Dárdai, Détári, Lisztes: bekerül-e Szoboszlai a magyarok Bundesliga-álomcsapatába?

Szoboszlai Dominik lehet a Transfermarkt adatbázisa szerint a 38. magyar futballista, aki pályára léphet a német (nyugatnémet) Bundesligában. Az átigazolási portál adatbankjának információját annyiban kell árnyalni, hogy idetartozik még a „legifjabb” Dárdai Pál, azaz Palkó, Dárdai Márton (mindketten német utánpótlás-válogatottak, az adatbázis németként tartja számon őket) vagy Radoki János (Móron született, végig Németországban futballozott, s bár meghívták a magyar válogatott keretébe, nem lépett pályára – az adatbázis őt is németként kezeli), tehát a tényleges szám 40 fölött van. És persze vannak olyanok is, akik kerettagok voltak, ám nem léptek pályára (ilyen például Petry Zsolt).

HÁRMAN KÉTSZÁZ FÖLÖTT

A magyar labdarúgók Bundesliga-rekordere Dárdai Pál, aki 286 mérkőzésen ölthette magára a Hertha BSC szerelését, ezzel klubrekorder és klubikon, pláne, hogy vezetőedzőként is irányította a berlini kék-fehéreket, ráadásul fiai is herthások lettek. Játékosként és vezetőedzőként együttvéve 458 „Bundesliga-fellépése” volt, a magyar futball képviselői közül kevesen hagytak olyan nyomot a német élvonalban, mint ő.

Dárdait 246 szerepléssel Szalai Ádám követi, aki a VfB Stuttgartban még nem szerepelt Bundesliga-meccsen (csak az ifjúsági és második csapatban), viszont a Mainz, a Schalke, a Hoffenheim és (kölcsönjátékosként) a Hannover mezét is viselhette. A válogatott center 2020–2021-ben még nem játszott bajnokit, pedig az idény előtt úgy tűnt, Dárdai után második magyarként hamarosan átlépheti a 250 mérkőzéses határt. Eddig 52 gólt szerzett a Bundesligában, ezzel a hivatalos honlap információi szerint a bajnokság jelenlegi játékosai között a tizedik legeredményesebb.

A harmadik magyar légiós, aki elérte a kétszázas határt, Lisztes Krisztián, aki a VfB Stuttgart, a Werder Bremen és a Borussia Mönchengladbach színeiben játszott a német élvonalban, és összesen 206 Bundesliga-találkozóval büszkélkedhet. A Bundesliga 1963 óta íródó történetében négy magyar futballista volt bajnokcsapat tagja, Lisztes a negyedik, azaz legutóbbi: kulcsembere volt a 2003–2004-ben diadalmaskodó Werder Bremennek.

A „Bundesliga-századosok” közé még Király Gábor (198, Hertha BSC; a Bayer Leverkusen játékosaként nem lépett pályára), Huszti Szabolcs (162, Hannover és Eintracht Frankfurt), Hajnal Tamás (149, Schalke 04, Karlsruhe, Borussia Dortmund, VfB Stuttgart), Gulácsi Péter (143, RB Leipzig), illetve Willi Orbán (102, Kaiserslautern, RB Leipzig) „kvalifikálta magát”.

A LEGEREDMÉNYESEBB

A Bundesliga-történelem legeredményesebb magyarja a már említett Szalai Ádám (52 góllal), és ő tartja az egy idényben elért legtöbb gól rekordját is hazánkfiai közül, a 2012–2013-as évadban 29 mérkőzésen 13 találatot jegyzett a Mainzban. Utána Détári Lajos (1987–1988, Eintracht Frankfurt, 11 gól) és Miriuta Vasile (2000–2001, Energie Cottbus, 11 gól) következik. Vajon felírja-e magát Szoboszlai erre a listára?

A BAJNOKOK

Említettük, hogy 1963 óta négy magyar bajnoka volt játékosként a német Bundesligának. Az első a nagykikindai születésű Tóth Gyula, aki a Schalke játékosaként mutatkozott be a Bundesligában, majd az 1. FC Nürnbergbe igazolt.

Az 1966–1967-es idényben harmadik számú kapusként számoltak vele, de végül kulcsszerepet játszott a bennmaradásban (ezért megkapta a „Nürnberg megmentője” becenevet), azt viszont már jobbára a kispadról nézte (egyszer állt be csereként), hogy egy idénnyel később csapata elhódítja a salátástálat.

Az 1997–1998-as Bundesliga-idényt általános megdöbbenésre az Otto Rehhagel vezette 1. FC Kaiserslautern nyerte meg – először sikerült újoncgárdának elhódítania a salátástálat! A Lautern keretének két magyar játékosa is volt: a kapus Szűcs Lajos és a védő Hrutka János is 3-3 mérkőzésen lépett pályára ebben az évadban.

Lisztes Krisztián, mint említettük, kulcsszereplő volt együttese Bundesliga-elsőségében: 30 találkozón 3 góllal segítette Johan Micoud középpályás-partnereként bajnoki címhez a Werder Brement. A 2003–2004-es bajnok (valamint kupagyőztes) brémai alakulatnak és az imént említett kaiserslauterni csapatnak van egy összekötő pontja is: mindkettőben Andreas Reinke volt az első számú kapus.

Magyar edzőként Csernai Pál ünnepelhetett bajnoki címet a Bundesligában: az 1979–1980-as idényben hat év várakozás után vezette a csúcsra a Bayern Münchent, majd 1980–1981-ben megismételte a sikert a bajorokkal, 1981–1982-ben pedig a kupát is megnyerte. A BEK-et nem, mivel együttese az 1982-es fináléban némi meglepetésre kikapott az angol Aston Villától. Csernai – és bayernes elődje, egyben főnöke, Lóránt Gyula – müncheni éveiről itt olvashatnak bővebben!

Említsük meg egy olyan futballista nevét is, aki a Bundesliga-éra előtt érte el legnagyobb sikereit, ám az újonnan alakított Bundesligában is játszott: Sztáni István két góllal segítette bajnoki címhez az Eintracht Frankfurtot az 1959-es döntőben (ő a „régi” német bajnokság utolsó magyar aranyérmese), majd belgiumi kitérő után 1965-ben visszatért a klubhoz.

A PIONÍROK

A Bundesliga első (1963–1964-es) idényében nem lépett pályára magyar labdarúgó, ám az 1964–1965-ösben kettő is, a már említett délvidéki Tóth Gyula (Schalke 04), illetve Máté András (Hamburger SV). Előbbi a Bundesligában elsőként bevetett magyar, utóbbi a liga első magyar gólszerzője, a HSV–Meidericher SV (ma: MSV Duisburg) mérkőzésen köszönt be szabadrúgásból. Máté története hosszabb cikket is megérne: Budapesten született, az Újpestben nevelkedett, ötvenhatos menekültként érkezett az Egyesült Államokba, a Bundesligában már amerikai válogatottként szerepelt, és ő volt a HSV első Bundesliga-légiósa.

MAGYAR LÉGIÓ EGY CSAPATBAN

Szoboszlai beilleszkedését nagyban megkönnyítheti, hogy két másik válogatott kulcsember, Gulácsi Péter és Willi Orbán is a Leipzig futballistája, mi több, mindkettő nagy tekintélyű, a játékoshierarchiában magasan rangsorolt kulcsfigurája a lipcseieknek. A legnagyobb magyar „mag” egy Bundesliga-csapatnál a 2000–2001-es Energie Cottbusban volt: Sebők Vilmos, Mátyus János, Miriuta Vasile, Horváth Ferenc és Szekeres Tamás is a keretben szerepelt. Összesen hét magyar futballista − még Vincze Ottó, Lőw Zsolt és Szélesi Zoltán – szerepelt Cottbusban élvonalbeli mérkőzésen – a felsoroltak közül Szekeres nem lépett pályára Cottbusban.

MI LENNE AZ ÁLOMTIZENEGY?

Ha a magyar légiósok Bundesliga-álomtizenegyét próbáljuk összerakni, szembesülünk néhány nehéz választással: Király Gábor vagy Gulácsi Péter legyen a kapus? Befér-e Varga Zoltán, aki ugyan nem karrierje legjobb szakaszában szerepelt a Herthában (ráadásul egy bundaügyben eltiltották), ám minden bizonnyal a legjobb képességű magyar futballista, aki valaha pályára lépett a Bundesligában? A „választ” alant olvashatják, de persze még rengeteg variáció elképzelhető. No és persze egy végső kérdés: vajon pár év múlva beraknánk-e ebbe a csapatba Szoboszlai Dominikot? Remélhetőleg „igen” a válasz.

Magyar játékosok Bundesliga-álomcsapata: Király Gábor (196 Bundesliga-mérkőzés) – Bódog Tamás (36/3 gól), Willi Orbán (102/12), Lőw Zsolt (47/0) – Dárdai Pál (286/17), Lisztes Krisztián (206/20) – Varga Zoltán (34/9), Détári Lajos (33/11), Huszti Szabolcs (162/39) – Szalai Ádám (246/52), Szabics Imre (80/17).

És egy alternatív csapat: Gulácsi Péter (143) – Szélesi Zoltán (23/0), Hrutka János (17/1), Sebők Vilmos (44/3), Mátyus János (46/3) – Miriuta Vasile (63/15), Pisont István (17/0) – Sallai Roland (42/7), Hajnal Tamás (149/17), Stieber Zoltán (50/6) – Sztáni István (21/3).
A transfermarkt.de adatai.