Izlandon át Európába

Röpke 94 nap elteltével újra tétmeccs, hivatalosan is kezdetét veszi a 2014-2015-ös szezon kedvenc csapatunknak. Mazzarri fiainak első útja a festői szépségű Izlandra vezet, hogy a Stjarnan gárdáján átverekedve magukat visszatérjenek az európai klubfutball vérkeringésébe. Hajtás után kicsit ismerkedünk az ellenféllel, morfondírozunk az EL jelentőségén, valamint kitérünk arra is, hogy miért szerdán és miért ilyen embertelen időpontban kerül megrendezésre a play-off párharc első meccse. Merthogy 23 órakor kezdődik.Röpke 94 nap elteltével újra tétmeccs, hivatalosan is kezdetét veszi a 2014-2015-ös szezon kedvenc csapatunknak. Mazzarri fiainak első útja a festői szépségű Izlandra vezet, hogy a Stjarnan gárdáján átverekedve magukat visszatérjenek az európai klubfutball vérkeringésébe. Hajtás után kicsit ismerkedünk az ellenféllel, morfondírozunk az EL jelentőségén, valamint kitérünk arra is, hogy miért szerdán és miért ilyen embertelen időpontban kerül megrendezésre a play-off párharc első meccse. Merthogy 23 órakor kezdődik.

Első hallásra gondolom nem én voltam az egyetlen, akinek a világon semmit nem mondott ennek az izlandi csapatnak a neve. Némi kutakodás után kiderült, hogy a klubot 1960-ban alapították a mindössze 13 ezer lakosú Gardabaer városában. Az első közel 50 év nem a kiugró sikerekről szólt még izlandi szinten sem, hiszen alacsonyabb osztályokban szerepelt a kék és fehér színkombinációban szereplő gárda. A 2008-as feljutás után viszont annyira belelkesedtek, hogy nem is hajlandóak az első osztály, vagyis az Úrvalsdeild élmezőnye alá adni, jelen pillanatban épp vezetik saját pontvadászatukat. Hazai pályájuk a cuki, ezer fő befogadására alkalmas Stjörnuvöllur, de mi nem itt fogunk játszani (erről részletesen később):

Mint a sorsolás utáni interjúk alatt kiderült, a Stjarnant bajosan lehetne profi csapatnak titulálni, hiszen több játékosuk is dolgozik vagy egyetemre/főiskolára jár a foci mellett. Éppen ezért igencsak tiszteletet parancsoló és kalaplengetést érdemlő, hogy három párharcból is - vereség nélkül - továbbjutottak, sorrendben a walesi Bangor City (4-0, 4-0), a skót Motherwell (2-2, 3-2 - hosszabbítás után) és Loverncsicsék, a Lech Poznan (1-0, 0-0) ellen. Ezektől a csapatoktól persze nem megyünk le hídba, de az kristálytisztán kiderül, hogy itt nem 90 perc lötyögésre meg egy laza 7-0-ra van kilátás.

Az izlandiak életük meccsére készülnek, ki tudja, mikor lesz lehetőségük újra egy ilyen nagy nevű ellenféllel szemben pályára lépni, ők oda fogják tenni magukat és ki akarják facsarni belőlünk a szuszt is, az hótziher. Elmondták, hogy nem tiki-takára készülnek, hanem a betonbiztos védekezésből indított kontrákra. Legmagasabban jegyzett játékosuk a 34 éves, Franciaországot is megjárt csatár, Veigar Páll Gunnarsson, az EL-ben eddig legtöbb gólt szerző spíler pedig a fiatal (22 éves) izlandi szélső, Ólafur Karl Finsen, 5 góllal.

Ha maximálisan odakoncentrálunk, természetesen nem lehet semmi gond. Ne is legyen, döntsük el mielőbb ezt a párharcot. Viszont, ha kicsit távolabb nézünk, rögtön növekszik az idei Európa Liga jelentősége. Egyrészt alapvető, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy bármilyen európai kupasorozatot semmibe vegyünk. Másrészt, mivel az EL idei győztese kvalifikálja magát a BL-be, a tavaszi végjátékra simán kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy reálisabbnak tűnhet 1-2 párharcot megnyerve döntőbe jutni, mint a bajnokságban 5-7 pontos hátrányt ledolgozni a dobogóért. Harmadrészt, ami a legkézzelfoghatóbb, hogy jövőre kiesnek a BL győzelemmel szerzett koefficiens pontok. Magyarra fordítva, ha jövőre valahogy elérnénk a BL-t, jelen állás szerint - minden előttünk rangsorolt csapat BL jutása esetén - a harmadik kalapból várnánk a sorsolást. A képlet szerencsére nem ennyire egyszerű, néhány csapat biztosan kihullik, de egy jó EL szereplés az alapja annak, hogy legalább esélyünk lehessen a második kalapba kerülni. Az előre számolgatás persze csak fikció, de érdemesebb nem leszarni az EL-t, mint 1-2 év múlva a BL kalapbeosztásakor kamillázni.

Essen szó az időpontról is, hogy miért ma és miért este 11-kor kezdődik a meccs. Három tényező befolyásolja, sorrendben a stadionhelyzet, a BL és végül az időeltolódás. Az alapszituáció az, hogy Izlandnak egy olyan stadionja van, ahol komolyabb nemzetközi meccset lehet játszani. Ez még nem is lenne feltétlen baj, csakhogy holnap este Reykjavíkban Izland-Dánia női VB-selejtezőt rendeznek, így a csütörtök kiesett. Marad a szerda, azonban szerdán a BL-meccsek időpontjában szintén nem lehet más európai kupa vagy nemzeti bajnoki/kupa meccset játszani. Két opció maradt: vagy előtte, vagy utána. Éppenséggel el lehetett volna volna kezdeni közép-európai idő szerint 18 órakor, de az Izlandon még csak délután 4, akkorra meg a dolgos helyiek nem érnek ki a stadionba. Így maradt a közép-európai este 11 óra. Szurkolóbarátnak tévedésből sem lehet nevezni, de legalább nemzeti ünnepünkön a tűzijátékozást megvárják a kezdéssel, hogy aztán a fiaink folytassák az izlandi kapu előtt.

Velünk kapcsolatban az a helyzet, hogy Medelt nem tudtuk benevezni erre a párharcra a körülményes papírmunka miatt, Osvaldo nincs abban az állapotban, hogy végigjátsszon egy meccset (...), Nagatomo el sem utazott a csapattal, így Mazzarri némileg kényszerpályán mozog a kezdőt illetően. Ráadásul Ausilioék is beleszólhatnak az összeállításba, hiszen Botta vagy Kuzmanovic pályára lépése azt jelentené, hogy európai kupában szereplő csapatnak nem tudnánk értékesíteni őket. Ettől függetlenül valamelyikük minden bizonnyal játszani fog, így néz ki a legvalószínűbb kezdő:

Handanovic - Ranocchia, Vidic, JJ - Jonathan, M'Vila, Kuzmanovic, Hernanes, Dodo - Kovacic, Icardi

Európa Liga selejtező, play-off, 1. mérkőzés:

Stjarnan-Inter, Reykjavík, 23 óra

TV nem adja a meccset, lehet sztrímelni ezerrel

A végére pedig jöhet egy kis funny moments: a Stjarnan az az izlandi csapat, amely komolyhírnévre tett szert a világhálón pár éve a vicces és kreatív gólörömei miatt. Íme, egy kis válogatás, tényleg óriási: