Hőhullám, villámveszély – zajlik az élet Amerikában. A klubvilágbajnokságon eddig hat mérkőzést kellett félbeszakítani, Orlandóban két találkozót, New Yersey-ben, Nashville-ben, Cincinnattiben és Charlotte-ban egyet-egyet. Leghosszabb ideig – június 20-án – a Benfica és az Auckland City (6–0) párharca alatt volt kényszerszünet, két órán és tíz percen keresztül állt a játék. Ez a hat meccs jól mutatja, milyen zaklatott körülmények között zajlik a torna, és miért kérik a játékosszakszervezetek a következő évi világbajnokságra a hőség- és viharkezelési protokollok szigorítását.
Kevesen tudják, de a villámveszélyprotokollt más néven 30/30-as szabálynak is hívják, melynek értelmében ha a villámlás és mennydörgés között kevesebb mint 30 másodperc telik el, a vihar alighanem kevesebb mint tíz kilométerre van a stadiontól, és a mérkőzést azonnal félbe kell szakítani, a találkozót harminc perc viharcsend után lehet újraindítani. S nem csupán villámlás és extrém hőség (32 Celsius-fok feletti hőérzet és túlzottan magas páratartalom) miatt lehet félbeszakítani egy meccset, a szélvihar, jégeső és özönvízszerű esőzés ugyanolyan ok lehet, mint ahogy az egyéb biztonsági vagy technikai okok is, például, ha áramszünet lép fel... Ugyanakkor a labdarúgásban akadtak extrém módon félbeszakadt mérkőzések is – lássuk ezeket.
A Maracanába pengét is vitt magával a chileiek kapusa...
A helyszín a legendás Maracana Stadion, az időpont 1989. Rio de Janeiróban 120 ezren zsúfolódtak össze a lelátókon, hogy a helyszínen nézzék meg a Brazília–Chile vb-selejtezőt az olaszországi világbajnokságra kijutásért, a vendégeknek mindenképpen győzniük kellett ehhez. Azóta sem derült ki, hogy a chilei kapus, Roberto Rojas saját maga eszelte ki a legendássá vált vészforgatókönyvet, vagy többen is tudtak tervről, mindenesetre a 67. percben eljött a kapus nagy pillanata. Miután Chile 1–0-s hátránynál kiesésre állt, Roberto Rojas a pályára dobott petárda durranását követően az arcához kapott, és vérző fejjel rogyott a földre. A chilei játékosok azonnal levonultak a pályáról, a mérkőzés félbeszakadt, csakhogy a televíziós visszajátszások kimutatták, hogy a petárda jóval a kapus mellett csapódott be, a futballista pedig maga ejtett sebet a fején egy borotvapengével, amit a kesztyűjében rejtett el.
A meccset végül a braziloknak ítélték oda 2–0-val, Chilét csalás vádjával kizárták az 1994-es világbajnokságról, Roberto Rojas pedig örökös eltiltást, majd 2001-ben kegyelmet kapott. A kapus tizenkét esztendővel az eset után kért nyilvánosan bocsánatot, a chilei futball viszont évekre visszaesett.
A petárdát a pályára hajító hölgyet is azonosították később, a brazil Rosenery Mello a botrány után „rakétás lányként” vált híressé – a Playboyban is szerepelt. Amúgy nem is hinné az ember, milyen okai voltak még mérkőzések félbeszakításának. Egészen elképesztő esetek is akadtak köztük, a 2014-es belgrádi Eb-selejtezőn Szerbia és Albánia mérkőzésén drón jelent meg a pálya fölött, a gép „nagy Albánia” zászlaját vitte. Az eset heves politikai indulatokat váltott ki, a játékosok összeverekedtek, a mérkőzést félbeszakították, majd utóbb a vendégeknek ítélték 3–0-s gólkülönbséggel. Ugyanebben az évben a Tottenham–Partizan Beograd Európa-liga-mérkőzést kellett félbeszakítani negyven percre a pályára berohanó nézők miatt, akik egy YouTube-csatornát reklámoztak.
![]() A tenisz az időjárásra rendkívül érzékeny sportág – a csapadék bármelyik borítást rövid időn belül használhatatlanná teszi. Hosszan lehetne sorolni, hányszor okozott az eső rendezési nehézségeket a sportág történetében, de ezúttal összpontosítsunk csak a jelenleg is futó wimbledoni Grand Slam-tornára. Az angol nyílt teniszbajnokság hivatalos honlapja szerint 1922 óta – akkortól vannak feljegyzések a vonatkozó témában – mindössze nyolc olyan év volt, amelyben nem fordult elő eső okozta csúszás a verseny során. Ez azt jelenti, hogy az azóta megrendezett 96 tornából 88-ban (vagyis majdnem 92 százalékos arányban) szükség volt a program kisebb-nagyobb átszervezésére a félbeszakított vagy esetleg el sem kezdődött mérkőzések miatt – a második világháború évei alatt, valamint 2020-ban a Covid miatt elmaradt a wimbledoni verseny. Négy esetben (1919, 1922, illetve az open érában 1988 és 2001) a harmadik hét elejéig húzódott a viadal, és valamelyik döntőt hétfőn rendezték meg. 1988-ban az eső miatt Stefan Edberg és Boris Becker csak 22 percig tudott játszani vasárnap, a férfidöntő maradék részét hétfőn játszották le – Edberg 4:6, 7:6, 6:4, 6:2-re győzött. 2001-ben a horvát Goran Ivanisevic szintén a harmadik hétfőn diadalmaskodott 6:3, 3:6, 6:3, 2:6, 9:7-re az ausztrál Patrick Rafter ellen a fináléban, mivel előbbi elődöntője a brit Tim Henmannel három napig húzódott az időjárás miatt. (SZ. R.) |
Harci helikopter okozott pánikot a román rangadón
Az ezredfordulón a bukaresti rangadón, a Dinamo és a Steaua vérre menő összecsapásán helikopteres bemutató okozott pánikot, a katonai klub (Steaua) szurkolói harci helikopterrel akarták látványossá tenni a délutánt, a zaj és a por miatt a játékosokat az öltözőbe kellett terelni, csak később tudták folytatni a mérkőzést. 1998-ban a Brentford és a Swansea összecsapásán egy óriási méhraj szállta meg a pályát, a rovarok a futballisták és a nézők épségét is veszélyeztették, a mérkőzést csupán másnap tudták befejezni.
Más állatok miatt is kellett már megállítani mérkőzést, 1993-ban a Bolívia–Uruguay összecsapáson több kutya szaladt be a pályára, a játék percekre leállt, ráadásul az egyiket a kapus próbálta meg elkapni, akit az eb alaposan megharapott.
Nagyon készültek a szervezők a 2023-as Magyar körverseny utolsó, budapesti szakaszára. A főváros akkor ünnepelte alapításának 150. évfordulóját, ezért stílszerűen 150 kilométer várt a kerékpárosokra. Csakhogy az egyre hevesebb eső miatt a csapatok úgy döntöttek, nem szeretnének versenyezni. Az a megoldás született, hogy a szakaszt neutralizálják, a bringások a tervezett tizenhat helyett nyolc kört tettek meg a budapesti utcákon, nem voltak részhajrák és befutó sem. ![]() |
A ZTE FC–Puskás Akadémia bajnokit sem lehetett folytatni
A folytatás ennél sokkal vészterhesebb… Noha Franciaország és Németország mérkőzése barátságos volt, végül rémálomként ért véget, mert 2015 novemberében terrortámadás miatt rövid időre meg kellett szakítani. A Stade de France több mint nyolcvanezres közönsége nyugodtan figyelte a pályán zajló eseményeket, ám a mérkőzés közben három robbanás rázta meg a stadion környékét. A durranások a közvetítésekbe is behallatszottak, ám hogy ne törjön ki pánik, a nézőket nem tájékoztatták, hogy öngyilkos merénylők próbáltak bejutni az arénába. A biztonsági szolgálatnak sikerült megállítani őket, így a tömegben tervezett robbantásokat megakadályozták, a játékosok nem is tudták a pályán, mi zajlik odakint. A mérkőzést 2–0-ra a franciák nyerték meg, a meccs lefújása után a szurkolókat a pályára engedték, több ezer ember gyűlt össze, sokan sírva telefonáltak, pánikban próbáltak hazajutni. A német válogatott az öltözőben rekedt, a mérkőzés utóhatásai pedig éveken át érezhetők voltak, a 2016-os Európa-bajnokságot fokozott biztonsági intézkedések mellett tartották meg, a mérkőzések beléptetési protokolljait pedig világszerte szigorították.
A Covid-fertőzés miatt félbeszakadt Brazília–Argentína mérkőzés is emlékezetessé vált, a 2021-es vb-selejtezőt a pályára vonuló egészségügyi stáb szakította meg. A brazil hatóságok a meccs 5. percében vonultak a gyepre, miután az argentin játékosok közül többen is megszegték a Covid-fertőzés karanténszabályait. A mérkőzést lefújták, később a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) törölte a lejátszását, miután mindkét válogatott már kvalifikálta magát a tornára.
S persze idehaza, az NB I-ben is akadtak félbeszakadt összecsapások, hogy egy példát említsünk, 2021-ben a rossz időjárás miatt állította meg Bogár Gergő játékvezető a Zalaegerszeg–Puskás Akadémia találkozót, s az öltözőbe parancsolta a csapatokat, negyven perccel később a pálya állapotát alkalmatlannak nyilvánítva lefújta a mérkőzést. A meccset később játszották le, pontosabban fejezték be, a Puskás Akadémia végül 2–1-re győzött.
![]() Magyarországon nem csak az időjárás vetett már véget labdarúgó-mérkőzésnek, 1997. augusztus 13-án az MTK Hungária BL-selejtezőt játszott a norvég Rosenborg ellen, amely lapunk tudósítása szerint „a világítótestek meghibásodása miatt” 3–2-es MTK-vezetésnél a 68. percben félbeszakadt. Ahmet Cakar játékvezető öt percet várt, hogy rendeződjön a helyzet, majd negyedórára az öltözőbe parancsolta a játékosokat, végül a szabályok szerint az összecsapás újrajátszását rendelte el. A megismételt találkozóval a norvégok jártak jobban, a Rosenborg 1–0-s győzelmet aratott, és mivel visszavágón 3–1-re nyert, 4–2-es összesítéssel jutott tovább. |
A 2000-es sydney-i olimpia utolsó napja előtt mindössze négy aranyéremmel állt a magyar csapat, igaz, még hátravolt a férfi vízilabda-, a női kézilabda- és hat kajak-kenu döntő. Utóbbi helyszínén, a Nemzetközi Regattaközpont területén azonban olyan vihar tombolt, hogy nemcsak a versenyek megrendezése volt lehetetlen, hanem a hajók vízre szállása is. Folyamatosan tolták egyre későbbre a kezdés időpontját, de egy idő után már az is szóba került, hogy csak a záró ünnepség után rendezik meg, illetve az is, hogy törlik a programból ezeket a számokat. ![]() |
A világ- és Európa-bajnok Érdi Mária, illetve az olimpiai negyedik és Eb-ezüstérmes Vadnai Jonatán szereplése miatt idehaza is fokozott volt az érdeklődés a májusban a kínai Csingtaóban az ILCA-hajóosztályok számára megrendezett vitorlázó-világbajnokság iránt. ![]() |