Felkészülni a szenvedésre

Szeptember végén írtam arról, hogy Mancininek észnél kell lennie, mert hosszú távon esélytelen ilyen hullafos produkcióval életben maradni. Tévedtem, még mindig lélegzünk, holott a támadójáték továbbra is ugyanolyan vállalhatatlan, mint a szezon első pár hetében. Ma ahhoz a Torinóhoz utazunk, amely talán még most sem heverte ki a múlt heti mélyütést és már négy meccse nyeretlenek, szóval jobbkor nem is találkozhatna vele a csapat.
Szeptember végén írtam arról, hogy Mancininek észnél kell lennie, mert hosszú távon esélytelen ilyen hullafos produkcióval életben maradni. Tévedtem, még mindig lélegzünk, holott a támadójáték továbbra is ugyanolyan vállalhatatlan, mint a szezon első pár hetében. Ma ahhoz a Torinóhoz utazunk, amely talán még most sem heverte ki a múlt heti mélyütést és már négy meccse nyeretlenek, szóval jobbkor nem is találkozhatna vele a csapat.

Amikor a Cuper-féle bagázs menetelt a bajnoki cím felé, hasonlóan vállalhatatlan játékkal, mint a mostaniak, szinte minden forduló után ugyanazt hajtogattuk: ha a végén révbe érünk, ám legyen. Nem értünk révbe, s a kérdés most is ugyanaz, vajon meddig lesz versenyképes a csapat ilyen produkcióval? A védelem rendben van, Miranda fantasztikus, Murillo hatalmas tehetség, a szélsőhátvédeink pedig még nem bénáztak akkorát, hogy elküldjük őket a picsába. Azt mindannyian tudjuk, látjuk, hogy a problémák a támadásszervezéssel vannak, de az igazi gond az, hogy nem látni a fényt az alagút végén. Biztosan lesz egy meccs, amikor kijön a lépés és veretes két gólt is begyömöszölünk, de ha Thohir és Mancini nem köt egy menő bizniszt januárban, akkor hamarosan kipukkan a lufi. Nem feltétlenül az a probléma, hogy bizonyos játékosok formán kívül vannak, hanem hogy maga a rendszer nem működik. Ljajics aktiválása pozitívum, de addig ameddig Perisic nem hozza azt, amire képes illetve a középpályán nincs egy agy, addig felesleges arról álmodozni, hogy ne 170-es vérnyomással kelljen nézni az utolsó 10 percét egy meccsnek.

Alighanem ma sem lesz ez másképp, jobb, ha felkészítjük erre érzékeny, ám utóbbi években harcedzetté vált szívünket. A Torino bár nincs formában, igencsak tökös csapattá vált Giampiero Ventura irányítása alatt, arról nem beszélve, hogy az utóbbi időben nem sok babér termett ellenük.

Ami a sérülteket/eltiltottakat illeti nálunk továbbra sem bevethető Vidic, bár ő már többet aligha húzza fel az Inter mezét. Dodó még mindig nincs olyan állapotban, hogy játsszon, míg Guarín eltiltás miatt ezúttal otthon nézi a meccset. Nem kár érte. A Gazetta szerint Icardi visszakerül a kezdőbe, mögötte újfent lehetőséget kaphat Palacio, ezúttal Ljajics kárára, kissé érthetetlen módon. A védelem két szélén jó eséllyel ismét a D’Ambrosio-Nagatomo duó kapja meg a lehetőséget, ami talán nem is olyan meglepő a Roma ellen nyújtott jó játékukat követően.

De mire feltöltöm a cikket, valószínűleg már a hivatalos kezdők is napvilágot látnak és mehet az egész okfejtés a kukába.

update:INTER XI (3-5-2)Handanovic; Murillo, Miranda, Jesus; D'Ambrosio, Melo, Medel, Kondogbia, Nagatomo; Palacio, Icardi