Gruber Zsombor és Pécsi Ármin: egymás ellen készülnek a gyerekkori barátok

– Mikor találkoztak először?
– Pécsi Ármin: – Körülbelül tízévesek lehettünk…
– Gruber Zsombor: – Szerintem már korábban. Úgy emlékszem, nyolcéves voltam, amikor először találkoztunk. Akkor voltunk először ellenfelek, mert én Győrszentivánban kezdtem el focizni, amikor még nagyon kicsi voltam, és játszottunk az ETO hasonló korosztályú csapatával. Ez még kispálya volt, kézilabdakapura játszottunk.

– Már akkor gólt rúgott Pécsi Árminnak?
– Gruber Zsombor: – Nem, mert akkoriban még ő is mezőnyjátékos volt.
– Pécsi Ármin: – Ez tényleg így volt. Időnként beálltam a kapuba, tetszett is a dolog, de sokat játszottam a mezőnyben. Nekünk Győrben kötelező volt futsalozni is, akkor is sokszor kint játszottam. Emlékszem, a két védő egyike néha Zsombi volt, én pedig a két támadóposzt egyikén szerepeltem.
– Gruber Zsombor: – Azért jó, hogy végül beálltál a kapuba…
– Pécsi Ármin: – Ki tudja, mire vittem volna támadóként? Mindenesetre egyre több sikerélményem volt a kapuban, olyan tizenhárom-tizennégy éves lehettem, amikor a győri edző válaszút elé állított: döntsem el, hol akarom folytatni. Akkor a posztspecifikus edzések is elkezdődtek. A szívemre hallgattam, és beálltam a kapuba, de ha létezne párhuzamos világ, nagyon kíváncsi lennék, mire vittem volna a mezőnyben.
– Gruber Zsombor: – Jobb ez így…
– Pécsi Ármin: – Zsombi mindig gól­erős játékosnak számított, kiemelkedett a korosztályából, sokszor felvitték az idősebbekhez. Nekem is hasznos volt, mert minden nap ötvenszer hozta rám a labdát az edzésen – muszáj volt fejlődnöm, figyelnem, tanultam rengeteget, hogy ne legyen minden lövése gól.

– Hogy kerültek Felcsútra?
– Pécsi Ármin: – A Puskás Akadémiával volt két edzőmérkőzésünk, az egyik Győrben, a másik Felcsúton, akkor szóltak, nincs-e kedvünk ott folytatni. Hárman voltunk, Mitring Zsombor volt a harmadik győri, aki velünk tartott, vele is ugyanolyan szoros a barátságunk azóta is. Utólag úgy látom, sokkal könnyebb volt így beilleszkedni, hogy a legjobb barátaimmal együtt tudtunk szintet lépni.
– Gruber Zsombor: – Két évig még általános iskolások voltunk, és a szüleink mindig egyeztettek, hogy ki visz minket Győrből Felcsútra, ki hoz minket haza. Persze hogy még szorosabbá vált a kapcsolatunk, és amikor Felcsúton elkezdtük a gimnáziumot, osztálytársak is lettünk.
– Pécs Ármin: – A kollégiumban pedig szobatársak voltunk, mindent tudtunk egymásról.
– Gruber Zsombor: – Tipikus koleszos élet volt, rengeteget edzettünk, persze tanultunk is, de nagyon jól éreztük magunkat, én boldogan emlékezem vissza azokra az évekre.

– Mit kedveltek a legjobban a másikban?
– Gruber Zsombor: – Ármin nagyon nyugodt ember, nem emlékszem, hogy valaha idegesnek láttam volna, nem lehet kihozni a sodrából. Minden helyzetet jól kezel, tetszik ez a tulajdonsága.
– Pécsi Ármin: – Zsombi nyitott személyiség, mindenkivel megtalálja a hangot, könnyen barátkozik. Jó szobatársak voltunk, ha az egyikünk fáradt volt, nem kellett szólni, hogy a másik ne hangoskodjon.

– Van, amit nem szeretnek a másikban?
– Gruber Zsombor: – Nem tudok ilyenről.
– Pécsi Ármin: – Ha nagyon muszáj: régebben Zsombi nagyon korán kelt, meg sem várt a reggelivel, már evett, amikor felébredtem, nem is értettem, hova siet... Aztán szép lassan megfordult a reggeli rutin, amikor az U19-es vagy az U21-es válogatottban megint szobatársak lettünk, kiderült, hogy én ébredek hamarabb – de mindig megvárom a reggelivel.

– Hogyan élték meg egymás sikereit?
– Gruber Zsombor: – Én hamarabb bekerültem Felcsúton a felnőttkeretbe, de nagyon örültem, hogy ott voltam Pakson, amikor Ármin bemutatkozott az első osztályban. Jó volt vele együtt örülni.
– Pécsi Ármin: – Én is izgatott lettem, amikor Zsombi azzal jött hozzám, képzeld, megkeresett a Fradi! Micsoda lehetőség! Biztos voltam benne, ha megkapja az esélyt, megmutatja, hogy a Ferencvárosban is képes remek teljesítményre. Akkor is boldogok voltunk, amikor a másik az NB III-ban lépett először pályára.
– Gruber Zsombor: – Azóta is minden nap beszélünk, nagyon jó, hogy ilyen barátaim vannak, örülök, hogy ő is egyre jobban teljesít a Puskás Akadémia kapujában.
– Pécsi Ármin: – Tavaly februárban, a ZTE ellen szerezte első NB I-es gólját Zsombi, azzal nyertünk egy nullára, jó érzés volt a kispadról látni.

– Könnyen lehet, hogy a vasárnapi bajnoki rangadót az dönti el, hogy amikor Gruber Zsombor viszi a labdát Pécsi Ármin kapujára… Hogyan végződik az akció?
– Gruber Zsombor: – Érdekes pillanat lenne, de természetesen azon vagyunk, hogy megnyerjük a mérkőzést.
– Pécsi Ármin: – Furcsa helyzet lenne, de ennek azért is örülnék, mert azt jelentené, hogy Zsombi is a pályán van. Nagyon szurkolok neki, de ezen a meccsen mindent megteszek, hogy sem ő, sem a csapattársai ne rúgjanak gólt.

„A Fehérvár ellen fontos győzelmet arattunk, szép gólokat rúgtunk, de a játékstílusunkon lehet még finomítani. A Ferencvárossal mindig kiélezett mérkőzést vívunk, elengedhetetlen, hogy jól felkészüljünk a találkozóra. Ellenfelünk hatékonyan kihasználja a védelmi megingásokat, ezért minimalizálnunk kell a hibalehetőséget. Lamin Colley és Brandon Ormonde-Ottewill bokasérüléssel bajlódott, remélhetőleg mindketten felépülnek és bevethetőek lesznek vasárnap. A nyári érkezők közül Kerezsi Zalánnak és Laros Duartének szoknia kell még a játékunkat, de folyamatosan építjük be őket.”

NB I
8. FORDULÓ
18.00: Ferencvárosi TC–Puskás Akadémia FC (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!