Diótörő a szolnoki arénában

A Nagy–Chacón meccs első kilenc és fél menetére nem lehetett panasz. Gyilkos iramot diktált a magyar, igyekezett közel kerülni Chacónhoz, megfelelő volt a védekezése is, ráadásul nem esett bele az "Erdei-csapdába”, azaz időben visszavett a tempóból, hogy ne fogyjon el a szufla a mérkőzés végére, mint Madárnál Szegeden. Nagy átlendült a középső menetekben ijesztő módon bekövetkező holtponton, és bár gyanúsan sok mélyet ütött (egy ízben intették is, igaz, egy másik hasonló esetben meg számoltak Chacónra, és elmaradt a bírói figyelmeztetés), nem volt elképzelhetetlen, hogy sikerül neki a bravúr, a címvédés.
Sikerült is. De hogyan…
Chacón egy látványosan mély balfelütéstől üvöltve a kötél mellé rogyott, a mi "Csonttörőnk” (akit a lelátói szleng innentől Tojás-, esetleg Diótörő Jánosnak nevezett) a másik semleges sarokba szaladt – és ettől kezdve börleszkfilmbe ment át az addig biztató fordulaton pörgő este.
Axel Zielke mérkőzésvezető nem számolt Chacónra (tehát tudhatta, hogy szabálytalan ütéstől ment le), de nem intette meg Nagyot sem (tehát tudhatta, hogy milyen ringben, milyen gálán vezet meccset). És saját bevallása szerint semmit sem látott az ominózus ütésből. Ellenben az argentin stábbal jó hangosan közölte, hogy Chacónnak (akinek esze ágában sem volt feltápászkodni, igaz, a WBO-supervisor Kovács István például később járt az öltözőjében, és a rögtönzött diagnózis hallatán minden ivarérett férfiembernek összeszorult a gyomra…) öt perce van a felgyógyulásra. A dél-amerikaiak közül előbb egy, majd még egy, végül már három ember intézkedett és szaladgált a szorítóban – teljesen szabályellenesen. Jó tizenöt perc múlva a másik táborból Metzger József és Klein Csaba edző a nézőket tapsoltatta (szintén a ringben), Nagy Jancsi a kötél mellett a TV2 kamerájának pózolt, Rácz Félix menedzser pedig a bíróval diskurált a túloldalon. Közben előkerült Kokó is, aki supervisorként próbált dűlőre jutni a már reménytelenül folytathatatlan meccs végeredményével kapcsolatban, amikor a szorítóban a népsűrűség kezdett megegyezni a lelátóéval.

Ifjabb Perutek, a ringszpíker lelkesen kikiáltotta Nagy győzelmét, igaz, mást nem nagyon tehetett, hiszen megbízója, Rácz Félix ekkorra már felemelte védence kesztyűs kezét, és körbesétálta vele a szorítót. Az argentinoknál már rég elpattant a húr, felváltva Ráczot, a bírót és Kokót kívánták a pokolba (az igazsághoz hozzátartozik, hogy ugyanők aztán hajnalig énekeltek felajzott hangulatban Kovácsék társaságában a banketten), mindenki fütyült, üvöltött, magyarul, spanyolul és angolul hajtogatta a magáét. Nem mellékes, hogy Nagy János a kilencedik menet után állítólag vezetett a pontozóknál – az még érdekesebb, hogy öt megkérdezett ember hatféle eredményre emlékezett, azaz volt olyan, aki két különböző állással is előrukkolt. Ezek "átlaga” nagyjából egypontos Nagy-előny volt. De mindegy is.
Ezekben a pillanatokban senkit sem irigyeltünk, a legkevésbé Axel Zielkét, akinek eredményt kellett hirdetnie. (A hiedelmekkel ellentétben Kovács Istvánnak nem volt döntési joga, ő WBO-ellenőrként volt jelen a rendezvényen, neki el kellett fogadnia a bíró határozatát.) A német úriember a technikai K. O.-ra voksolt, az egyetlen olyan eredményre, amelyet az előzmények és a körülmények ismeretében nem hirdethetett volna ki. Nem meglepő, hogy Kokó röviddel a találkozót követően már valószínűsítette, Zielkét eltiltják, hiszen műhibát követett el.
A supervisor elmondta, az addig sem kifogástalanul működő (például a kilencedik menetben a WBO-szabályokkal ellentétben mélyütésért kettő helyett csak egy pont levonással sújtotta Nagyot) Zielke hibát hibára halmozott. Rossz helyezkedése miatt nem láthatta, hol találja el a magyar az argentint, Chacón földre kerülése után azonnal elrendelte az ötperces technikai szünetet, ami esetünkben csak mélyütésnél lett volna jogos. Ekkor a szünetet követően Nagy intése vagy leléptetése lett volna a következő lépés, ehelyett jött a technikai K. O. Ez pedig azt jelenti, hogy Zielke szabályosnak minősítette Nagy ütését. Jöhetnek a kérdések: akkor miért nem számolt a dél-amerikaira? Miért rendelt el ötperces szünetet? Miért engedte be a segédeket a ringbe? Miért nem tudott dönteni, és hagyta magát befolyásolni az argentin sarok által?
Röviddel a befejezést követően Zielke is elismerte, hibázott. "Megkérdeztem a kollégáimat, ők sem látták mélynek az ütést, én sem, ezért megnyugodtam. Abban viszont hibáztam, hogy nem számoltam ki Chacónt, akkor nem lett volna semmi probléma. Kihirdettem volna a K. O.-t, és könnyebben megnyugszik mindenki” – nyilatkozta lapunknak a német bíró.
Szinte biztosra vehető, hogy a WBO közelgő, Miamiban sorra kerülő konferenciája is foglalkozik a Nagy–Chacón találkozó befejezésével. Kokó már megírta a jelentését – "Eddig elég volt a hivatalos lapra elférő öt sor, most e-mailt kellett küldenem” – érzékeltette a feljegyzésre érdemes események mennyiségét a supervisor –, az argentinok biztosan tiltakoznak majd, az viszont ki van zárva, hogy megváltozzon a ringben kihirdetett eredmény. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a WBO a furcsa győzelem miatt nem az eredetileg megígért második helyre teszi Nagyot, hanem picit hátrébb, de még az első tíz pozíció valamelyikére.
A "Csonttörőt” elsősorban természetesen nem a ranglista-pozíció, hanem a szombat esti történések foglalkoztatták vasárnap is. "Higgyék el, én sem szerettem volna, hogy így érjen véget a találkozó. Reméltem, hogy végigmegy a meccs, kár a befejezésért – nyilatkozta a WBO kiskönnyűsúlyú interkontinentális bajnoka. – Karrierem legjobb ellenfelével bokszoltam, megpróbáltam kihozni magamból a maximumot. Annyit és úgy bokszoltam, amennyit Chacón engedett. Az argentin meglepett a keménységével, a hatodik menet tájékán jött egy holtpont is, örülök, hogy ezen gyorsan túltettem magam. A nyolcadik menetre már úgy jöttem ki, hogy tudtam, simán kibírom majd a tizenkét felvonást is. Kár, hogy nem tartott addig a csata. Megnéztem az ominózus ütést, beismerem, mélyütés volt, de nem olyan súlyos, hogy emiatt félbe kellett szakítani a meccset. Úgy tűnt, Chacón hajlott a folytatásra, kelt volna fel, kár, hogy az edzője nem engedte. Az eredményt tekintve pályafutásom legnagyobb sikerét értem el, mégsem erre vagyok a legbüszkébb…”
Nagy mellett menedzsere, Rácz Félix is nyert (és utána nem győzött hálálkodni Szolnok városának, no meg televíziós partnerének, a TV2-nek), hiszen a rendezvény sikeres lebonyolításával, no és Nagy diadalával sok kétkedőnek fricskát adott. "Sokan nem hitték el, hogy képes vagyok Magyarországra hozni Julio Pablo Chacónt. Elhoztam – fejtegette a Felix-Promotion tulajdonosa. – Utána még többen kételkedtek abban, hogy Nagy Jani megveri Chacónt. Igazából csak hárman, Jani, az edzője, Klein Csaba és én bíztunk a győzelemben. Összejött. Julius Caesart tudnám idézni: Veni, vidi, vici! Jöttem, láttam, győztem!”