♦ A NYITÁNY
♦ A FAVORIT: BAYERN MÜNCHEN
♦ AZ ÜLDÖZŐJELÖLTEK
♦ A HERTHA ÉS DÁRDAI
♦ A KIESÉS ELLENI HARC
♦ A NAGY NYÁRI KÖLTEKEZÉS
♦ EZT VÁRJÁK AZ EDZŐK

Ha minden a papírforma szerint alakul, akkor a rekordbajnok Bayern München porhanyósra veri a nyitányon a kieséssel minden évben egyre jobban kacérkodó – de eddig soha nem kieső – Hamburgot, majd az idény végén elnyeri a salátástálat, Pep Guardiola pedig alighanem „ellovagol a naplementébe” (felkészül Jürgen Klopp?).

A Bundesliga persze nem ilyen egyszerű.

Azért a nyitó mérkőzésen – a Bundesliga 14. hivatalos megnyitó meccsén – a Bayern sikerében nem nagyon kételkedünk, lévén a HSV a negyedosztályú CZ Jena ellen kizúgott a kupából, a klubnál (holmi elhagyott, bizalmas iratok kapcsán) kaotikus a helyzet, a kínosan elrontott szurkolói pólót is vissza kellett vonni a boltból, nem beszélve arról, hogy a csapatbusz feliratát is széttrollkodták a kaján riválisok drukkerei. És ha ez nem lenne elég, a hamburgiak eredménysora 2011 óta Münchenben: 0–6, 0–5, 2–9, 1–3, 0–8. Ja, és a bajnoki címvédő még egyszer sem veszítette el a hivatalos nyitó mérkőzést.

Szóval, az erőviszonyok alapján a Hamburgnak körülbelül annyi esélye van, mint a trójai falónak az epsomi derbin.

A NAGY NÉGYES

Az első kérdés: megvédi-e bajnoki címét a Bayern München, hogy ezzel végrehajtson egy precedens nélküli sorozatot? A német élvonal történetében még sosem volt tripla címvédés, tehát egymást követő négy bajnoki cím – az esélyek amellett szólnak, hogy most lesz.
A nagy bajnokságokból nem a Bundesliga az egyedüli, melyben még nem volt egymás után legalább négy bajnokságot nyerő csapat – Angliában ugyanez a helyzet. Olaszországban (Juventus, 1930–35), Spanyolországban (Real Madrid, 1960–65) és Franciaországban (Saint-Étienne, 1966–70) viszont már régóta nem ismeretlen a dinasztiák uralma.

Nincs egyetlen olyan logikus indok sem, amely arra mutatna, hogy a Bayern elveszíti a salátástálat. A bajorok gazdasági erőfölénye óriási – csak Arturo Vidalra többet költött a klub, mint amennyit bármelyik rivális összesen játékosvásárlásra fordított –, a félelmetes intenzitással dolgozó, jobb napjain még a mikroorganizmusokat is megszűrő Vidal és a brazil Douglas Costa tovább izmosítja a keretet. Amely már eddig is egyértelműen a legerősebb volt…

Veszélyek és bizonytalansági tényezők azért vannak. Például a kispadon. Pep Guardiola szerződése a szezon végén lejár, és egyelőre nincs hosszabbítás. Amíg ez nem történik meg, a szóbeszéd mindig felkapja a sztáredzőt, aki jókora változtatást vezényelt le a játékoskeretben. Jupp Heynckes „minta Bayernjéből” – minden idők egyik legjobb müncheni csapatából – latinos alakulat lett, és a projekt csak akkor nevezhető sikeresnek, ha a müncheniek az európai porondon is trófeát nyernek.

A Bayern esetleges identitásválságával Arturo Vidal átigazolása kapcsán már foglalkoztunk. A keretben immár több a külföldi játékos, mint a német, a latin különítmény pedig olyan nagyszámú, hogy Jupp Heynckes figyelmeztetett: nem szabadna hagyni, hogy a spanyol legyen a német helyett a hivatalos nyelv az öltözőben. Bastian Schweinsteiger eladásával „szívét-lelkét vesztette a csapat”, Philipp Lahm maradt a zászlóvivő, a helyi születésű, klubhoz ezer szállal kötődő ikon.

A váltás közel sem tetszik mindenkinek. Dühödt drukkerek a „Pep és rabszolga KHR: elpusztítjátok az identitásunkat!” feliratot feszítettek ki, a KHR a klubvezetők közül Karl-Heinz Rummeniggére utal.

A német futball színes egyéniségű megmondóembere, Peter Neururer nem finomkodott a szavakkal.

„Könnyek szöknek a szemembe a tehetetlen dühtől. A Bayern hülyére veszi a szurkolókat és a hozzám hasonló futballromantikusokat” – mondta a volt bochumi edző Schweinsteiger eladásáról.

Mia san mia („Vagyunk, akik vagyunk”) – latin légióshaddal. Kérdés, működőképes-e ez a kombináció. Guardiolát csak az menti meg az össztűztől, ha a válasz igen – és Bajnokok Ligáját tud nyerni a Bayernnel. Ha nem teszi, munkássága a Bayernnél – már, ha tényleg távozik a szezon végén – nem számít majd sikertörténetnek.

A KIHÍVÓK

Nem nagyon látni őket. Olyan csapatokat lehet látni, amelyek ideig-óráig tartják a lépést a Bayernnel, de olyat nem – a keretek minősége és mélysége is messze van a münchenitől –, amely hosszan bírná a bajnoki versenyfutást.

A legkomplettebb keret a Bayernen kívül a Borussia Dortmundé, amely végre relatív nyugalomban tölthette a nyarat, miután az elmúlt években akkurátusan szétszedték a Bayern München vezetésével. Mitchell Langerak, Milos Jojics, Zlatan Alomerovic és Ciro Immobile távozása nem kiheverhetetlen veszteség (amilyen attitűddel az olasz csatár viszonyult a németországi légiósélethez, kölcsönadása inkább jót tesz a hangulatnak…). A tizenegymillió euróért a Leverkusentől behúzott Gonzalo Castro kiváló, az 1860 München tehetsége, Julian Weigl jó vételnek tűnik, Roman Bürki pedig simán első számú kapussá avanzsálhat, ráadásul remek korban van.

Thomas Tuchel feladata, hogy a Klopp-érában szocializálódott keretet átszoktassa saját játékstílusára és filozófiájára – rendkívül agresszív, rengeteg (és gyors) futásra és visszatámadásra (Gegenpressing) épülő játékot várhatunk, amelyet az ellenfelek végtelenül precíz elemzése előz meg. Tuchel egyébiránt Guardiola csodálója, de azért Guardiola-klón csapatra biztosan nem számíthatunk. Ha Tuchel és a keret egymásra hangolódik, akkor még klasszikus befejező csatár nélkül is jó szezont futhat a BVB.

Akárcsak a Bayer Leverkusen, mely ugyan elvesztette Josip Drmicet és a már említett Castrót, de utóbbit pótolta Charles Aránguizzal – a képességei negyvenszeres chilei válogatottként kiválóak, ám európai rutinja eddig még nincs. A Bayer elszórt még némi (nem is kevés) pénzt az Admir Mehmedi, Kirjakosz Papadopulosz, Jonathan Tah trióra, leakasztotta a Salzburgból André Ramalhót, ráadásul a világbajnok Christoph Kramer is visszajött kölcsönjátékkal töltött évei után.

Mönchengladbachban az egész Bundesliga legbiztosabb helyzetű edzője, a betonba öntött kispadú Lucien Favre dolgozik (remekül). A távozó Max Kruse helyére megvették Josip Drmicet, nyolcmillió eurót kiadtak Thorgan Hazard játékjogának végleges megszerzéséért, és összességében nem tűnnek gyengébbnek, mint egy éve. Más kérdés, hogy a kettős terheléshez szűk lehet a keret.

Ugyanez igaz a legutóbbi ezüstérmes Wolfsburgra is, amelyet leginkább az a veszély fenyeget, hogy egy topcsapat kiönti a milliókat az asztalra és elviszi Kevin de Bruyne-t. Ha ez nem történik meg, akkor Max Kruse érkezésével még erősödött is a csapat – ha elviszik a belgát, akkor viszont Dieter Heckingnek gyorsan ki kell valamit találni, mert a 2014–2015-ös ezüst sosem jöhetett volna össze a De Bruyne-faktor nélkül. Ami szintén nem biztos, hogy ismét összejön: Bas Dost valószínűtlenül jó helyzetkihasználása. A holland center kísérleteinek 37.2 százaléka gól lett az előző bajnoki idényben – döbbenetes kíméletlenség!

ÉLETHALÁLHARC: DÁRDAI A KIESÉS ELLEN, CSAPÓ KETTŐ!

Senki sem vádolhatja azzal a Hertha BSC-t, hogy tele lenne pénzzel – a szezon előtt sokáig még főszponzora sem volt a klubnak, pedig ez nem gyakori egy topligában –, a játékospiaci lehetőségek nagyon korlátozottak, erősíteni pedig így nem könnyű. Lásd Dzsudzsák Balázs esetét – hiába van a magyar szélső Dárdai Pál kívánságlistáján és hiába mondana igent, a berliniek nem tudnak úgy ajánlatot tenni rá, hogy ne adjanak el senkit.

A Hertha pedig jócskán rászorulna az erősítésre, a csapat védekezését Dárdai ugyan összekapta, de a támadójáték gyengécske volt tavasszal, Vladimír Darida és Mitchell Weiser pedig ezen nem feltétlenül segít (akkor sem, ha jó vétel lesz mindkettő a védelembe, illetve a középpályára).

„Tudomásul kell vennünk, a Bundesligában van még tíz olyan csapat, mint a Hertha, ebből a tizenegyből kerül ki a két tuti kieső. Mivel anyagilag még nem állunk túl jól, sztárokra nem telik, így a célunk egyelőre nem lehet más, mint a bennmaradás kiharcolása. Ettől függetlenül szeretnénk még erősíteni, s elképzelhető, hogy sikerül is. Ugyanakkor nem kapkodunk, annak nincs értelme. Vagy minőségi játékost igazolunk, vagy senkit” – vélekedett a Nemzeti Sportnak adott interjúban Dárdai Pál.

A berliniek 2014 decembere óta nem szereztek bajnoki mérkőzésen kettőnél több gólt, és 2014 októbere óta nem nyertek úgy, hogy legalább három gólt vágtak. A Statsbomb statisztikai kimutatása alapján a Hertha nehezen kerül helyzetbe és alacsony a lövések száma is – mindkét problémát orvosolni kell, mert az előző szezonban csak tűzoltásra volt lehetőség.

Az, hogy Dárdai igen jó motivátor, aki csapategységet tud teremteni – már kiderült. Az is, hogy a magyar válogatott volt szövetségi kapitánya igen jó védelemszervező. Az még nem, hogy mire képes egy teljes szezon során – nagyon kevés a „fegyvere”, így nem lesz könnyű dolga. Nem véletlen, hogy a szezon eleji „kirúgási listán” – amely arra épül, hogy melyik edzőt meneszthetik először – csak Armin Veh (Eintracht Frankfurt) és Michael Frontzeck (Hannover) előzi meg Dárdait, aki Bruno Labbadiával (HSV) áll holtversenyben. Más kérdés, hogy a vele együtt említettekkel szemben a magyar tréner klublegendának számít, ráadásul határozatlan idejű szerződéssel dolgozik és bármikor hátrébb léphet.

A berliniek mellett van azért bőven veszélyeztetett csapat. Az újonc Darmstadt 2012–2013-ban még majdnem kiesett a negyedosztályba (a pályán kizuhant, de a Kickers Offenbach licencének megvonása megmentette), aztán jött kétszezonnyi szárnyalás, két feljutással. A kiscsapat bennmaradása újabb csoda lenne. Valószínűleg Darmstadtban is így gondolják, mert ha a Bundesliga összes csapatának összevetjük a legolcsóbb szezonbérletét, itt kell a legtöbbet pengetni (avagy a csodát meg kell fizetni)!

Az Audi-konszern támogatta Ingolstadt abszolút újoncként kísérli meg a bennmaradást, a HSV évek óta a szakadék szélén táncol, és benne van a pakliban, hogy most már beleesik, hatalmas stadion ide, támogatás oda, patina amoda. Régóta játszik a tűzzel az elmúlt öt szezonból négyben a 12. helyen vagy lejjebb végző VfB Stuttgart, és a Hannover, 1. FC Köln duónak sem biztos, hogy békés lesz a középmezőnybeli élete.

Vannak, akiknek valószínűleg békés lesz: az álomszerű 5. hely megtartása ugyan meglepetés lenne az Augsburgtól, de az élethalálharcba valószínűleg nem kényszerül bele, és stabil középmezőnybelinek tűnik a Hoffenheim, a Werder Bremen, az Eintracht Frankfurt és (talán) még a Mainz is.

A Schalke 04 felfelé lóg ki papíron és lehetőségei alapján is a középmezőnyből, de Gelsenkirchen nem a béke és nyugalom hona: Huub Stevens regnálása (1996–2002) óta legfeljebb két év jutott egy edzőnek a kispadon, és egyáltalán nem biztos, hogy az újonnan érkező André Breitenreiter sokáig húzza. Anyag azért bőven van a keze alatt – a kiváló képességű Johannes Geis, valamint Matija Nasztaszics, Franco Di Santo és Júnior Caicara összesen 32 millió eurót kóstált. Ebből akár még valami nagyon jó is kisülhet, ugyanakkor az sem okozna meglepetést, ha a keverék működésképtelennek bizonyulna.

REKORDKÖLTEKEZÉS

A Bundesliga tizennyolc csapata eddig 306 millió eurót költött a nyáron új igazolásokra, ez rekord a német bajnokság történetében. Az eddigi csúcsot – 287 millió euró 2012–2013-ban – simán meghaladták, a legnagyobb költekező természetesen az Arturo Vidallal nyári átigazolási csúcsot is elérő Bayern München. Sok pénz? Rengeteg. De a Premier League (772 millió euró), a Serie A (454 millió) és a Primera División (429 millió) így is a Bundesliga előtt van. Hasonlítsunk össze egy német és egy angol meglepetéscsapatot: míg a Darmstadt 950 ezer euróból letudta a nyári vásárlást, a Bournemouth 25.6 milliót költött – őrületes különbség!

ÉS VÉGÜL: MIT TIPPELNEK AZ EDZŐK?

Szokás szerint a szezon előtt a dpa német hírügynökség körkérdést intézett a Bundesliga edzőihez: vajon melyik csapat nyeri el a salátástálat? A verdikt egyértelmű. Mindenki a Bayern Münchent jelölte meg (tizenhatan egyetlen választottként, Martin Schmidt és Peter Stöger pedig egyik favoritként, de ők nagyobb csatát várnak), kihívóként elsősorban a Wolfsburg, a Leverkusen és a Dortmund kapott említést. Dárdai Pál egy mondatban elintézte:

„A Bayern München ismét bajnok lesz.”

Zárszónak sem utolsó. Hogy igaz-e, az 2016 tavaszára kiderül.

NÉMET BUNDESLIGA
1. FORDULÓ
Augusztus 14., péntek
20.30: Bayern München–Hamburg (Tv: Eurosport2)
Augusztus 15., szombat
15.30: Augsburg–Hertha BSC
15.30: Bayer Leverkusen–Hoffenheim
15.30: Darmstadt–Hannover
15.30: Mainz–Ingolstadt
15.30: Werder Bremen–Schalke (Tv: Eurosport2)
18.30: Borussia Dortmund–Borussia Mönchengladbach (Tv: Eurosport2)
Augusztus 16., vasárnap
15.30: Wolfsburg–Eintracht Frankfurt (Tv: Eurosport2)
17.30: VfB Stuttgart–Köln (Tv: Eurosport2)