RB Leipzig: Nincs valóságalapja – Lőw az Insigne-afférról

– Nagy a baj?
– Nem gondolnám – reagált a Nemzeti Sport érdeklődésére Lőw Zsolt, a német élvonalbeli bajnokság hatodik helyén álló RB Leipzig másodedzője. – A közvélemény és a média már-már tragédiaként fogja fel, hogy egymást követő három meccsünket elveszítettük, de házon belül nem temetjük magunkat. Ha akad itt egyáltalán baj, azt a sorozatterheléssel járó fáradtság okozza, illetve az, hogy mindenki a tavalyi szereplésünkből indul ki. Újoncként másodikként végeztünk a Bundesligában, megmérettünk a Bajnokok Ligája csoportkörében. Különleges és kiemelkedő év volt, a futballban ilyesmi ritkán esik meg feljutó csapattal, bár ahogyan az előző idényben játszottunk, azzal maximálisan rászolgáltunk az ezüstre. Jóllehet abban a pillanatban, amikor átvettük az érmeket, tudtuk, a mostani idényünk jóval nehezebb lesz. Az ellenfelek már nem a másodosztályból felkerülő gárdát, hanem az élvonal második helyezettjét és a BL-résztvevőt látják bennünk, ezért az idén még nagyobb bravúr szükséges ahhoz, hogy odaérjünk a dobogóra.

– Ha vasárnap legyőzték volna a sereghajtó Kölnt, a képzeletbeli emelvény alsó fokán állnának...
– Annyit megjegyeznék, hogy hat napon belül az volt a harmadik meccsünk – az említett sorozatterhelés akkor ütközött ki. Az ötödik percben vezetéshez jutottunk, a szünetig szerezhettünk volna még három-négy gólt, amivel le is zárhattuk volna a meccset, de mindent kihagytunk. A második félidőben viszont kihúzták a dugót... Teljesen leeresztett a brigád, képtelen volt felpörögni. Egy támolygó bokszoló benyomását keltettük, és a Bundesligában olyan csapatok vannak, amelyek ezt kihasználják. Nyilvánvalóvá vált, a keretünk nem elég bő és tapasztalt ahhoz, hogy a kétfrontos csatában folyamatosan topon legyen. Tavaly, amellett, hogy jól játszottunk, volt szerencsénk is, az idén már akadnak kisebb gondjaink. Emil Forsberg, aki az előző bajnokságban huszonegy gólt készített elő, több mint két hónapig sérüléssel bajlódott, jó ideig Timo Werner is kereste a legjobb formáját, Naby Keita pedig abban a tudatban lép pályára hétről hétre, hogy a nyártól a Liverpoolban folytatja. A feljutást követően újdonság volt számunkra a Bundesliga, a játékosok megmutathatták magukat – fel is fedezték őket. Mivel néhányukat már „kerülgetik” nevesebb klubok, a csapatérdek mellett időnként az egyéni érdekekre is fókuszálnak. Mindezek ellenére két pontra vagyunk a dobogótól, az Európa-liga előző körében pedig a Serie A listavezetőjét, a Napolit ejtettük ki, s ezt figyelembe véve a magam részéről nemhogy gyengébb szereplésről nem beszélnék, inkább várakozáson felüliként jellemezném a teljesítményünket.

– Tekintve, hogy a héten csak egy mérkőzésük lesz, fújhattak egyet?
– Kedden volt egy szabadnapunk, a pihenésre szánt időből három órát elemzéssel töltöttem... Fél nap nem elég a teljes feltöltődéshez, de ez van, megyünk tovább. Szombaton újabb erőltetett menetbe kezdünk, két hét leforgása alatt találkozunk a Dortmunddal, a Stuttgarttal, a Bayern Münchennel, és közben letudjuk a Zenit elleni Európa-liga-párharcot is. Esténként nem lesz gond az elalvással, nem úgy a másnapi felkeléssel. Amikor még játszottam, azért kellett egy daru, hogy a sérüléseim miatt emeljen ki az ágyból, most meg azért, mert időnként kóvályogva ébredek: hirtelen azt sem tudom, melyik városban vagy szállodában vagyok.

– Ezt hogy lehet elviselni?
– Győzelmekkel könnyebb, mint vereségekkel. Ami a beszélgetés elején taglalt három vereséget illeti, abból kettőt szenvedtünk el a bajnokságban, a harmadik a Napoli elleni hazai nulla kettő volt. Csakhogy egy héttel korábban három egyre nyertünk Olaszországban, így ha nem is örültünk, hogy a visszavágón kikaptunk, az még belefért. Ha az első összecsapás előtt valaki azt mondja nekem, elbúcsúztatjuk a nápolyiakat, biz' Isten, megmosolyogtam volna az illetőt. Óriási fegyvertény, hogy mi jutottunk tovább.

– A Dortmund legyőzése is az lenne?
– Igen. Nem sorsdöntő, de fontos meccs előtt állunk, ha nyerünk ellene, pontszámban utolérjük. Szeretnénk tapadni az élbolyhoz, mert a Bundesligában az első négy helyezett kvalifikál a Bajnokok Ligája csoportkörére, és azok után, hogy az ősszel próbára tettük magunkat az elitmezőnyben, szeretnénk visszatérni.

– Egy másik út is odavezet.
– Tiszta sor, ám úgy vagyunk vele, egy fokkal talán könnyebb a bajnokság első négy csapata közé kerülni, mint megnyerni az Európa-ligát. Mindamellett nem vacillálunk azon, melyik sorozatot részesítsük előnyben, mindkettőt ugyanolyan fontosnak tartjuk. Csak „sakkoznunk” kell, ki mikor és mennyit játsszon. De megoldjuk ezt is.

– Végszónak megtenné, ám lenne itt még valami. Ha nem túl diszkrét a kérdés: mi a helyzet Lorenzo Insignével?
– Semmi. Még mindig boldog párkapcsolatban élek...

– Hát nem dobált csókokat a Napoli sztárjának?
– Ez egy kicsit olaszos... Olvastam, hogy ezt mondta, meg hogy provokáltam, a nyilatkozatából csupán annyi hiányzott, hogy a telefonszámát is elkértem... Higgye el, a két lányomon kívül másnak nem szoktam puszikat dobálni, férfiaknak főleg nem. Komolyra fordítva: amit állított a kiesésük után, annak nincs valóságalapja. Az igazság az, hogy a negyedik játékvezetővel támadt kisebb konfliktusom, mert miután lejárt a négyperces hosszabbítás, még mindig ment tovább a játék. Nem sokkal azután, hogy ezt szóvá tettem, felharsant a hármas sípszó. Az olasz támadó azonban úgy gondolta, be kell kapcsolódnia a diskurzusba. Noha nem értettem, miért üti bele az orrát más dolgába, a kesztyűmet lehúzva kezet nyújtottam neki, és megköszöntem a meccset. Hogy a vita élét végképp elvegyem, kacsintottam egyet – ő azonban nem volt olyan idegállapotban, hogy ezt baráti gesztusnak vegye. Ezt látva rögvest megfordultam, és visszamentem a kispadunkhoz, eszem ágában sem volt bosszantani őt. Maximálisan tisztelem minden ellenfelünket. Hogy aztán ebből hogyan kreált slágertémát, ő tudja. Engem egyedül az keserített el, hogy odahaza úgy átvették a szavait, hogy előtte meg sem kérdeztek. Két hónapja is hasonló volt a szituáció, amikor kimerültség miatt kaptam egy-két szabadnapot a klubtól, de egyesek gyakorlatilag már a halálhíremet keltették. Ez meg kicsit magyaros.

MÁRCIUS 3., SZOMBAT

NÉMETORSZÁG, BUNDESLIGA
25. FORDULÓ
18.30: RB Leipzig–Borussia Dortmund (Tv: Eurosport2)