Szántó Imre: Nincs megállás

– Odavan az ország a meccsért, őrületes, mennyire izgulnak Zsoltiért – mondja jókedvűen Szántó Imre, az amatőrválogatott kapitánya. – Na, de a szombati címmérkőzésen kívül is vannak azért fontos dolgok a világon, hogy mást ne mondjak, nyakunkon a debreceni Bocskai-emlékverseny, február végén pedig Pulában olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokságot rendeznek.
– Már azt hittem, csak Erdei a téma…
– Dehogy, csak jó, ha tudja, menynyire szurkolunk neki. A fiúk például nem szombaton utaznak haza Debrecenből, hanem csak vasárnap, mert persze mindenki kíváncsi a González-féle derbire.
– Aztán Tata, orrvérzésig.
– Az Európa-bajnokságig biztosan, rotációs rendszerben a keret törzsén kívül vagy húsz küzdőtársat foglalkoztatok a december óta szinte folyamatos edzőtáborban. Bár orrvérzésből is akad, elég, ha annyit mondok, hogy a minap a Bocskaira érkező mexikóiakat fogadtuk egy könnyű kis kesztyűzésre, aztán a végére alig maradt ép emberünk.
– Hogyhogy?
– Megőrültek a vendégek, én még ilyen éles, csúnya kesztyűzést nem láttam. Spéci védőfelszerelésben léptek ringbe, Mészárosnak és Kertésznek majdnem eltört a bordája, már orvos is látta őket, Balog meg akkora iramot ment, hogy tiszta kondi K. O. lett a végére. Olyanok voltak a mexikóiak, mint egy autó, amelyik ötven kilométeres sebességgel nemcsak nekimegy a falnak, de fel is megy rajta. A legszabálytalanabbul bokszoló emberünk ezeknél csak gyakornok lehetne.
– Semmi sikerélmény?
– Azért Balzsayt ráküldtem az ellenfelére, ki is fektette, és Kátét sem kellett félteni, no meg Bedák Pimpa is adott szépen a kecskeméti kadettvilágbajnok srácnak. De hát kintről könnyű mulatni rajtuk, bent a szorítóban mindenki nagyot harcolt.
– Nem a Bocskain kellett volna?
– Ott is kell! Nagyon fontos verseny a debreceni, hiszen a bunyósok magukban továbbviszik az eredményeiket, és a pontozók is szereznek emlékeket. Márpedig a kvalifikációs Európa-bajnokságon a ringen kívül is nagy csaták várhatók a kvótákért.
– Hányat remél belőlük?
– Összesen ötöt-hatot, ebből a tradicionálisan eredményes Európa-bajnoki szereplésünk miatt már Pulából is hármat.
– És kiktől?
– Az öt alapemberem, Bedák Pál, Káté Gyula, Balog Vilmos, Balzsay Károly és Hidvégi György közül bárki befuthat, és mögöttük Kertész Henrik vagy a nagyobbik Bedák, Zsolt is képes lehet a kvótára. A többi súlycsoportban azért van gondom, majd kiderül, ki mire lesz képes, a Bocskai-emlékverseny után biztosan tisztul majd a kép.
– Végleges csapatnévsort mikorra ígér?
– Nagyjából egy héttel a rajt előtt, február közepén már nem lesz több kérdőjel, főleg ha senki sem sérül meg. Ezért aztán addig már nem is hívjuk Tatára a mexikóiakat…