Már nem is fáj - 2. rész

Amint elkezdtem agyalni azon, hogy vajon miként is vezessem fel a beharangozót, rögtön beugrott egy tavaly májusi poszt a blogról (ekkor én még csak lelkes kommentelő voltam), melyben GPT kollega a totális beletörődöttség jeleit mutatta a Napoli elleni kínos sima vereség után. „A küzdeni akarás nyomokban még felellhető a csapatban - a tegnapi meccs képe számomra felülmúlta a várakozásokat - de annyira mélyen van a klub minden tekintetben, annyi pofont kapott már, hogy az ember csak rezignáltan veszi tudomásul a következőt. Már nem fáj”. Még csak január közepe van, de sikerült eljutnom erre a szintre az idei szezonnal kapcsolatban.

Vajon Pellisier megint gólt rúg nekünk? Egyáltalán játszik még? Igen, még aktív. Ajjaj. Kovacicnak lesz legalább egy, öt méternél hosszabb átadása? Értitek!? Legalább egy! Ugye Handanovic elvetődsz, ha a labda a kapu széle felé megy? Ígérd meg! Mazza nem mondod, hogy megint kezdő lesz Kuzma? Akkor inkább le sem ülök a tévé elé.

Sokasodnak a kérdések. Már nem fáj, ahogy GPT írta tavaly májusban. Tehetetlen vagy, csak egy szaros szurkoló, akinek ez a keresztje, hogy tűri, amit a szíve választottjától kap.

Így ülök én le ezen a mai estén is majd megnézni a Chievo elleni meccset. Mert bassza meg, megnézem akkor is, ha Pellisier megint gólt rúg nekünk, ha Kovacic nem ad gólpasszt (nem mintha nagyon lenne kinek), ha Handanovic nem vetődik el és igen, akkor is ha Kuzmanovic kezd.

De legyen ez egy fordított nap és oktassanak a nebulók Egy olyan este, amikor Kovacic olyan gólpasszokat oszt, mint Özil, Handa úgy véd, mint Cézár fénykorában, Kuzma nem csak előre és oldalra tud passzolni, Taider megtanul focizni, Pereira beadni, Nagatomo helyezkedni, Cambiasso pedig gyorsabb lesz, mint valaha. Szép is lenne, nemde?

A jelszó most nem lehet más, mint a türelem. Várni, bízni, reménykedni, míg egy szebb korszak köszönt ránk, egy olyan időszak, amikor nem gyomorideggel ülsz le egy Chievo elleni meccset megnézni. 2010 májusa óta erre várunk.

Süllyesszük hát el a sárga tengeralattjárót, ha már a mi hajónk elúszott! Mert az, hogy ez a szezon konyec, az 100%. Húzzuk ki még ezt a fél évet, hogy aztán egy szebb korszak reményében böngésszük az átigazolási híreket nyáron.

Nekünk Interistáknak már úgysem maradt más, csak a remény, hogy egy szép napon újra nagyok leszünk. Nagyok, mint ezen a meccsen voltunk, szintén a Chievo ellen.

Várható kezdőcsapat a Gazzetta szerint: Handanovic - Campagnaro, Rolando, Juan Jesus - Jonathan, Alvarez, Cambiasso, Kuzmanovic, Nagatomo - Kovacic - Palacio.

Tippem: kínkeserves 2-1-es győzelem Ricky és a padról beszálló Milito góljaival. Gondolom, mondanom sem kell, hogy a Chievo gólját ki szerzi.