Vb-arany mint katalizátor - Bundesliga-rajt kérdésekkel

MENNYIT PROFITÁL A NÉMET FUTBALL A VB-ARANYBÓL?

„Ebből a világbajnoki címből annyi előnyt szerez a futballunk, hogy a pozitív hatásokból még a legkisebb klubok is részesülnek” – nyilatkozta az első osztály egyik legkisebb egyesülete, a Mainz egyik vezetője, és nem vitatkoznánk vele.

Vegyük például a meccsek látogatottságát. A Bundesliga átlagnézőszáma már így is a legmagasabb a világon (2013–2014-ben 43 496 volt), de mindig van hová fejlődni. Ahogy az utóbbi húsz esztendőben szépen meg is ugrott a mérkőzésenkénti átlagnézőszám a német első osztályban: 1993–1994-ig 17 ezer és 28 ezer között mozogva egyszer sem érte el a 30 ezret, ám azóta kivétel nélkül mindig, sőt az utóbbi hat esztendőben rendre a bűvös 40 ezres határ fölött állt meg a számláló.

Erős gazdaság, erős futball, minden igényt kielégítő stadionok, a nép csak úgy tódul Németországban a labdarúgó-mérkőzésekre. A nemzetközi sikerek csak még jobban ráerősítenek erre, és mostanában nemcsak a válogatott tündököl, a német elitklubok is villognak, a Dortmund és különösen a Bayern, utóbbi 2009–2010 óta háromszor játszott a BL-fináléban, a 2013-asat meg is nyerte – éppen a Borussiát két vállra fektetve.

A sikerek nyilván nemcsak a szurkolókon (belépő, mez, csecsebecsék stb.) keresztül, hanem közvetlenül (szponzor, reklám elsősorban) is szép bevételekhez juttatják a német futball szereplőit. De a pénz nem minden, a pozitív hatások legalább ilyen fontos eleme az utánpótlás biztosítása, vagyis a tehetségek felkutatása és felnevelése.

Németországban hat és fél millió (!) igazolt labdarúgót és több mint 27 ezer futballklubot tartanak nyilván. Nem lennénk meglepve, ha pár év múlva már hétmillió játékosról szólnának a hírek a brazíliai vb-aranynak (is) köszönhetően.

MEGVÉDI-E CÍMÉT A BAYERN MÜNCHEN?

A Bayern München két éve uralja a Bundesligát, 2013 tavaszán 91 ponttal, az idén májusban 90 pontot gyűjtve ért célba – mindkét alkalommal utcahossznyi előnnyel, számos rekordot megdöntve. 2013-ban Európában sem volt jobb a bajoroknál, 2014-ben azonban elmaradt a címvédés. Ekkor már Josep Guardiola ült a kispadon, szemben a 2012–2013-as tarolással (bajnokság, kupa, BL), amikor Jupp Heynckes dirigálta a gárdát.

A közvélemény egy része, ezt – mármint a Heynckes–Guardiola cserét – tartja minden „gondok” okozójának, melegebb éghajlatra kívánván az elődjénél teljes egészében más futballfilozófiát valló katalán mestert. De Guardiola marad. Egyelőre. Nem titok, ha a trófeák nem jönnek, az idény végeztével új vezetőedző ülhet a helyére – nyilatkozta Pep a nyár közepén. Hogy szavait mennyire gondolta komolyan, majd elválik. Ha megint halmozza a címeket a München, köztük a Bajnokok Ligáját és a bajnokságot is megnyeri, ki sem derül, betartja-e ígéretét Guardiola.

A Bayern kerete a liga legerősebbje, tele újsütetű világbajnokkal. Az első számú kapus, Manuel Neuer, a hátvédsorban Jérome Boateng és Philipp Lahm, a középpályán Mario Götze, Thomas Müller és Bastian Schweinsteiger (akárcsak az időközben Madridba igazoló Toni Kroos) mind-mind ott voltak Brazíliában. Javi Martínez és a friss szerzemény, Pepe Reina 2010-ben nyert vb-aranyat, és akkor még nem is beszéltünk olyan „szimpla" klasszisokról, mint David Alaba, Xherdan Shaqiri, Franck Ribéry vagy Arjen Robben.

Vagy Robert Lewandowski. A Mario Mandzukicot „elüldöző” lengyel a nagy rivális Dortmundtól érkezett a nyáron, zsebében a liga gólkirályi címével.

Minden a bajorok újabb elsősége mellett szól. Azért halkan megjegyeznénk, hogy 1974–75-ben a Mönchengladbach, 1990–91-ben pedig a Kaiserslautern ült fel a Bundesliga trónjára, és mindkét idényt nyugatnémet világbajnoki diadal előzte meg…

FRISS HÍREK A NÉMET ÁTIGAZOLÁSI PIACRÓL • ÁTIGAZOLÁSI KÖRKÉP (augusztus 21.)

VALÓS TRÓNKÖVETELŐ-E A DORTMUND?

A Bayern első számú (egyetlen?) kihívója a Borussia Dortmund. Noha elveszítette gólgyárosát, Robert Lewandowskit – és egy évvel ezelőtt Mario Götzét is –, két nagyszerű csatárt igazolt a pótlására, a Serie A legutóbbi szezonjának gólkirályát, Ciro Immobilét a Torinóból, illetve a kolumbiai Adrián Ramost a Herthából. (Immobile 19.4 millió euróért cserélt gazdát, ő a Bundesliga eddigi legdrágább nyári igazolása.)

Ezenkívül megvette a friss világbajnok Matthias Gintert a Freiburgtól és Nuri Sahint a Real Madridtól. A Borussia csaknem 50 millió eurót költött játékosok vásárlására a nyári átigazolási időszakban – a tíz legdrágább szerzemény közül négy az övé.

Julian Schieber (Hertha) is távozott, de a többiek maradtak, most úgy fest, a BVB – Lewandowski elvesztése ellenére – inkább erősödött, mintsem gyengült a nyáron.

Jürgen Kloppnak aligha okoz gondot az új fiúk beépítése a csapatba, a gumiarcú mester tervei szerint Ginter Mats Hummelsszel együtt áthatolhatatlan falat alkot majd az elkövetkező szezonokban, Immobile itt is gólkirály lesz, Ramos pedig a legeslegjobbak közé emelkedik a ligában. Vagy fordítva.

A fekete-sárgák a Szuperkupa elhódításával mindenesetre máris jelezték a Bayernnek, hogy minden eddiginél komolyabban kell számolni velük az új bajnoki idényben.

KIK LESZNEK A SZEZON FELFEDEZETTJEI, MEGLEPETÉSEMBEREI?

Ízlelgessük a nevét: Izet Hajrovic. A 23 éves, svájci születésű bosnyák a Galatasarayból 4.5 millió euróért érkezett a Werderhez, ahol sokat várnak tőle, nevezetesen, hogy megfelelő szinten pótolja a Wolfsburghoz igazoló Aaron Huntot. Hajrovic gyors, határozott, remekül cselez, a támadósor összes posztján bevethető labdarúgó, aki két mérkőzésen lépett pályára a brazíliai vb-n.

Gonzalo Jara is idegenből érkezett a Bundesligába, az angol Nottingham Forestből a Mainzba, ő azonban kicsivel tapasztaltabb Hajrovicnál, 69-szeres chilei válogatott. A védelem középén és szélén is bevethető játékos remekül szerel, technikás, ügyesen építi a támadásokat. Őt is láthattuk Brazíliában, ahol mind a négy meccsen szerepelt a legjobb 16 között tizenegyesekkel elvérző chilei együttesben. Az utolsó tizenegyest éppen Jara hagyta ki a brazilok elleni szétlövésben… A mainziak ezzel együtt sokat nyerhetnek vele.

„Még egy valódi erőcsatárt elvinnék magammal a tornára, az én jelöltjeim Pierre-Michel Lasogga vagy Stefan Kiessling lettek volna. Egy nagy tornán egyszerűen szükség van az ilyen típusú játékosokra is a keretben” – mondta az 1990-es világbajnok Olaf Thon a vb előtt, de végül is nem lett igaza, a németek „tankok” nélkül is jól elvoltak Brazíliában.

A 189 centis, 89 kilós, 22 éves Lasogga már az elmúlt idényben megvillantotta oroszlánkörmeit a Bundesligában, 20 mérkőzésen 13 gólt szerezve a Hamburgban, még kölcsönemberként. A válogatott keretbe is bekerült a tavasszal, de nem lépett pályára. Immár teljes jogú hamburgiként azonban (a Hertha 8 és fél milliót kasszírozott érte) igazán berobbanhat a német futballba, egyúttal a nationalelfben is bemutatkozhat végre.

A BUNDESLIGA SZURKOLÓI SZOFTVERE LETÖLTHETŐ ITT!

A Frankfurtból a Bayernhez kerülő Sebastian Rodét még sok választja el a válogatottbeli debütálástól, de ami késik, nem múlik. Pep Guardiola már tavaly nyáron felfigyelt rá, aztán a bőrnadrágosok idén áprilisban előszerződést kötöttek vele, hogy július 1-jén tényleges klubtagként üdvözölhessék. Védekező középpályás a fő posztja, és mivel Bastian Schweinsteiger és Thiago Alcántara után Javi Martínez is sérültként kezdi meg a bajnokságot, ha a Bayern nem tud hozzájuk fogható spílerre szert tenni a transzferpiac lezárultáig, Rodéra nagy feladatok várnak már az ősszel.

Akikre szerintünk még érdemes figyelni az új idényben: Steven Zuberre, a Hoffenheim CSZKA Moszkvából igazolt svájci középpályására; a Mönchengladbach nyári szerzeményei közül Eden Hazard két évvel ifjabb öccsére, Thorgan Hazard-ra, valamint Ibrahima Traoréra; a Leverkusen új brazil balhátvédjére, Wendellre.

MI VÁRHATÓ A MAGYAROKTÓL?

Létszámában nem, csak összetételében és állomáshelyeiben változott meg a magyar futballkontingens a legutóbbi évadhoz képest a német első osztályban. Huszti Szabolcs ment, Stieber Zoltán jött; a Hannover szélsője a kínai Csangcsun Jatajban kötött ki, míg hozzá hasonlóan a középpálya bal szélén otthonos szaktársa Fürthből igazolt az élvonal dinójához, a Hamburghoz. Szalai Ádám úgy maradt, hogy továbbállt: a Schalkéból Hoffenheimbe tette át székhelyét.

Szalai a 2013–2014-es szezonban csupán addig konkurálhatott a karrierje korábbi szakaszában az Ajaxban, a Real Madridban és a Milanban is megforduló holland gólgéppel, Klaas-Jan Huntelaarral, amíg az maródi volt. Midőn 2011–2012 Bundesliga-gólkirálya visszatért súlyos sérüléséből, a magyar center rögvest kikerült a gelsenkircheniek kezdőjéből, és egész tavasszal csak epizódszerepeket kapott.

Csomagolt is a nyáron: az európai kupaporondról ábrándozó Hoffenheimbe szerződött négy esztendőre (6 millió euróért). Természetesen a gelsenkircheninél több, rendszeres játéklehetőség reményében. Erre mit írnak a német lapok, portálok az évadbeharangozóikban? Hogy vagy a francia Anthony Modeste, vagy a hazai Sven Schipplock lesz az egy szem ék a TSG kezdő tizenegyében. Szalai szemszögéből nézve írjuk mi: ne jöjjön be a tippjük…

Stieber Zoltánt már május végén megszerezte a Hamburg, és a magyar középpályás – Szalaihoz hasonlóan – végigdolgozta, végigjátszotta a felkészülési időszakot. A meccseken hol kezdőként, hol csereként kapott lehetőséget, ám ha hinni lehet Oliver Kreuzer HSV-sportigazgatónak, a kék-fehér-feketék alapemberként számolnak vele: „Komplex támadójátékos, agilis, gyors, jól cselez. Tökéletesen illeszkedik a csapatunkba, azt szeretnénk, ha az előttünk álló szezonban ütemesebb lenne vele a támadójátékunk.”

Stieber momentán kezdőnek és cserének sem lenne jó (nem is játszott a Német Kupa 1. fordulójában), húzódás miatt ugyanis kidőlt a sorból.

MIRE MEGY A WOLFSBURG BENDTNERREL?

Rúgott már szét ajtót, kampányolt már a világhálón (Snoop Dogg oldalán) az alkohol és a fű mellett, vezetett már holt részegen, amiért bevonták a jogosítványát, és fél évre kizárták a nemzeti csapatból. Néhány példa arra, hogy Nicklas Bendtner nem egyszerű eset, a magánéletben, a pályán kívül többször is jelét adva már ennek. Ehhez jön még határtalan önbizalma, amely – elsősorban nyilatkozatai által, a sajtón keresztül – többször mosolyt csalt már a futballt szerető szurkolók arcára.

A pályán kívül feltűnő, a pályán észrevétlen – az utóbbi időben. Az elmúlt két évben nemigen ment a góllövés a 26 esztendős dán válogatott csatárnak: 2013–2014-ben kétszer talált be az Arsenalban, a 2012–2013-as idényben viszont még ennyiszer sem: gólt sem szerzett a Juventus kölcsönjátékosaként. Mentségére legyen mondva, nem sokat játszott.

A Wolfsburg, nem törődve gólínségével (és pályán kívüli zűrös dolgaival), mégis szerződtette a nyáron. Klaus Allofs VfL-sportigazgató azzal indokolta megszerzését, hogy „Bendtner a lehető legjobb korban van, hatalmas a tapasztalata a nemzetközi labdarúgásban”. Hozzátette: „Bár a karrierje nem mindig haladt egyértelműen pozitív irányba, a játékos jó benyomást tett ránk.”

Annak idején, amikor az Arsenalnál fény derült határtalan önbizalmára, azt mondták róla, hogy rendkívüli képessége van arra, hogy talpra álljon, és feldolgozza a negatív élményeket. Nos, ha ez így van, a „farkasok” 5-10 Bendtner-gólban reménykedhetnek ebben az idényben.