Ez ám a bravúr, bronzérmes a magyar csapat!; hetedszer kupagyőztes az FTC

A Nemzeti Sport vasárnapi számából ajánljuk:

Talán senki sem várta, hogy ilyen jól teljesít a férfi kézilabda-bajnokságban a Balatonfüred. Na, nem azért, mintha az elmúlt éveken ne szerepelt volna jól, de a nyáron edzőt cserélt, György László után a klubhoz ezer szállal kötődő Kis Ákos ült a kispadra, aki előbb játékosként, majd utánpótlásedzőként és az akadémia szakmai igazgatójaként dolgozott. A felnőttcsapat kerete kicserélődött, olyan meghatározó játékosok távoztak, mint Bősz Dániel, Dénes János, Kemény László és Szűcs Bence, ehhez képest a gárda volt az élvonal egyik legkiegyensúlyozottabb együttese az idény első részében, és a tabella hatodik helyéről várja a tavaszt. „Meccsenként átlag 30 gólt lőttünk, és nagyjából ugyanannyit kaptunk, előbbivel elégedett vagyok, utóbbit viszont csökkenteni kell. Apróbb lépésekkel haladnunk, a ki nem kényszerített hibákat minimalizálnánk” – avatta be terveibe lapunkat a szakember.

Véget ért roppant hosszú és megterhelő menetelés. A társházigazda magyar női kézilabda-válogatott megannyi felejthetetlen élményt szerezve, hét győzelemmel és két vereséggel bronzéremmel zárta a 16. női kézilabda Európa-bajnokságot. Ezúttal is beigazolódott, hogy az ilyen nagy tornák eredményhirdetésénél az aranyérmes mellett mindig a harmadik helyezett a legboldogabb, jó volt látni a magyar játékosok fülig érő mosolyát és önfeledt ugrálását a bécsi csarnok küzdőterének közepén felállított pódiumon. Golovin Vlagyimir is jókedvűen értékelt a sikert követően. „Ezen a napon szerintem jobban akartunk meccs közben, jobban akartuk ezt az érmet, jobban küzdöttünk. Biztos vagyok benne, hogy ennek köszönhető a győzelmünk”   – mondta a kapitány.

Minden idők egyik legnagyobb magyar csatára, minden újpesti örök bálványa, a legendás Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II, Zámbó Dózsa-csatársor centere, Bene Ferenc már több mint 18 éve nincs köztünk. Fiatalon ment el, még bőven köztünk lehetne, kedden, december 17-én lenne nyolcvanéves – rá emlékezünk Népsport-mellékletünkben. A magyar válogatottban úgy játszott 76-szor, hogy akkoriban volt olyan év, hogy csak kétszer lépett pályára a nemzeti tizenegy. Újpesti színekben nyolcszor volt bajnok, ebből hétszer sorozatban, öt bajnoki idényben szerezte a legtöbb gólt, ott volt az 1974-es BEK-elődöntőben a verhetetlen Bayern ellen, mint ahogyan az 1964-es és az 1972-es Európa-bajnoki négyes döntőben is. És persze az 1966-os vb-n, ahol a kétszeresen is címvédő braziloknak belőtte minden idők egyik legnagyszerűbb magyar válogatott gólját.

Fontos győzelmet aratott a Szolnok otthonában a ZTE kosárlabdacsapata. Tóth Ádám, a zalaegerszegiek csapatkapitánya 18 perc játékidő alatt 7 ponttal segítette csapatát az idegenbeli sikerhez. „Tavaly nyáron, immár másfél éve tértem haza Egerszegre, azóta elég sok légiós megfordult körülöttem – mondta lapunknak Tóth Ádám. – Természetesen nehéz így építkezni, emiatt is hullámzó a teljesítményünk. Sokkal könnyebb a helyzet az olyan csapatoknál, ahol egy idény után együtt marad a mag. Ez ritka Magyarországon, jó példaként a Falcót tudom felhozni. Próbálunk élni a lehetőségeinkkel, egymásért küzdünk, az öltöző egyfelé húz, nincs klikkesedés a csapaton belül, a légiósaink is jól érzik magukat.” Arra a kérdésre, hol végezhet a ZTE az évad végén, azt felelte: „A realitás számunkra, hogy bejussunk a playoffba., és szeretnénk a Magyar Kupában is negyeddöntőzni.”

A NEMZETI SPORT NAPILAPOT DIGITÁLIS FORMÁBAN ITT OLVASHATJA EL!