Tökéletes főpróba

Az előjelek alapján nem várt, habkönnyű továbbjutás, ezzel együtt két plusz, hasznosnak bizonyuló edzőmeccs, és egy minden igényt kielégítő utolsó fellépés a bajnoki nyitány előtt. Többre nem is vágytunk.Az előjelek alapján nem várt, habkönnyű továbbjutás, ezzel együtt két plusz, hasznosnak bizonyuló edzőmeccs, és egy minden igényt kielégítő utolsó fellépés a bajnoki nyitány előtt. Többre nem is vágytunk.

Némiképp váratlanul defenzív kezdőcsapatról szóltak az utóbbi napok hírei, utána mindenkiben realizálódott, hogy Mazzarriról lévén szó, nincs min meglepődni. 8 védekező szellemű játékosra jutott 3 az ellenkező fajtából, úgy igazán nem sejtettük, hogy lesz ebből közönségszórakoztatás, szerencsére kellemes csalódást okoztak a fiúk.

Ehhez a pozitív érzéshez az is kellett, hogy a Stjarnan az első meccstől eltérően néha egész pályás letámadást alkalmazzon, megkönnyítve ezzel az Inter támadásvezetését, kontráit. Ez mondjuk nem ment sokáig, az izlandiak gyorsan belefáradtak, egy-két kósza akciójuk volt, lövésük nemigen, utána meg már csak egy csapat volt a pályán. Az első gólig ismét nehéz volt, ott viszont több gát is átszakadt, egy a meccsre vonatkozóan, plusz egy nagyobb volumenű, olyan, amire már bő másfél éve vártunk. Bizony, Kova végre valahára megszerezte az elsőt, és ha már belekezdett, meg sem állt mesterhármasig. Úgy látszik, JackkBauer kolléga komoly ezoterikus képességekkel rendelkezik.

Egyébként ez a párharc tényleg picit olyan volt, mintha valami alternatív dimenzióban járnánk, nem szokott hozzá az interes szem a Mateo- és D'Ambrosio-gólokhoz, a Kuzma-gólpasszokhoz és szerelésekhez, valamint a szellemes játékhoz sem. Mostanság. Bármennyire is egy félprofi csapat volt az ellenfél, azért mindig szívderítő, amikor a csapat kiszolgálja a saját közönségét, és több gólos előnynél sem kezd el tötymörögni, időt húzni és várni a végső sípszót. Voltaképpen ezek egy fiatal, bizonyítani vágyó, sikerre éhes brigád védjegyei.

Természetesen óvatos duhajnak kell lenni, innentől már valóban élesben megy a dolog, jönnek a kemény meccsek, példának okáért már hétvégén, a Torino ellen is szenvedősebb 90 perc várható, ahogy majdan a Saint-Etienne, a Dnyipro és a Karabag ellen is az EL-csoportban. Egy azonban biztos: egy Internazionalénak pontosan így, a nevéhez méltón kell továbbjutni egy Stjarnan ellen, és nem úgy, ahogy azt két éve tette hasonló játékerőt képviselő (vagy picit azért erősebb) csapatokkal szemben.

Lehet, rossz lóra teszek, én az előszezon alapján továbbra is bizakodó vagyok 2014/2015-tel kapcsolatban.

Összefoglaló:

Pontozás:

Carrizo - Passzolgatott néhányat. (-)

Andreolli - Túl sok dolga neki sem volt, azokat megoldotta, plusz az első félidőben volt egy vicces mentési kísérlete. (6)

Ranocchia - Most nem követett el ostoba sárga lapos szabálytalanságot, ahogy a nyáron majd' minden meccsén tette, cserébe tanár volt - nem állították nagy feladat elé. (6,5)

Juan Jesus - Ugyanazokat gondolom vele kapcsolatban. A testbeszéde, a játéka, a koncentráltsága mind arra predesztinálja, hogy egyszer (ő is) az Inter csapatkapitánya legyen. (6,5)

D'Ambrosio - Még itt is kicsit görcsös volt, kapart nagyon egy gólpasszért, netán gólocskáért legalább, de egyszerűen semmi nem jött össze neki, a Kovacic "jégtörőjénél" való halvány közreműködést leszámítva. (5,5)

Hernanes - Neki még tart a formába hozás időszaka, sem a lövések, sem az utolsó passzok nem akarnak neki igazán összejönni, de talán az is kialakul lassan. Remélhetőleg már hétvégére. (6)

M'Vila - Előre ma volt pár pontatlansága, néha-néha túlvállalta magát, de továbbra is jól olvassa a játékot, és ugyanazokat az erényeket csillogtatja, amiket szajkózunk vele kapcsolatban. Az igazi erőpróbák persze még csak most jönnek neki is. (6,5)

Obi - A lelkesedésével sosincs gond, az izomból visszasprintelős vagy rárontós szerelései meg számomra élményszámba mennek. A biztosat próbálta játszani, egy-egy elrontott passz így is becsúszott, de ezek még a megbocsátható kategóriába estek - naná. (6)

Nagatomo - Két asszisztja mutatja, hogy nem igazán akar lemaradni Dodóval szemben. Talán nem is fog, és vasárnap mindketten pályán lehetnek. Lubickolós 90 perc volt ez az ő számára is, gyakorlatilag azt csinált a Stjarnan térfelén, amit nem szégyellt, védekeznie meg néhány visszatámadást leszámítva nem igazán kellett. (7,5)

Kovacic - Itt volt a tökéletes ellenfél (azaz dehogy, az a Juve vagy a Milan lenne...) arra, hogy először kapuba találjon, ő meg kicsit telhetetlen volt, rögtön háromszor köszönt be bő 50 perc alatt, ráadásul az utolsó kettő nem is akármilyenre sikerült. Látszik rajta, hogy taktikailag sokat foglalkozik vele Mazzarri, a kapu elé való érkezése is más már, mint tavaly (a három fajta gól is valami ilyesmit sugall), kérdés, komoly ellenfelek ellen mit tud majd átmenteni a most látottakból. Régen vártunk már ezekre a pillanatokra. Egyébként nem emlékeztettek valakit a találatai (főleg a második) egy bizonyos barcelonai 10-es megmozdulásaira...? (9)

Osvaldo - Halállaza, nagyon technikás, iszonyat flúgos és ezek mellett üdítő látni az ő mozgékony centerjátékát és futballintelligenciáját. Az első balhéjáig valószínűleg mindannyian csípni fogjuk, de ha a kanadain szállítja a pontokat, akkor még az sem elképzelhetetlen, hogy utána is. (7,5)

Icardi - Ide a bökőt, hogy a perc/gól mutatójával idén sem lesz problémánk. Most voltak gyönyörű egyéni megmozdulásai, és mindkét dugója vérbeli csatármegoldás volt. Az önbizalmával eddig sem volt, ezután sem lesz gond. (7,5)

Kuzmanovics - Mint hal a vízben. A halálpasszai mellett egyszer még képes volt lecseszni Mauritot is, amiért helyzetben el merészelte lőni a labdát ahelyett, hogy a szerb mesternek visszagurította volna. Jól játszott, gólpasszt osztott, szerelt(!). Mi van itt? (7)

Jonathan - Egyre inkább az a sejtésem, hogy mestere a szezon folyamán őt szándékozik első számú Kovacic- illetve Hernanes-pótlóvá tenni a kreatív szekciót tekintve, nos, nem repesek a boldogságtól, de cáfoljon rám. A bálnavadászok ellen mindenesetre ő is adott munkát a statisztikusoknak. (6,5)

Mazzarri - Felszabadultan, végig gólra törően játszott csapata, egy másodpercig sem volt megállás szerencsére, fejben végig ott tartotta a srácokat most. Egy nagy fekete pont nálam, hogy Bonazzolit a padon hagyta, nagyon simán kaphatott volna 20-30 percet egy ilyen találkozón. (7)