Mecénás Hoffenheimben – a Hopp-sztori, és ami mögötte van

A Bundesliga történetében először a szombati Hoffenheim–Bayern München bajnokin (0–6) alkalmazta a játékvezető a FIFA által megalkotott „három lépés” követelményrendszert. A Német Labdarúgó-szövetség (DFB) hivatalos előterjesztéséből kiderül, a bíró előbb megállítja a találkozót az incidenst észlelve, utána leparancsolja a labdarúgókat a pályáról, és ha továbbra sem történik változás, beszüntetheti az összecsapást.

A sinsheimi ütközet csupán azért nem számít kuriózumnak, mert az Union Berlin–Wolfsburg (2–2) vasárnapi bajnokin is csak a harmadik lépés hiányzott, hogy a szurkolók tüntetése miatt befejezzék a mérkőzést. A gyűlölködés és támadások kereszttüzébe a Hoffenheim tulajdonosa, Dietmar Hopp került, a szurkolói csoportok többsége benne látja az ellenséget – a szombati játéknapon Darmstadtban, Dortmundban és Kölnben is molinókra írt üzenetekben szidalmazták.

MIÉRT ÉPPEN DIETMAR HOPP?

Németországban tudják, egy-egy klub lehet bármennyire sikeres, ha gazdaságilag nem megfelelően működik, a sporteredmények sem menthetik meg: megvonják a licencjogát. A Német Labdarúgóliga (DFL) szabályzata szerint az egyesületeknek kötelező megőrizniük többségi tulajdonrészüket, illetve szavazati többséggel kell rendelkezniük. Ez a kitétel garantálja, hogy orosz iparmágnás és arab sejk sem szerezhet meghatározó befolyást Bundesliga-csapatban. Az 50+1 százalékos szabály gazdasági biztonságot jelent: a német első, illetve másodosztály harminchat csapata közül egynek sincs tartozása. Egyéb esetben csak az rendelkezhet többségi tulajdonjoggal (50 százalék plusz 1), aki legalább húsz éve a klub befektetője.

A rendszer elleni legemlékezetesebb tiltakozás Martin Kind korábbi Hannover-elnök nevéhez fűződik 2009-ből, mert lett volna olyan befektető cég vagy személy, amely (aki) szerette volna megvásárolni az egyesületet. A beáramló pénz megváltoztatta volna a klub anyagi helyzetét, és ez visszaköszönt volna az átigazolásokkor, ennek érdekében a klubvezető olyan indítványt terjesztett elő, amely a szabály megváltoztatására irányult. Ám beszédes, hogy rajta kívül mindenki kiállt az 1990-es évek óta bevált szisztéma mellett, így még az ügy bíróság elé kerülését sem sikerült elérnie.

A mai napig rengeteg bírálat éri a Leipziget (amikor Bundesliga-licencért folyamodott, a tárgyaláson a tizenhét üzletember többsége a Red Bull, azaz a csapatot üzemeltető cég munkatársa volt). A drukkerek azt sem felejtik el, hogy a Volkswagen a Wolfsburgot, a gyógyszeriparban tevékenykedő Bayer meg a Leverkusent eredetileg az alkalmazottainak alapította.

Dietmar Hopp szerepvállalásáért sem lelkesednek a riválisok. A német üzletember első magánszemélyként lett a Hoffenheim többségi tulajdonosa – igaz, a DFL azzal az indoklással adta meg hozzájárulását 2015-ben, hogy a milliárdos több mint húsz éve folyamatosan jelentős összeggel támogatja az egyesületet. A Hoffenheim–Bayern bajnokin a futballisták szolidaritást vállaltak a 79 esztendős klubelöljáróval, a mérkőzés megszakítása után szándékosan nem erőltették a támadásokat, könnyed passzolgatással pergették le a hátralévő időt.

Az üzletember egyébként sok kutatást finanszíroz, a régióban pedig sok pénzt fektetett be, a hozzá negatívan viszonyulók azonban úgy gondolják, a futballcsapat is csupán eszköz, hogy növelje az egóját, illetve reklámozza a gigantikus SAP vállalatot (ez a cég a Hoffenheim mezszponzora), amelynek ő az egyik tulajdonosa.

És hogy miért nem Dietrich Mateschitz, a Red Bull alapítója áll a szurkolók célkeresztjében? Nyilván őt sem szeretik túl sokan, hiszen az RB Leipzig egy ugyanúgy a 21. században „felpumpált” csapat, azonban az osztrák milliárdos nem vette fel a kesztyűt, nem hadakozott a drukkerekkel, Hopp ellenben már egy évtizede viaskodik az őt kikezdőkkel.

„A labdarúgás sötét napja volt – idézi a Kicker Karl-Heinz Rummeniggét, a Bayern Münchent működtető gazdasági társaság vezérigazgatóját. – Szégyellem magam, és elnézést kérek Dietmar Hopptól. Klubunk szurkolói a legcsúnyább arcukat mutatták. Minden elkövetőt felelősségre vonunk.”

MIÉRT ÉPPEN MOST?

Hoppot tulajdonképpen gyűlölik a tradicionális klubok ultrái. Szemükben ő testesíti meg az arab olajmágnást, úgy hiszik, nem értéket teremt, hanem a hagyományos szurkolói kultúrát tapossa el. Érdekesség például, hogy a Hoffenheim átalakítása környékén létrehozott fanklubokból mára már egy sem aktív.

A Borussia Dortmund ultrái december 20-án a Hoffenheim elleni idegenbeli mérkőzésen már megjelentettek néhány obszcén transzparenst Hopp-pal szemben, ám ezt követően a DFB azt ígérte, nem alkalmaz kollektív büntetést.

Másfél héttel ezelőtt azonban megszületett a végleges döntés, a felfüggesztett büntetés helyett jogerősen három évre kitiltották a BVB szimpatizánsait a Hoffenheim elleni idegenbeli meccsekről. Ez a döntés csak olaj volt a tűzre...

A mostani, hétvégi szurkolói akciók egyúttal a német szövetségnek is szóltak tehát, a Bayern transzparensén a „szószegő DFB” is szerepelt szombaton.

A DFB és a DFL a hétvégi események után tudatta, megtalálják a renitens drukkereket, és kitiltják őket a stadionokból.

Az eset után több klub és játékos is hangot adott véleményének a közösségi oldalán, miszerint fontos, hogy kiálljanak Dietmar Hopp mellett, s biztosítsák támogatásukról. Hopp megköszönte a szolidaritást, ám érezhetően rosszulestek neki a történtek.

„A TSG már tizenkettedik éve játszik a Bundesligában. Azonban a gyűlölet magjai, amelyek már a másodosztályban elvetettek, sajnos még mindig élnek. A sértéseket el kell ítélni, függetlenül attól, hogy hol, és milyen formában jelenik meg. Mindenekelőtt a rasszista és homofób megnyilvánulásokat kell következménnyel büntetni” – fogalmazott Hopp, aki azt is elmondta, december 20-án néhány dortmundi szurkoló azt kívánta neki, hogy az a karácsonya legyen az utolsó.

A sportvezető azt is hozzátette, már nem törekszik párbeszédre az őt elítélő szurkolói csoportokkal, mert szerinte nem tudnak közös nevezőre jutni.

„2010-ben volt egy hasonló beszélgetésem, de úgy éreztem, az urak nagyon ragaszkodnak a véleményükhöz. Aztán a legutóbbi egyeztetésem a dortmundi Schwatzgelbbel volt. Az volt az érzésem, hogy a hölgyek és az urak megértettek minket. Sőt, még együtt mentünk a TSG-Sportfestre a Dietmar-Hopp-Stadionba Hoffenheimben. De ez sem segített, a sértegetések tovább fokozódtak. Ezért ez nem opció többé. Nincs értelme olyan emberekkel kapcsolatot létesíteni, akik ok nélkül sértegetnek és egyáltalán nem szeretnének konszenzust.”

A Club Nr. 12, a müncheni Südkurve összes szurkolói csoportját összefogó fedőszervezet a Facebookon reagált az eseményekre.

Állásfoglalásukban kiemelik, hogy kifejezetten távol tartják magukat a rasszizmustól, a szexizmustól, a homofóbiától és a diszkriminációtól. Elítélik a szombaton történteket is, azonban a reakciókat (pl. a „labdarúgás utálatos arca”) túlzónak tekintik, mert véleményük szerint a véleménynyilvánítást gyakran jellemzik sértések a stadionokban. Hozzáteszik, természetesen ez nem mentség, és nem minden megengedett, ám összességében fontos leszögezni.

„Különösen az elmúlt hetekben volt elég rasszista és szexista megnyilvánulás a német futballstadionokban, ahol példát lehetett volna statuálni. Ott van például Torunarigha esete a Schalke elleni kupameccsről, vagy Kwadwo esete Münsterből. Egyik esetben sem volt játékmegszakítás, de amikor egy olyan mecénásról van szó, aki gazdaságilag fontos partnere a DFB-nek, akkor túl kell lépnünk egy határt. Ha a DFB és a DFL a jövőben egyformán szankcionál bármilyen megkülönböztető, sértő, rasszista, homofób, antiszemita vagy szexista kijelentés ellen, akkor a szombati nap egy újabb pozitív akció volt” – írják.

Szalai Ádám, a Hoffenheim korábbi játékosa is posztolt a Facebook-oldalán. A rutinos magyar támadó arra hívta fel a figyelmet, hogy Hopp az alapítványán keresztül az utóbbi években 150 millió eurót (kb. 50 milliárd forint) adományozott a Heidelbergi Egyetemi Kórháznak.