Káté feledtetné a belfasti vb-t

Pénteken a permi Molot Sportpalotában megkezdődnek a 34. férfi ökölvívó Eb küzdelmei. Sorozatunkban bemutatjuk a magyar indulókat, és némi visszatekintést nyújtunk az előző világversenyekre. Ezúttal a 60 kilós Káté Gyulával és a 63.5 kilós Maczik Róberttel ismerkedhetünk meg.

Tavaly Káté Gyula az 57, Maczik Róbert pedig a 60 kilogrammban volt kirobbanthatatlan a válogatottból – az idén mindketten egy-egy súlycsoporttal feljebb ugyanennyire biztos csapattagok. Az előbbi két éve a juniorok között egyszer már állt a világ tetején, az utóbbi stílusos bunyója pedig a tavalyi belfasti világbajnokságon volt a legközelebb a dobogóhoz.
Ahhoz, hogy Permben valamelyikük odaérjen, több összetevőnek is stimmelnie kell, pillanatnyi formának, idegállapotnak, sorsolásnak és bíráskodásnak – ám ettől még mindketten képesek a meglepetésre. Igen, meglepetésre, a könnyű- és a kisváltósúly ugyanis már kőkemény vadászterület, itt már nagyokat ütnek, itt sokszor már nem elég, ha valaki elmozog, harapni is kell.
Káté kétségtelenül alkalmas lehet a feladat megoldására. Felnőttként ragyogó meccsekkel, a Bocskai-emlékverseny első helyével, no meg egy káprázatos isztambuli ezüstéremmel tette le a névjegyét, aztán a belfasti vb-n legalább ilyen látványos kudarcot vallott, és valamiért azóta sem igazán emlékeztet korábbi önmagára.
"Túltettem magam az elmúlt éven, lenyugodtam, remélhetőleg a TF-szakedzőire is felvesznek, és az Európa-bajnokságon is végre azt a teljesítményt nyújtom, amit már tavaly reméltem magamtól – mondja eltökélt hangon Káté Gyula. – Ha pedig így lesz, elégedett lehetek, és dolgozhatok tovább a nagy célig, az athéni olimpiáig. A fanatizmusom mindenesetre megvan, ígérem, Permben is mindent beleadok.”
Kátéval szinte az összes pehelysúlyú riválisa fellátogatott 60 kilóba, így a finn Turunen vagy a svéd Jellili is, de az ukrán Kolesznik is életveszélyes, és az oroszok is bizonyára klasszist neveznek, főleg ha Maletyin mellett dönt a kapitányuk.
Maczik is ismerkedik a kisváltósúlylyal, és ezt óvatosan teszi, de hát a Kecskemét színeiben bunyózó békési fiú amúgy sem az a fejjel a falnak rohanó típus. Két nemzetközi tornán már megmutatta magát a kontinensnek, a permi fellépés azonban mindennél fontosabb.
"Öröm, hogy hatvanöt kilóról gond nélkül lefogyok a súlyomba, gondot okozhat viszont, hogy még nem érzem eléggé erősnek magam a kisváltósúlyhoz, de előbb vagy utóbb ez is megoldódik – elmélkedik Maczik. – Sosem voltam a világ legkeményebb bunyósa, de azért puha sem, és bár ismerkedem az új kategóriával, jó lenne, ha ebből a nagy ismerkedésből kisülne valami.”
Hogy ebben kik akadályozhatják meg Maczikot? A francia Blain és a bolgár Panajotov feltétlenül, de a román Ionut sem könnyű ellenlábas, nem beszélve az orosz indulóról, aki akár a kazahsztáni csapat Vk-n befuttatott Csurilov is lehet.