Kötelező hozva, távolról sem könnyedén - Sampdoria - Inter 0:2

Sokunk előzetes sejtése beigazolódott, és a múlt heti kínok után ismét hasonlókat kellett átélnünk a vasárnap esti, Marassiban lejátszott mérkőzésen. A vége szerencsére happy end lett, pár szép egyéni megmozdulás elég volt ahhoz, hogy begyűrjük a derekasan küzdő kék-fehéreket.Sokunk előzetes sejtése beigazolódott, és a múlt heti kínok után ismét hasonlókat kellett átélnünk a vasárnap esti, Marassiban lejátszott mérkőzésen. A vége szerencsére happy end lett, pár szép egyéni megmozdulás elég volt ahhoz, hogy begyűrjük a derekasan küzdő kék-fehéreket.

Gyorsan elérkezett a javítási lehetőség a Bayern elleni fájó vereség után, mégpedig az 5-ös, könnyűnek ígérkező szériánk (Cagliari, Sampdoria, Genoa, Brescia, Lecce) második állomásán, az igencsak meggyengült Sampdoria ellenében. A kezdőcsapat alaptaktikája a szokásos 4-3-1-2 volt, egy hatalmas meglepetéssel, Ranocchiával a kezdőben, akinek a sérülése -hála az égnek- egyáltalán nem volt komoly. Szót ejtenék még továbbá a középpályás hármasról is, ahol véleményem szerint óriási tárgyi tévedést vétett Leonardo: a hátsó(középső) embernek Sztankovicsot állította, ami meg is látszott a mérkőzés nagy részében a hazaiak támadásainál(kontráinál). Persze, olyan túl sok választási lehetősége nem volt, ám nálam mégis megkapta volna ott a bizonyítási lehetőséget Mariga a múlt heti bíztató produkciója után. Így sajnos egy előrefelé igencsak középszerű és lassú rombuszt kaptunk, ami meg is határozta a játék képét. Ebben természetesen közrejátszott a Doria játékstílusa is, akik mélyen beásták magukat kapujuk elé, és egy szem támadóval, Maccaronéval rohamozták kapunkat - majdnem sikeresen.

Az első félidő teljes csalódás volt, mintha még kicsit a hétközi történések hatása alatt lettek volna néhányan (mondjuk Pazzininek ez sem lehetett mentség). Néhányszor a szerencse, vagy egy jó ütemű közbelépés/szerelés mentett meg minket a kapott góltól, sejthető volt, hogy előbb-utóbb jönni fog valamilyen változtatás.

A második játékrész sajnos ugyanabban a mederben folyt tovább, ahol az első abbamaradt, sőt, a meccs addigi legnagyobb helyzetét a vendégek legjobbja, Maccarone hagyta ki(vagy Julio César védte bravúrral). Ezt követően nem sokkal jött a szerkezeti váltás Pandev becserélésével, és elkezdtünk egyre nagyobb nyomást gyakorolni. Ennek ellenére mégis kicsit váratlanul érkezett Sneijder remekbe szabott szabadrúgása, ami miatt persze cseppet sem szomorkodtunk. Ezzel körülbelül el is dőlt a meccs, innentől kezdve sorra kontrázgathattunk, Eto'o példának okáért a gólja előtt még kétszer bevihette volna a kegyelemdöfést. Elég volt az az egy is, így végülis az eredményt tekintve magabiztosnak tekinthető győzelmet arattunk, a játék minősége azonban bőven hagyott kívánnivalót maga után. Persze ha ezt követően minden meccset megnyerünk ilyen focival, akkor nem igazán fog ez érdekelni...

Értékelés:

Julio César - Ismét kellett a magabiztossága és egy komoly bravúrja a győzelemhez, betette a közösbe, amit kell. (6,5)

Chivu - Viszonylag sima meccset tudott le, védekezésben nem állították túl nehéz feladat elé, lévén az ellen támadásai inkább a másik oldalon futottak. ASamp térfélen még egy-két veszélyes beadást is fel tudott mutatni. (6)

Lúcio - Hozta a tőle elvártat, meg a nem elvártat is, amitől már többünknek herótja van, én inkább már becsukom a szemem mostanság, ha idióta módjára beleviszi a labdát az ellenfél védelmébe. A baj csak az, hogy általában arra nyitom ki, hogy már a mi térfelünkön folyik a játék, és brazil barátunk jobb esetben sprintel vissza, rosszabban kocog, a legrosszabban sétál (tegnap egyízben ez történt). Persze ettől eltekintve nem érheti kritika a játékát, de igazán sok dolga nem is neki volt a védelem közepén. (6,5)

Ranocchia- Mindenki örömére kezdőként vállalhatta a játékot Béka Bandi, és nem csak agyors visszatérésmiatt csalt mosolyt az arcunkra. Di Carlo láthatóan rá küldte a kopasz Big Mac-et, ő azonban remekül látta el feladatát, és szinte minden párharcot megnyerta Pazzini-pótlóvalszemben. Egyetlen nagy hibája -amikor csúnyán beragadt, és Maccaroneziccerbe került - fél osztályzatot ront a megítélésén. (7)

Nagatomo- Mintha javuló tendenciát mutatna, bár támadásban még sokszor látványosan nem tudja, mit is kéne csinálnia, hátul a szívóssága sokat jelent, valamint a kétlábúsága is pozitívum. (6)

Hardzsa - Az ilyen mérkőzéseken jön ki, hogy ő azért egy kiegészítő ember, bár sokat mutatta magát, nem igazán tudott a támadásokhoz érdemben hozzátenni, holott ez feladata lett volna. Cseréje indokolt volt. (5)

Sztankovics - Nem a posztján játszott, vastagon meg is látszott a teljesítményén. A küzdés, mint mindig, most is megvolt, de semmiféle plusz nem jött tőle, sem elöl, sem hátul. Kivéve persze az Eto'o-nak adott gólpasszát, ami egy felest javít az osztályzatán.(5,5)

Zanetti - Középpályás-társaihoz hasonlóan ő is szürke volt, néha megpróbálkozott egy-két szólóval, plusz a szokásos biztos passzok megvoltak tőle, de nála is kiütközik a kreativitás hiánya. Igaz, jó esetben nem is tőle kellene várnia meglátást. Hátrafelé ő volt a leghasznosabb a három emberből. (5,5)

Sneijder - Akart, űzte-hajtotta társait, ennek eredménye egy szép gól szabadrúgásból, valamint további veszélyes lövések, megmozdulások. Ha ráakaszkodnak szívós védekező középpályások, sajna eléggé meg van lőve, de becsületére legyen mondva, hogy feladni nem szokása, most sem tette. (6,5)

Pazzini - Látványosan gyengére sikerült aző szempontjából ez a meccs, ahogy láttam, a tudatalattijában nagyon benne volt, hogy ki ellen is lépett fel. Elszámított felívelések, meg nem tartott labdák, egyedüli pozitívum az a kiharcolt szabadrúgás, amiből az első gól érkezett. (5)

Eto'o- Benne idén továbbra sem lehet csalódni, messze a legveszélyesebb Inter-játékos volt ismét. Néha kicsit átment önzőbe, de ha valaki, hát ő megteheti. Megérdemelte a gólt maximálisan. (6,5)

Pandev - Talán most hozott némi plusz lendületet, de ismét voltak idegesítő labdavesztései. Ennek ellenére, ha nagyon optimista szeretnék lenni, akkor azt mondom, egy halvány, kilométerekről beszűrődő fényecske látszik az alagút végén. (5,5)

Mariga - Kapott pár percet, amikor már az eredmény megtartására törekedtünk, egy látványosnak indulómegindulás utáni labdavesztésen kívül semmi különöset nem tett. (-)

Leonardo - A csapat hozta a kötelezőt, még ha ismét kínkeservvel is. Ismét bejött a támadóbb játékra való átállás, nem először nyúlt jól a meccsbe ilyetén módon. Talán a Bayern ellen is megtehette volna. A Sztankovics-dologról már szót ejtettem. (6)

Következik egy nyugis hét, melynek végén a Genoátfogadjuk hazai pályán, remélhetőleg hátrány-faragás végett. Forza Inter!