A hónap momentumai - augusztus-szeptember

Ha a hétvégi horror nem történt volna meg, kissé más szájízzel állnék neki a poszt megírásának, így viszont könnyebb leszedni a keresztvizet néhány emberről, illetve pár rovat is kitöltésre került a Fiorentina elleni meccs által. Külön érdekesség, hogy a nyári érkezők szinte azonnal főszereplővé váltak - ki így, ki úgy.

1.: A hónap legjobb védője/kapusa - Walter Zenga-díj

Amikor január környékén szállingóztak a hírek Jeison Murillo leigazolásáról, még elég sokan szkeptikusak voltak, és így maradt ez egészen a Copa Américáig, kevesen tartottunk ki amellett, hogy előbb talán várjuk meg az első interes meccseit, mielőtt leírjuk. Aztán Dél-Amerikában valósággal berobbant a köztudatba, ott már sokan elkezdtek reménykedni abban, amiből mára valóság lett: Ranocchia nem sztenderd kezdő, az alap a Murillo-Miranda középen, nem véletlenül. A kolumbiai itt is egész gyorsan bizonyította tehetségét, az egyedüli hibapont a játékában az a néhány könnyelműsége volt, amik szerencsére végül nem kerültek pontokba. Szinte tökéletes hónapot tudott le ezáltal, joggal remélhetjük, hogy ő hosszú távú megoldás lesz posztján.

Szavazatot kapott még a Milan ellen brillírozó és egyébként is stabil átlagot hozó Juan Jesus és Miranda, akitől eddig nagyjából azt kaptuk, amit vártunk.

2.: A hónap legjobb középpályása - Sandro Mazzola-díj

Na, erre ki számított? Felipe Melo úgy "szambázott" be az Inter kezdőjébe, hogy rögtön a középpálya meghatározó alakja lett, pontosan azt a plusz opciót nyújtja az ellenfél támadásainak levédekezésében és a labdák elosztásában, amit többen is reméltünk tőle. Bónuszként hozzátette a Verona elleni győztes gólt, nem volt kérdés az első győztes kiléte. Milyen érdekes, lehet, ha Gnoukouri az első meccsen nem azt nyújtja, amit, akkor most nem írnék semmi ilyesmiről...

3.: A hónap legjobb támadója - Nyers István-díj

Erős kezdés után kisebb visszaesés jött Sztevan Joveticsnél, az utóbbi pályára lépéseikor már csak egy-egy zseniális megmozdulásra futotta tőle, ennél pedig mindannyian többet várunk. Ettől függetlenül az első két meccs eldöntése most elég volt ahhoz, hogy elvigye a díjat, a későbbiekben ezért jó kis csatát fognak vívni Icardival - ebből pedig mi csak profitálunk majd. Várjuk mihamarabbi felépülését.

4.: A hónap csalódása - Ricardo Quaresma-díj

A legutóbbi értékelőben már fejtegettem: Ivan Perisicnek Inter-mezben még nem sok jó megmozdulását véshettük be, így fájó szívvel, de neki kell adni a citromdíjat. Az átlagos teljesítményt még nem tudta túlszárnyalni, a legutóbbi fordulóban pedig látszólag már az önbizalmát is elvesztette, sorozatos labdakezelési hibákat vétett. Nem trequartista, hiába volt gólkirály Belgiumban, ő egy nem is topkategóriás szélső, a napnál világosabb erényekkel, hát játsszon a helyén!

Szavazatot kapott még Kondogbia, aki árához mérten még csak felvillanásokra volt képes.

5.: A hónap legkellemesebb meglepetése - Giuseppe Bergomi-díj

"Medel? Á, ő túl alacsony középre, meg hát amúgy is, Ranocchia az excséká, úgyis ő kezd!" Többek közt ezek a sirámok sem igazolódtak be, Miranda, majd Murillo sérülése miatt hetekre a hátvédsorba kényszerült a Pitbull, ő pedig prímán megoldotta a feladatot, annyira, amennyire talán senki sem várta. Néha-néha már olyan érzése volt az embernek, hogy ő középső védőként hasznosabb játékot nyújt, mint középpályán...

Szavazatot kapott még a gólpasszokkal bemutatkozó Alex Telles és a már említett Felipe Melo.

6.: A hónap legszebb gólja - Álvaro Recoba-díj

Nos, igen, egy 10-esnek valahogy így kell bemutatkozni Inter-mezben. Jovetics pont úgy tette le a névjegyét, ahogy álmaiban remélte, külön öröm, hogy egy általunk nem igazán kedvelt csapat ellen tette. Hányszor is néztük vissza azóta ezt a csavarást?

Szavazatot kapott még Guarín Milan elleni gólja, mert egy Derby eldöntése akkor is szép, ha valakinek a hátáról pattan be a labda véletlenül. Ez még csak nem is olyan volt.

7.: A hónap legnevetségesebb momentuma - Vratislav Gresko-díj

A "Hogyan amortizáljuk le társaink morálját?" kérdésre Samir Handanovic mutatta a tökéletes példát. Nem egész 20 perc alatt két igen csúnya hiba más-más szempontból, csapata meg mehetett a levesbe, nem volt megállás a lejtőn. Elgondolkodtató az egész szituáció a jövő szempontjából, ugyanis csak idén ez nem az első, de még csak nem is a második meccs volt, amin komoly bakit vétett (igaz, nem mindig került pontba). Valahogy az az érzése az embernek, hogy ő a korral nem egyre jobb, hanem gyengébb lesz, leigazolásakor top Serie A-kapus volt, most meg... Nem ezt érzem.(0:40-1:52)

8.: A hónap legszebb védése - Júlio César-díj

A hétvégi horror előtt azért eddig csak jókat mondhattunk el szlovén kapusunkról, a kevés dolgát igen jól oldotta meg: a Madonnina alkalmával például ő tartotta meccsben a csapatot az elején, legnagyobb védését Luiz Adriano ziccerénél mutatta be. Murillo valószínűleg körbecsókolgatta az öltözőben. (0:06-0:24)

9.: A hónap legszebb csele/egyéni megmozdulása - Ronaldo-díj

Jojo a Verona ellen kevés hasznosat csinált a neki jutó időben, ez a finoman visszatett labda volt ez egyik - nagy kár, hogy Perisic nem verte be a helyzetet, az önbizalmának biztosan jót tett volna. (3:16-3:26)

10.: A hónap legostobább döntése - Gian Piero Gasperini-díj

Aki már unja a Perisic-témakört, az ugorjon egy bekezdést, mert ismét vele kapcsolatban sajnálkozunk. Tehát Mancio, az ő csatárok mögötti játéka teljes tévút, bármilyen gondolat is vezérelt ezzel kapcsolatban, azonnal felejtsd el!

Szavazatot kapott még: a mester Fiorentina elleni "remek húzásai", valamint Nagatomo becserélése a Carpi ellen, ami majdnem a győzelembe került.

11.: A hónap legszimpatikusabb döntése - José Mourinho-díj

Ez nem szorosan a futballhoz köthető, ám gyönyörű kezdeményezés, maximális kalaplengetés jár a vezetőknek érte: a Football Therapy nevű projekt keretein belül rákbeteg gyerekek irányába gyakorolnak gesztust. Első körben a Fiorentina elleni meccstől kezdve minden hazai bajnokin le lesz foglalva egy VIP-fülke számukra, hogy testközelből láthassák kedvenceiket. Reméljük, a vasárnapinál csak szebb élményekben lesz részük, és mindannyian sikeresen felépülnek!

Ha a futballpályára is vetünk egy pillantást, akkor nem elhanyagolható szempont Nagatomo és Ranocchia folyamatos leépítése.