Newcastle - Sunderland: Majomparádé

Ez fájt. Jobban fájt, mint bármi ebben a szezonban. Jobban mint az Arsenal elleni 3:7, jobban, mint a City elleni 0:4. Jobban fájt, mint a kiesés az Európa Ligából, jobban mint az összes, egy-két hajszállal elveszített pont.Ez fájt. Jobban fájt, mint bármi ebben a szezonban. Jobban mint az Arsenal elleni 3:7, jobban, mint a City elleni 0:4. Jobban fájt, mint a kiesés az Európa Ligából, jobban mint az összes, egy-két hajszállal elveszített pont.

Fájt, hogy a szezon legfontosabb meccsén ennyire enerváltan, lelketlenül játszott az egész csapat. Pontatlanság a pálya minden részén, zéró koncentráltság, viszont a derbiknél megszokott durvulás.

Fájt, hogy ennek ellenére ez egy simán hozható meccs volt, egy gyengébb, de lényegesen motiváltabb csapat ellen.

Hogy a közhely mutató megmozduljon, el kell mondani, hogy a győzelmet nem kell megmagyarázni, a vereséget pedig nem lehet. Ez így van, és hiába próbálkozom az ellenkezőjével, semmi értelme. Még is megteszem.

52 ezer néző előtt Majomparádé volt tegnap Newcastle-ben.

A Sunderland rosszabb helyzetben volt (és van jelenleg is) mint mi, és ez nem is meglepő, ha kizárólag az egyéni képességeiket nézzük. Náluk van egy fiatal, U21-es balhátvéd, és egy éppen magát újra felépítő szélső, aki elmenekült a kieső Middlesbrough-ból 2009-ben, de valószínűleg bánja, hogy a Manchester City-t választotta. Most hazatért a szülővárosába, és annak ellenére, hogy kölyökként a Newcastle-ért szorított, tegnap a mezét letépve ünnepelte az egykori kedvencei ellen szerzett gólját.

Más komolyabb játékosuk azonban nincs. Hol van nekik Cissé-hez hasonló mutatóval rendelkező csatáruk? Hol van náluk Tioté, azaz Mr. T? Hol vannak náluk holland (Krul, Anita), francia (Cabaye, Sissoko, Ben Arfa, Debuchy, M'Biwa), argentin (Jonas, Coloccini) válogatott játékosok? Sehol.

És mégis, nekik minden sikerült, nekünk semmi. Az egész mérkőzés egy idegesítő "katyvaszként" él bennem, és ha megkérdezik, hogy hogyan volt, kb. ennyit tudok mondani:

Csapkodás, kapkodás, idegesség. Aztán a kényszer-balhátvéd Jonas (MIÉRT NEM HAIDARA, ANITA, VAGY AKÁR PERCH JÁTSZOTT OTT???) keresztbe vezeti a bőrt, és átlátszóan passzol. Az eladott labdából kontra, a végén egy kapufáról befelé pattanó lövés, gól. 0:1, az új manager tombol, folyton a gólörömét lassítják. Ezután Cissé megint 4-5 ziccert ront el, később, amikor majd betalál, lesnek ítélik az egyébként szabályos gólt. Cabaye mást sem csinál, csak rugdossa az ellenfél játékosait, és rosszul passzol. Tioté, Sissoko szintén, bár utóbbi benne van pár veszélyes támadásban. Mert a támadások ennek ellenére veszélyesek eleinte, csak a kapu előtt fogy el a tudomány, vagy véd az ellenfél kapusa. Közben a hátsó alakzat sincs a helyzet magaslatán. Jonas mellett Debuchy is rém pontatlan, M'Biwa bizonytalan, Steven Taylor meg... Arra nincsen szó. A jelenlegi keretből Ameobi mellett ő a másik játékos, akinek nem kellene izgulni már egy ilyen rangadón, mégis olyan hibákat csinál, hogy csak pislogok. körülbelül 4-5 sárga lapos megmozdulása van, mégis csak egyszer villan a lap, és egy jogos 11-es is elmarad a vendégeknek. Ha már Ameobi. Shola is beáll a félidőben de a labdatartása kevés, a passzai pedig neki sem jók. Nem ront a kapu előtt, igaz nem is kerül helyzetbe. Krul közben megsérül, egy védés után rosszul esik. Szinte sír a fájdalomtól, mint azóta kiderült az utolsó 5 meccsen biztosan nem játszhat. Jön a második gól, a fent említett egykori Newcastle rajongó középpályás kíméletlenül bevarrja. 0:2, újra őrjöng az olasz manager, talán jobban, mint először. Végleg összeesik a csapat, mennek ugyan előre, de lehet hogy csak az 52 ezer ember üvöltése mozgatja a lábakat. A Sunderland kontráz, majd megadja a kegyelemdöfést. Egyértelmű les gól, de az asszisztens-hölgy zászlaja lent marad, így kialakul a 0:3-as végeredmény. Az olasz magán kívül van, az egykori sheffield-i és római derbik hangulatából táplálkozva úgy látszik könnyen tette magáévá az észak-angol rangadók érzelmi világát. Aztán vége, és csak a keserűség marad.

Amikor már a Mackem Slayer sem segíthet...

Nos rém felületesen ezek az emlékeim tegnapról. Nem voltam hajlandó újra nézni az összefoglalót, vagy értékeléseket olvasni, mert pontozni amúgy sem fogok. Minek? Egyenként szidjam le az összes játékost? Egyedül szerencsétlen Krul kaphatna elfogadható osztályzatot, a többiek nagyon leszerepeltek.

Élen Alan Pardew-val, aki még mindig nem hajlandó felfogni, hogy ez az év nem olyan, mint a tavalyi. Idén nem tudunk rossz játékkal nyerni, mert még jó játékkal sem megy egyszerűen. Idén minden meccsen minimum két gól kell, mert egyet úgysem adnak meg.

Persze nem ő tehet arról, hogy ennyire színvonaltalan Angliában a játékvezetés, viszont minden másért vállalnia kell a felelősséget. Senkit nem érdekelnek a sérülések, az Európa Liga miatti fáradság, az hogy február óta háromszor kellett 14 nap alatt 5 mérkőzést játszani. Máskor talán igen, de Sunderland ellen ez nem számít. A Sunderland ellen mindig nyerni kell. Nyerni, nem pedig 13 év után kikapni hazai pályán, és pláne nem 34 év után ismét három gólos vereséget szenvedni a St. James' Park-ban.

Nem gondolom továbbra sem, hogy ennek kiesés lesz a vége. A hátralévő öt meccsen jön egy tuti középmezőnyben végző West Bromwich, aztán az európai kupaindulásért hajtó Liverpool. Ezután a most még a kieséstől szintén tartó, de addigra talán már megnyugodott West Ham, utánuk pedig az addigra remélhetően biztosan kieső QPR. Majd végül hazai pályán az addigra feltételezhetően biztos BL induló Arsenal. Ezen az öt meccsen bőven lehet 6 pontot szerezni, és aztán a nyáron elgondolkodni, hogy hogyan tovább.

Először is megfelelő-e ez a szakmai stáb (az orvosi részleg elég gyengén teljesít)? Az első teljes évében remekül teljesítő Pardew kifújt, vagy jövőre újra ki tudja hozni a játékosokból a maximumot? A manager kérdés után pedig lehet azon gondolkodni, hogy kikkel kellene megerősíteni a keretet.

Érdekes, hogy amennyire bántam tavaly a szezon végét, most annyira várom. Szenvedjék ki valahogy a fiúk azt a 6-8 pontot, aztán felejtsük el gyorsan ezt gyenge évadot. Szép volt ez az EL szereplés, örültem neki, de a bajnokság szempontjából túl nagy volt az ára...

Végezetül annyit még leírnék, hogy természetesen tudom kik alkotják a Sunderland keretét, kik lőtték a góljaikat és ki az edzőjük. Ennek ellenére - valószínűleg valami nevetséges gyerekességből - úgy akartam megírni ezt a bejegyzést, hogy legalább ez ne róluk szóljon.

Ha már a tegnap délután róluk szólt...

HAJRÁ NEWCASTLE!

Mark29