A hónap momentumai - december

Talán valaki már tudja a szomorú hírt, talán nem: ezen a felületen az utolsó ilyen rovatot olvashatjátok költözés miatt - az okok rajtunk kívül állóak. Mindebből kiindulva, ha akarnánk, sem tudnánk pozitív hangvételűek lenni, hát még tudván azt, mennyire elcseszték az karácsonyunkat...

1.: A hónap legjobb védője/kapusa - Walter Zenga-díj

Ajnároztuk már sokat Jeison Murillot az ősz folyamán, ő ettől függetlenül folyamatosan magasabbra helyezi azt a bizonyos lécet. Látszólag fokozatosan vetkőzi le a "gyermekbetegségeit", és potenciális(?) klasszisként működik a védelem tengelyében brazil párja mellett. Nem elhanyagolható szempont nála az az óriási plusz, amit a közösbe tesz, hol egy akrobatikus (és fontos) szerelés, hol a támadásba való besegítés formájában. Az ilyenek különböztetik meg egyébként egy átlagos védőtől.

Szavazatot kapott még: a szintén hiba nélkül teljesítő Miranda.

2.: A hónap legjobb középpályása - Sandro Mazzola-díj

Ki tudja, talán az utolsó alkalmat ragadjuk meg e helyütt Marcelo Brozovic méltatására. A kezdőbeli stabil helyet sorozatos jó teljesítményei után sem sikerült kiharcolnia eleddig, ez pedig a hírek szerint könnyen vezethet a januári eladásához. Kár lenne érte, sokunk szívébe belopta már magát egyedi stílusával.

3.: A hónap legjobb támadója - Nyers István-díj

Mauro Icardi a jogos kritikák hatására látszólag megemberelte magát, és legalább góllövés terén azt nyújtja, amit mindenki elvárna tőle - egy kicsit a többiek (és Mancini) szegénységi bizonyítványa is, hogy ebben a hónapban ennyi elég volt a győzelemhez. Persze ha pozitív oldaláról akarjuk megközelíteni a dolgot, akkor mondhatjuk, hogy az ő találatai nagyon fognak kelleni egy sikeres tavaszhoz, és a csapat sokat profitálhat abból, hogy ő végre kijött a gödörből.

4.: A hónap csalódása - Ricardo Quaresma-díj

Felipe Melo leigazolásakor nagyjából mindenki tisztában volt azzal, miféle emberkét is sikerült Ausilioéknak kék-feketébe öltöztetniük - éppen ezért a többség kétkedve is fogadta. Egészen decemberig megkímélt minket a baromságaitól, az utóbbi időben azonban mintha megtört volna nála valami, és ez a Lazio elleni rangadón csúcsosodott ki. Végig önkontroll nélkül, saját klubját és az ellenfelet is veszélyeztetve játszott, csak idő kérdése volt, mikor robban fel az időzített bomba. Persze a végkifejletben nem csak neki, hanem a benne vakon bízó edzőnek is komoly szerepe volt...

5.: A hónap legkellemesebb meglepetése - Giuseppe Bergomi-díj

Mancini Martín Montoyával folytatta az utóbbi időben megkezdett "randomelőveszekvalakit" sort, Udinében általános elképedésünkre a semmiből a kezdőben találta magát az ex-barçás jobbhátvéd. Fura, de távolról sem vallott szégyent, pedig komoly játékhiánnyal kellett beszállnia, még a szezon közbeni edzőmeccseken sem kapott bizalmat, az év végén pedig két fontos bajnokin és egy kupameccsen igen - ki érti ezt?! Azt hozzá kell tenni, hogy Candreváék ellen már nagyon nem volt az igazi, de ott egy hét alatt már a harmadik teljes meccsét kellett játszania, fél év mellőzés után.

6.: A hónap legszebb gólja - Álvaro Recoba-díj

Brozo kopírozómester a Cagliari ellen tökéletesítette azt, amit pár nappal előtte már megmutatott. Sztankovics óta várunk egy olyan játékosra, aki konstans veszélyt jelent távolról az ellenfél kapujára (Guarínra a sok nagy gólja ellenére sem így gondolunk), a horvát mosolykirály pedig maximálisan megfelel az elvárásainknak. Kérdés, meddig.

7.: A hónap legnevetségesebb momentuma - Vratislav Gresko-díj

Ha nem láttuk volna egész ősszel az összeszedett és csapatért maximálisan küzdő énjét, azt mondanánk, a Lazio elleni meccset szabotálta Felipe Melo.Már az első félidőben is fogtuk a fejünket némely fejelési kísérlete láttán, aztán a hajrában sikerült összehoznia idióta módjára egy olyan büntetőt, amit nem lehetett nem befújni. Még egyszer grazie, Felipe és Roberto, hogy elcsesztétek az ünnepeket! (2:50-3:01)

8.: A hónap legszebb védése - Júlio César-díj

Amint lehetősége nyílt, Carrizo már meg is ragadta az alkalmat, hogy elhappolja ezt az elismerést szlovén társa elől. Ki tudja, hogy alakult volna a kupameccs, ha Giannetti ziccerét nem szedi ki bravúrral? Valószínűleg múló állapot, de az argentin itt hasonlított egy elfogadható cserekapusra.

9.: A hónap legszebb csele/egyéni megmozdulása - Ronaldo-díj

A feljebb már említett extra alatt mondjuk az olyasmit értem, amit Murillo az Udinese ellen művelt. Ezzel a szólóval már-már Lúciora (vagy Kovacicra?) hajazott, kis szerencsével gól is lehetett volna a megindulásából - vagy egy udinei kontra, persze.

Szavazatot kapott még: Brozovic tekerése ugyanitt.

10.: A hónap legostobább döntése - Gian Piero Gasperini-díj

Milyen jó lett volna felhőtlen boldogságban tölteni az ünnepi időszakot, ugye?! Fájdalom, hogy ezt Mancio másképp gondolta, és totálisan indokolatlanul a padon felejtett két, az Inter támadójátékát alapjaiban meghatározó embert - kik ráadásul jó sportformának is örvendtek. Ez a lépés sokunknál a labdarúgás ellen elkövetett bűn volt, amit a 90 perc folyamán csak tetézett a hülye meccseléssel. Miért Jovetics helyére jött Brozovic?! Miért hagyta a pályán Felipe Melot?! Szörnyű ajándék volt ez a fa alá, na.

11.: A hónap legszimpatikusabb döntése - José Mourinho-díj

Néha balul sül el ugyan, de az állandósult akarat a támadófocira mindenképp jó pontnak számít. A 4-2-3-1 egy remek út, a következő lépés az lehet ennél a formációnál, hogy stabilan egy támadóbb szellemű focista lesz az egyik pivot posztra téve. Kérdés, a sálpápa regnálása alatt elvárhatjuk -e ezt.