikus volt: őszintén gratulált Tiozzónak, majd szokása szerint felállt a kötelekre a ringnek mind a négy sarkában, és búcsúzóul csókot dobott az őt biztató publikumnak.
A mérkőzésért a Bild információi szerint mind Tiozzo (47-2, 30 K. O., T. K. O.), mind Michalczewski (48-2, 39) hárommillió eurót (több mint hétszázhúszmillió forintot) tehetett zsebre.