Kétségek között

Csütörtökön a változatosság kedvéért újfent egy olyan meccset láthattunk, ami tökéletesen jellemzi a szezon eddig eltelt részét - a második félidőben sikerült olyat produkálni, ami miatt még csak minimálisan sem várjuk jó szájízzel a Verona látogatását. Csütörtökön a változatosság kedvéért újfent egy olyan meccset láthattunk, ami tökéletesen jellemzi a szezon eddig eltelt részét - a második félidőben sikerült olyat produkálni, ami miatt még csak minimálisan sem várjuk jó szájízzel a Verona látogatását.

Mostanában nagy szükségünk van arra, hogy legalább pici mosolyt csaljunk az arcokra, így az a cél, hogy olvasóink ne halálhangulatban álljanak fel kezdjenek kommentelni a poszt elolvasása után. Teszek egy próbát most is - nincs könnyű dolgom.

A Saint-Étienne elleni remi egész jól indult. Meglepően jól. Az első félidő szinte az idény eddigi legjobbja volt, annyira szokatlan volt az egész, hogy nem is nagyon hittünk a szemünknek. Kuzmanovics szinte parádézott, ő volt a csapat legjobbja - ekkor még nem azért, mert a többiek alulmúlták volna, nem akadt rossz teljesítmény a csapatban.

Szünet után azonban visszazuhantunk a valóságba, ott már a Parmában látott dolgok köszöntek vissza - sikerült lehozni a második játékrészt kapura nézés nélkül, egész szánalmas képet festett néha a csapat előre játék terén. Összességében a döntetlen talán reális a meccs egészét nézve, így elég nyugodt helyzetből várhatjuk a folytatást a Dnyipro ellen.

Néhány rövid gondolat még a meccshez:

- Bonazzoli bőven bizonyította, hogy zsenge kora ellenére már idén is képes lehet részfeladatok megoldására. Ezzel szemben persze az lesz a realitás, hogy (amennyiben mindenki egészséges) továbbra is az Osvaldo, Icardi, Palacio hármas lesz (el)használva, a sráchoz pedig csak végső dögvész esetén fog nyúlni Mazzarri.

- Mbaye talán legjobb meccsét játszotta, a gólban elévülhetetlen érdemei voltak, hátul meg már most veri a Nagatomo-Jonathan kettőst. Mindettől függetlenül a tulajdonságaiból eléggé kitűnik, hogy a szárnyvédő pozíciót nem neki találták ki, talán lesz lehetősége egyszer szélső vagy középső védőként is bizonyítani...

- Kuzmanoviccsal kapcsolatban elhangzott egy kérdés a beharangozóban, és legnagyobb meglepetésünkre a válasz a "jó". Idén azért az látszik, hogy előretoltabb pozícióban sokkal kevésbé kártékony, mint registában, sőt, itt bizonyos dolgokra még használható is.

- Kovacic a második félidőre teljesen elkészült az erejével, összességében pedig sajnos a mezőny leggyengébbje volt - az a néhány ügyes megmozdulás nagyon kevés tőle.

- Palacio továbbra is aggasztó, hiába az ő fejese után szereztünk vezetést.

- Az első félidőben látott dolgokra bőven lehetne építeni, kérdés, mitől tud ennyire hullámozni egy csapat teljesítménye? Lehet takarózni a fiatal gárdákra jellemző szeszélyességgel (egyébként Palazzi személyében akadt egy újabb debütáns), de bőven volt a pályán rutin is, ez egyszerűen nem lehet csak az indok. Itt az edző személyét is egyértelműen elő kell venni, egyszerűen agyrém, hogy már egy teljes 90 percen át sem képesek a srácok tisztességesen teljesíteni.

Szomorkodásra most sincs sok idő, este a Verona érkezik a Meazzába, könnyű mérkőzésre természetesen most sem számíthatunk. Vagy ki tudja? Annyi biztos, hogy Hellas-részről fontos hiányzó csupán Tacidisz, a többiek az Inter-szurkoló Mandorlini mester rendelkezésére állnak, így hát kíváncsian várhatjuk, vajon megmajmol -e minket a 37 éves Toni.

Kedvenceinkhez szépen lassan visszaszivárognak a sérültek, Nagatomo valószínűleg a kezdőben is találja magát, Osvaldo és Hernanes szereplése kérdéses, de most talán megérné kezdetni őket, ugyanis válogatott szünet következik.

A Gazzetta által jósolt kezdő: Handanovic - Juan Jesus, Vidics, Ranocchia - Dodó, Kuzmanovics, Medel, Kovacic, Nagatomo - Icardi, Palacio.

A meccset a Sportklub élőben közvetíti 20:45-től, hurrá!