Letaszítják Bradyéket az NFL csúcsáról vagy 13 év után címvédés lesz?

BAJNOKI KILÁTÁSOK
TOP 5 BAJNOKESÉLYES
TOP 10 SZABADÜGYNÖK
TOP DRAFTOLTAK
TOP VISSZAVONULTAK
TOP ELTILTOTTAK
TOP SÉRÜLTEK
BÁTOR JÓSKA – SZEZONJÓSLATOK
TIPPELDE

Holt szezon 2017: edzőváltások, átigazolások, hosszabbítások

BAJNOKI KILÁTÁSOK

DE HÁT EZ EGY IGAZSÁGOS LIGA, NEM?

A liga rendszere az esélykiegyenlítésre épül, erre szolgál a draftrendszer, amelyben a leggyengébb csapat húzhat először az egyetemi sztárpalánták közül, és amelyben a bajnok mindig csak a körök végén válogathat; a szabadügynökpiac és a fizetési sapka, amely megakadályozná azt, hogy dinasztiák és hosszú évekig kutyaütő együttesek alakuljanak ki, hiszen a legjobbak sem képesek megtartani összes kiválóságukat, a kevesebb kiemelkedő játékossal bírók pedig a lényegesen több megmaradt pénz miatt lerabolhatják a jobb csapatokat.

Erre szolgál továbbá a menetrend kialakítása is, igaz, itt mindössze annyiban, hogy a csoportgyőztesek a hat csoportmeccs, a háromévente forgó konferencián belüli és a négyévente körbeérő konferencián túli csoportok elleni négy-négy meccs mellett a fennmaradó két összecsapásukat hasonló erősségű csapatokkal játsszák. A lényeg a leírnál sokkal egyszerűbb: a csoportgyőztesek a 14 meccsük mellett a konferenciájuk másik (a saját és az aktuális évi kvartett mindig az ellenfelek között szerepel) két csoportjának győztesével találkoznak, a másodikak a másodikakkal, a harmadikak a harmadikakkal, az utolsók pedig az utolsókkal.

Így elméletileg mindig a csoportgyőztesnek a nehezebb a menetrend a divíziókon belül, ami segítheti a rontást, az utolsóké pedig a könnyebb, így egy-két jobb draft, néhány jó szabadügynök-igazolás, és a valamivel kedvezőbb menetrend elősegítheti azt, hogy egy, a liga végében kullogó csapat két-három év alatt rájátszásba jusson. Legrosszabbul a bajnokokat érinti a felépítés, hiszen amellett, hogy csak a körök végén húzhatnak a játékosbörzén, a játékosok egy gyűrű után szívesebben mennek arra, hogy még jobban bebiztosítsák a jövőjüket, és mondjuk ki, általában kicsit le is rabolja a többi együttes a bajnokokat, alaposan túlfizetve a távozni kívánó játékosokat.

AHOL MÉG AZ IS BELEFÉR, HOGY A LEGJOBB ELKAPÓ KIESIK

No, ez az elmélet a liga döntő többségére igaz is, de ha a kivételek arra valók, hogy erősítsék a szabályt, akkor a Patriotsnál jobban egy csapat sem teszi meg ezt. Az együttes a 2000-es évek legkiemelkedőbb gárdájának számít, Tom Brady 2001-es bemutatkozása óta csak az egy évvel későbbi idényben, valamint 2008-ban – amikor az irányító az első meccsen az egész idényre kidőlt – maradt le a rájátszásról, előbbi alkalommal hármas holtversenyben zárt 9–7-tel a csoporton belül, utóbbinál a 11 győzelem is kevésnek bizonyult. Ezt leszámítva viszont 14-szer megnyerte a csoportját – a legutóbbi nyolc évben egyaránt sikerült –, 11-szer szerepelt a konferenciadöntőben, hétszer jutott be a Super Bowlba és ötször nyert is. Legutóbb, az Atlanta Falcons ellen drámai meccsen, 25 pontos hátrányból (3–28), a Super Bowlok történetének első hosszabbításos összecsapásán nyert (34–28).

Ami ennél is félelmetesebb, hogy az együttes a bajnoki címet követően nemhogy nem gyengült látványosan, még erősödött is... Távozott ugyan a nagyobb méretű elkapók őrzésével megbízott Logan Ryan, de jött a helyére Stephon Gilmore a Billstől, és végül maradt a poszton Malcolm Butler is. Martellus Bennett Green Bay felé vette az irányt, de Rob Gronkowski visszatérése önmagában nagyobb hatással van az egységre, továbbá a tight endekhez érkezett még Dwayne Allen Indianapolisból. LeGarrette Blount Philadelphiában cipeli tovább a tojást, de a Buffalótól megkaparintott Mike Gillislee legalább olyan hatékony lehet a rövidyardos szituációknál, és benne is bőven megvan a nagy játékok lehetősége, nem mellesleg lényegesen fiatalabb is. Nagy érvágás a csapat számára, hogy az előszezonban kidőlt Julian Edelman, Tom Brady kedvenc célpontja. De ha van most csapat az NFL-ben, amelynek még az is belefér, hogy az első számú elkapó kidől, az épp a mostani Patriots, már csak azért is, mert érkezett New Orleansból a még mindig csupán 23 éves Brandin Cooks, sőt a napokban biztosítéknak még a Colts korábbi első körös elkapóját, Phillip Dorsettet is elhozták a Hazafiak.

A védelemben Dont'a Hightower maradása a legnagyobb fegyvertény, David Harris érkezett mellé a linebackersorba, a Baltimore-t elhagyó Lawrence Guy a fal széléről és közepéről is képes lehet nyomást kifejteni, viszont el is érkeztünk a legnagyobb hiányossághoz: az irányítósiettetők közül Rob Ninkovich visszavonult, Jabaal Sheard és Chris Long távozott, a Pantherstől megkaparintott Kony Ealynek meg idejekorán megköszönték nem túl sikeres szolgálatait. A Super Bowl egyik sztárja, a két és fél sacket jegyző Trey Flowers mellett a draftról megszerzett Deatrich Wise és az utolsó órákban Seattle-ből megkaparintott Cassius Marsh tehet még azért, hogy jobb legyen itt a helyzet – no meg a nagyszerű hátvédsor.

TOP 5 BAJNOKESÉLYES


Az előzőekből kiviláglik, hogy a Hazafiakkal ezúttal is számolni kell a bajnokesélyesek közül, olyannyira, hogy nagyjából minden fogadóirodánál favoritnak számítanak – méghozzá toronymagas favoritnak. Címet védeni legutóbb épp a New England Patriots tudott az NFL-ben, még a 2004-es idényben. No de láttuk azt is, hogy a szezon előtt a Super Bowl közelébe se várt Atlanta Falcons könnyedén masírozott be a nagydöntőbe, és szűk három negyeden keresztül oktatta sokat hibázó ellenfelét...

A Super Bowl utáni „másnaposság” és az évről évre változó csoport – az NFC Déli csoportjának 15 éves története során mindegyik gárda legalább háromszor megnyerte a divíziót, és egyedül a Panthers tudott ismételni, igaz a Carolina sorozatban háromszor is győzött 2013 és 2015 között – miatt könnyen előfordulhat, hogy a Sólymok annak ellenére nem lesznek harcban a végső küzdelmekben, hogy egyáltalán nem gyengültek meg.

Amíg egy bizonyos Aaron Rodgers irányítja a csapatot, addig a Green Bay Packerst sohasem lehet leírni, az előző idényben hiába kezdtek 4–6-tal a „sajtfejűek”, a záró hat fordulóban rendre nyertek, és sorozatban nyolcadszor is bejutottak a rájátszásba. A 2011-ben és 2014-ben is a liga legértékesebb játékosának megválasztott Rodgers mellé idén hoztak egy rakat fiatal futót, valamelyik csak beválik alapon, a célpontokat tekintve eddig sem állt rosszul a gárda, de a Patriotsot elhagyó Bennett nagy fogás lehet – csak a védelem kérdés, mennyire tud előlépni.

No ezzel sok gond nem lesz várhatóan a Seattle Seahawksnál, az együttes „szégyenszemre” négy év után az előző idényben már nem szerezte meg a legkevesebb engedett pont büszke címét – „csupán” a harmadik helyen végzett. A fal erősítésére érkezett a szezont már a kezdetek előtt feladó Jetstől a kiváló képességű, ám eléggé problémás Sheldon Richardson, aki a futás és a passz elleni védekezéshez is sokat tehet hozzá. Itt ellentétes a probléma, mint Green Bayben, a támadósor esetében vannak kérdőjelek, nem is az irányító személyét illetően, mert Russell Wilson már többször is bizonyított, de ha a támadófal semmire nem hagy neki időt, akkor sokszor kerülhet bajba.

A Nemzeti főcsoport két favoritja után térjünk vissza az Amerikai konferenciához kicsit. Nem lehet elmenni a Pittsburgh Steelers zseniális holt szezonja mellett sem. Az előző idényben AFC-döntőbe jutó együttesnél már az is pozitívomnak számított, hogy Ben Roethlisberger a belengetett visszavonulása helyett a folytatást választotta – de mintha a vezetőség tudná, hogy ez az utolsó éve lesz a kétszeres bajnok irányítónak, mindent alárendeltek az idei menetelésnek. Az előző idényben problémás volt a második számú elkapó kérdése, JuJu Smith-Schuster draftolásával próbáltak ezen enyhíteni, de ennél is lényegesebb, hogy Martavis Bryant az eltiltása után visszatérhet a pályára. A tight end poszton befürdött a Lardarius Green-projekt, a keretzárás előtti pillanatokban viszont érkezett ide Vance McDonald a 49erstől. A kiváló támadófal legfontosabb tagja, Alejandro Villanueva hosszabbított, a linebackersorba a nem tökéletesen működő irányítósiettető-részlegre jött J. J. Watt kisöccse, T. J. Watt a draft első körében, a szintén nem megoldott cornerback-osztagot pedig a Clevelandben korábban ligaelit szinten játszó, az előző idényekben sérülések miatt kissé visszaeső Joe Haden elhozatalával javították, és még a söprögetők közé is érkezett egy minimum minőségi rotációs játékos J. J. Wilcox személyében. Nagyon úgy tűnik, hogy erre az évre mindent bedobnak a Kohászok, és a magam részéről még azt is erénynek írom fel, hogy Le'Veon Bell nem tudta kihisztizni magának a horrorgázsit, így az elkapóként is kiváló futó idén franchise tag alatt játszik.

Ha tippelni kellene, én ezt a két párharcot (Patriots–Steelers; Packers–Seahawks) várnám a konferenciadöntőkben, mellettük még egy sötét lovat dobok be. A New York Giantsnél az előző idényben csupán a Patriots engedett kevesebb pontot az ellenfeleknek, a védelemből pedig ugyan távozott a belső védőfalember Johnathan Hankins, még így is bombaerős a fal, és a hátvédsort is számos helyen gond nélkül elfogadnák. A támadósor, főleg a fal már problémásabb volt, Brandon Marshall városon belüli (Jets–>Giants) átmozgatása és Evan Engram draftolása azért most már minimum elégséges célpontmennyiséget nyújt Eli Manningnek, és akkor a legnagyobb sztárról, Odell Beckhamről is illik megemlékezni.

A TOP 10 SZABADÜGYNÖK


A Jacksonville Jaguars évek óta uralja a szabadügynökpiacot, köszönhetően annak, hogy rengeteg helye van még mindig a fizetési sapka alatt. A Jaguárok ebben a holt szezonban két kiemelkedően nagy igazolást hajtottak végre, a csoportrivális Texanst elhagyó A. J. Bouye kapta a legnagyobb fizetést a szabadügynökök közül, Calais Campbell pedig holtversenyben a legmagasabb átlagértékűt. A top 25-be nem fért fel, de fontos érkező még a korábbi dallasi Barry Church is, a 29 éves söprögető négy év alatt 26 millió dollárért szilárdíthatja meg a hátsó egységet. Más kérdés, hogy a támadósor, Blake Bortles vezetésével nem nagyon akar összeállni továbbra sem...

Holt szezon 2017: edzőváltások, átigazolások, hosszabbítások

TOP DRAFTOLTAK

Ha a szabadügynökpiac a Jaguarsról szólt, a draft a Clevelandről. A leggyengébb mérleggel záró Browns 1/1-re elvitte az elmúlt x év legnagyobb védőtehetségének tartott irányítósiettető Myles Garrettet, sőt az első körben még kétszer választottak, kihúzták a söprögető Jabril Pepperst és a tight end David Njokut is. A legnagyobb fogás Garrett mellett pedig a második körben, összességében az 52. választási joggal megszerzett DeShone Kizer lehet, ha végre neki sikerül stabilizálnia az irányítókérdést a gárdánál. A draftról bővebben itt!

TOP VISSZAVONULTAK

Ritka, amikor egy puntert kiemelnek egy NFL-cikkben, de Pat McAfee a pályán és azon kívül is rendre feltűnést keltett – legyen ez egy trükkös játék, vagy a közösségi médiában történő megjegyzése, esetleg egy részegen történő csatornában fürdőzés... A rendkívül sérülékeny Percy Harvin nem erőlteti tovább a játékot, és inkább visszavonult, csakúgy, mint a négy agyrázkódást elszenvedő Cameron Jordan, a dallasi támadófalember Doug Free, a Denverrel bajnoki címet szerző DeMarcus Ware, vagy éppen Roddy White, Andre Johnson és James Laurinaitis. Még náluk is nagyobb név, Tony Romo is szögre akasztja a sisakot, és televíziós szakkommentátorként folytatja, a Patriotstól a már említett Ninkovichon kívül Sebastian Vollmer is visszavonult, ahogyan a Hazafiak után a Houstont is erősítő Vince Wilfork.

TOP ELTILTOTTAK

Ezekiel Elliottnak hat meccset kell kihagynia, ha minden igaz, de a Dallas Cowboys kiváló futójánál egyelőre még nem biztos, hogy ezt ebben az idényben teszi meg. A rendkívül szövevényes történetről itt olvashat! Fontos még megemlékezni a Falcons szélső hátvédjéről, Jalen Collinsról, aki tíz meccsről csücsül ki teljesítményfokozók használata miatt, a Bengalst alapesetben erősítő Vontaze Burfict pedig túlzott keménykedése miatt kapott öt meccset, ezt később háromra csökkentették.

TOP SÉRÜLTEK

A legnagyobb érvágás Ryan Tannehill kiválása. A Miami irányítója térdsérülése miatt dőlt ki az egész idényre, emiatt az átmenetileg már visszavonuló Jay Cutlert szerződtette a Dolphins. Julian Edelmant már fentebb említettük, rajta kívül Sharrif Floyd (Minnesota), Lamarr Houston (Chicago) és Tamba Hali (Kansas City) kiesése is nagy veszteség.

BÁTOR JÓSKA – SZEZONJÓSLATOK

Legtöbb passzolt yard: Drew Brees (New Orleans Saints)
Legtöbb futott yard: Le'Veon Bell (Pittsburgh Steelers)
Legtöbb elkapott yard: Julio Jones (Atlanta Falcons)
Legtöbb szerelés: NaVorro Bowman (San Francisco 49ers)
Legtöbb sack: J. J. Watt (Houston Texans)
MVP: Aaron Rodgers (Green Bay Packers)
Év védője: J. J. Watt (Houston Texans)

Egy kis visszatekintő még a Super Bowl-tippekre: a Patriots nem törte meg rossz szériáját, ezúttal sem szerzett pontot az első negyedben (0/1). A Pats előző hat Super Bowl-szereplésén legfeljebb négy pont volt a különbség a csapatok között, így betippeltük, hogy ezúttal legalább hét lesz. A tipp 28–3-as Falcons-vezetésnél védhetőnek tűnt, de végül iksz lett (28–28), és ráadásban nyert a Pats (34–28; 0/2). Az 55 pont alatti mennyiség végül is nem volt messze (56), ám a ráadással együtt már bőven fölé mentek a csapatok (62; 0/3). A yardzápor viszont meglett, a tippelt 800 helyett végül 890-ig jutott a két csapat (546, 344; 1/4).

Most ennél valamivel jobb arányban reménykedve tippeli meg Bátor Jóska, hogy a fogadóirodák jóslatával szemben a Raiders nyer a Titans ellen, hogy az elmúlt öt rangadóval ellentétben most több mint hét pont lesz a különbség a Cowboys–Giantsen, a Bills–Jetsen 40 pont alatt marad a két gárda, az „előrehozott NFC-döntőn” pedig Aaron Rodgers legalább 280 yardig és három TD-passzig jut a rendszerint lassan rajtoló Seahawks ellen.

TIPPELDE

A Pro Football Focus magyar szakembere, Buday Zoltán jött, látott és győzött első idényében, de nem adjuk fel. Jött két új tippelő, Török Dániel és Nagy-Pál Tamás, így ebben a szezonban már 12-en próbálunk minél több eredményt eltalálni.