Pénz nincs, csapat azért van - alighanem így jellemezhető leginkább a Dortmund. A kilencvenes évek egészének, illetve az új évezred elejének túlköltekezése olyan anyagi válságba taszította a klubot (jelenleg is 90 millió az adósság), hogy a tavasszal a sikerekben jelentős részt vállaló vezetőknek (Gerd Niebaum elnök, Michael Meier menedzser) távozniuk kellett, a Reinhard Rauball vezette új elnökség zászlaján pedig a pénzügyi konszolidáció szerepel jelszóként. Ennek megfelelően a BVB a nyáron alig egymillió eurót költött játékosokra, miközben hárommillióért eladta Ewerthont a Zaragozának, továbbá megszabadult olyan, jól fizetett futballistáktól, mint Evanílson vagy Oliseh. A csapatát az 5-12. helyre váró Bert van Maarwijk edzőnek a saját nevelésű fiatalokra, valamint a maradó ászokra (Roman Weidenfeller, Christoph Metzelder, Tomás Rosicky, Jan Koller, Sebastian Kehl) építve kellene az európai porond felé kormányoznia együttesét.