Benjamin Lauth: Probléma lehet, hogy nincs egy Miroslav Klosénk

– Mire mehet az Európa-bajnokságon a német válogatott?
– A Nationalelffel minden és annak az ellenkezője is megtörténhet a tornán – nyilatkozta a Nemzeti Sportnak a 42 éves Benjamin Lauth, a Ferencváros egykori ötszörös német válogatott csatára. – A rendezés előnyt jelenthet, Németországot tartom a csoportfavoritnak, ám Svájc, Magyarország és Skócia megelőzése nem ujjgyakorlat.

– Milyen a hangulat Németországban ötvenhét nappal a Skócia elleni nyitó meccs előtt?
– A Franciaország, valamint Hollandia ellen megnyert márciusi előkészületi mérkőzés után kisebb eufória tapasztalható az országban. Néhány hónappal ezelőtt borús volt a hangulat, mert nem jöttek az eredmények, de most már ismét mindenki bizakodónak tűnik – ennyit tesz kétszer kilencven perc nagyszerű játék. Julian Nagelsmann szövetségi kapitány nagy átalakításba kezdett, sok újoncot hívott meg kiélezett helyzetben, teljesítményalapon válogatott, de bejöttek a húzásai, a két, sikerélményt adó meccs rendkívül sokat jelent a csapatnak. Ezeken a találkozókon meggyőző volt a játék, ami azért is lényeges, mert egyre növekvő nyomás nehezedett a kapitányra, akinek villantania kellett a franciák és a hollandok ellen – gondoljanak csak bele, ha ezeken a találkozókon nem jön ki a lépés, sokakban felvetődött volna a kérdés, vajon tényleg ő-e a megfelelő ember a poszt betöltésére. A két győzelem azonban minden kételyt eloszlatott, élvezi a bizalmat – továbbá nem hiszem, hogy azok a pletykák, amelyek szerint a torna után visszatérhet a Bayern Münchenhez, különösebb hatással lennének az öltözőre.

– Ha már az átalakítások, Julian Nagelsmann jelentősen felforgatta a keretet, ám egy biztos: ha egészséges, Manuel Neuer véd nála. Egyetért a szövetségi kapitány választásával?
– Nem könnyű kérdés, de egyetértek vele, mert a Bayern München harmincnyolc éves kapusának alighanem ez lesz az utolsó nagy tornája a válogatottal. A sérülése után meggyőzően teljesít, megérdemli a lehetőséget. Julian Nagelsmann kijelentette, számára Manuel Neuer az első számú, utána pedig Marc-André ter Stegen következik a sorban. Nehéz lehet a Barcelona jó formában lévő kapusának, talán nem túlzás állítani, szinte bármelyik válogatottban vele kezdődne az összeállítás, csakhogy a szövetségi kapitány nem őt favorizálja. Ugyanakkor ez az a poszt, amelyen Németországnak nincsenek problémái, bármelyikük is áll a vonal elé, megnyugvást jelent a jelenléte.

– A védelemben azonban hatalmas a verseny a csapatba kerülésért.
– Az utóbbi időben akadtak gondok a középhátvéd posztján. Antonio Rüdiger és Jonathan Tah kapta a legtöbb lehetőséget, de Robin Kochhal, Mats Hummelsszel, Niklas Sülével és Nico Schlotterbeckkel is lehet kalkulálni. Mindannyian jó futballisták, de az a tapasztalat, hogy nemzeti színekben nem nyújtanak kiegyensúlyozott teljesítményt. Hiába van két-három meccs, amelyen baki nélkül teljesítenek, utána hibáznak, a megingásokat pedig jó lenne kiküszöbölni. Sok múlhat a következő két hónapon – az kaphatja meg a bizalmat, aki a legjobb formában, önbizalomtól duzzadva futballozik.

– És a balhátvéd helyén?
– Mit ne mondjak, nem a legerősebb csapatrészünk… Maximilian Mittelstädt, David Raum és Robin Gosens jelenti a felhozatalt. A stuttgarti a csapatában jól játszik, márciusban bemutatkozhatott a válogatottban, és David Raumot sem kell leírni, meggyőző a Leipzigben. Támadásban mindketten képesek hozzátenni a csapatjátékhoz, jeleskednek a gólpasszok terén, ráadásul Raum szöglet-, illetve szabadrúgásaira lehet építeni, ám ami a védőjátékukat illeti, vannak hiányosságaik – Mittelstädt Hollandia ellen ugyan betalált, ludas volt a kapott gólban. De ne feledjük, a német válogatott a csoportkörben biztosan támadójátékra rendezkedik be, ezért olyan labdarúgó szerepeltetése várható, aki a támadásokat a lehető leghatékonyabban támogatja.

– Joshua Kimmich újabban a védősorban kap helyet. Jó döntésnek tartja, hogy visszább vonták?
– A kétezertizennyolcas oroszországi világbajnokságot követően a hatos pozíciójában játszott a legtöbbször, ám Julian Nagelsmann visszahúzta a jobbhátvéd pozíciójába – és milyen jól tette! A Bayern Münchenben is a hátsó sorban láthatjuk kibontakozni, tökéletesen megállja helyét. A válogatottnál hasonló a helyzet, mint a bajoroknál, megannyi jó képességű belső középpályás vár játéklehetőségre, ám a jobb oldali védő hiánycikk. Kimmichnek azonban ebben a szerepkörben is olyan a játéka, hogy középpályáserényeket tud megvillantani. Még a Leipzigben szereplő Benjamin Henrichsre lehet számítani, de szerintem nem kérdés, ki játszik ezen a poszton.

– Toni Kroos visszatérése slágertéma volt Németországban. Mit kapott tőle a pályán?
– Az elmúlt években nem tehettünk mást, tiszteletben kellett tartanunk a döntését, amely szerint lemondta a válogatottságot, de a visszatérése óriási hatással van a csapatra. Aki a Real Madridban tölti pályafutása zömét, annak bérelt helye van a kezdő tizenegyben, alapembernek kell lennie. A franciák és a hollandok ellen vezérszerepet játszott, ő diktálta a tempót, karmesterként vezényelt. Az viszont kérdés, ki szerepelhet az oldalán. Meg kell találni a neki legmegfelelőbb játszótársat, aki lehetőleg a védekezésben jeleskedik. Robert Andrich kapta meg az esélyt, hogy a párjaként bizonyítson, de én a Brightonban szereplő Pascal Gross játékát is kedvelem. Nem zárható ki, hogy a nagy tehetségként aposztrofált Aleksandar Pavlovic is képbe kerül – ő sérülés miatt nem lehetett ott a legutóbbi tesztmeccseken, ennek ellenére a keretbe szerintem beválogatják.

– No de ki léphet elő első számú gólfelelőssé az Eb-n?
– A középcsatár posztját problémásnak látom. Lehet hátulütője, hogy nincs olyan kaliberű játékosunk, mint annak idején Miroslav Klose volt. Jamal Musiala huszonnyolc válogatott fellépésén csupán két gólt szerzett, és Florian Wirtzhez hasonlóan inkább az előkészítésben, a helyzetek kialakításában jeleskedett – kettejük szerepe így is fontos a támadójáték szempontjából. Niclas Füllkrug klasszikus kilences a szememben, a vérbeli csatár minden erényével, erős, kiváló a fejjátéka, és jól lő. Julian Nagelsmann azonban Kai Havertzet favorizálja az ék helyén, aki inkább technikás, az összjátékba jobban bevonható labdarúgó. Füllkrug a meccsek végén kaphat lehetőséget, a kimerülőfélben lévő védők ellen érvényesülhet.

– Jelzésértékű, hogy a legutóbbi keretben csak ő kapott dortmundiként helyet?
– Mats Hummels, Niklas Süle, Nico Schlotterbeck, Emre Can, Karim Adeyemi és Marco Reus kimaradásának az lehet az oka, hogy nem játszanak kiegyensúlyozottan a klubjukban – azt azonban ne vegyük el tőlük, hogy márciusban a Bayern München ellen megmutatták, mire képesek topszinten, Hummels és Adeyemi kimagaslóan futballozott, most pedig kiejtették az Atléticót a BL-ből. Ha az idény végéig kijön nekik a lépés a Bundesligában, és a Bajnokok Ligájában is villantanak, bekerülhetnek a keretbe, nem merem kijelenteni, hogy egyikük sem lesz ott az Eb-n. Mintegy harminc-harmincöt labdarúgónak van reális esélye, hogy beválogassák a huszonhárom tagú keretbe, a dortmundi különítmény a billegő kategóriába tartozik.

Benjamin Lauth 2015 nyarán hagyott fel a labdarúgással, a Ferencvárosból vonult vissza. Az elmúlt években UEFA A-licencet szerzett, sportmenedzseri tanulmányokat folytatott, ám az edzői szakma kevésbé érdekli. Jelenleg a német televízióban, a DAZN csatorna szakértőjeként dolgozik, Bundesliga-, illetve Bajnokok Ligája-mérkőzéseken osztja meg gondolatait, ezért rákérdeztünk, mi a véleménye a német élvonalban futballozó magyar játékosokról. „Sallai Roland nemrégiben épült fel kisebb sérüléséből, jól teljesít, a Freiburg szintjén nagyszerű, több szerepkörben bevethető támadó, aki az Európa-ligában is villogott, ám a tudása alapján több gólban kellene szerepet vállalnia. Számomra is talány, mi történhetett Szalai Attilával. A Hoffenheimben valami nem stimmelt vele, és a Freiburgban sem találta meg a számításait, nem tudott játékba lendülni – ami a Fenerbahcéban elég, az talán a Bundesligához kevés és még időre van szüksége, hogy megüsse a szintet. Gulácsi Péter sérüléséből felépülve jól véd, de azt kívánom, egykori csapattársam, Dibusz Dénes kapja meg az esélyt – ragyogó képességű, szokatlanul nyugodt kapusnak ismertem meg, aki nemcsak kiváló sportoló, hanem nagyszerű ember is. Willi Orbánt én csak úgy hívom: mister Száz százalék. Mindig lehet rá számítani, alig hibázik, olvassa a játékot, kiválóan védekezik, nyugalmat sugároz, a német bajnokságban és a BL-ben is megállja a helyét. Beszédes, hogy akármilyen posztriválist kap, mindig ő játszik az RB Leipzigben. Ha nem kötelezte volna el magát Magyarország mellett, a német válogatottban is stabil helye lenne.”