Sok a hasonlóság az NB I és a lengyel Ekstraklasa modern kori történelme között, de amíg a honi első osztály színvonala évek óta stagnál, a lengyelé sohasem látott magasságba tört az elmúlt idényekben. Három évtizede, az 1995–1996-os évadban a Ferencváros mellett a Legia Warszawa is bejutott az akkor még 16 csapatos Bajnokok Ligájába (és csak bajnokok szerepeltek benne…), sőt tovább is jutott a kieséses szakaszba, egy évvel később pedig a Widzew Lódz ugyancsak csoportkörös volt.
A 2000-es évek – csakúgy, mint itthon – a lengyeleknél is kevéssé voltak sikeresek, a korszak kirakatcsapata a milliárdos Boguslaw Cupial finanszírozásával a Wisla Kraków volt, ám a BL-kvalifikáció egyszer sem sikerült. Fontos hozzátenni, hogy a szerencsével is hadilábon állt az együttes, hiszen 2004–2005-ben a Real Madriddal (1–5), 2008–2009-ben pedig a Barcelonával (1–4) találta szembe magát a selejtező harmadik fordulójában. A 2010-es években ismét a Legia uralta az Ekstraklasát, hat év alatt ötször is elhódítva a bajnoki címet, a csúcspont a 2016–2017-es idény volt, amikor is két évtized után ismét bejutott a BL-be (harmadik helyen végzett az F-csoportban) – ez azonban csak kifutott eredmény volt. Aztán 2018–2019-ben a selejtező második fordulójában a Spartak Trnava (1–2), egy évvel később a harmadik körben pedig a luxemburgi Dudelange (3–4) jelentette a végállomást. A többi együttesnek sem ment az európai kupaporondon: 2014–2015-ben a Lech Poznant az izlandi Stjarnan (0–1) ejtette ki az Európa-ligából, a 2019–2020-ban bajnok Piast Gliwicét pedig az esélytelenebb FK Riga (idegenben szerzett több góllal, 4–4). Ezek után a frissen kinevezett ligaelnök, Marcin Amunicki ambiciózus célt fogalmazott meg: top 15-ös helyezés az UEFA-együtthatós rangsorban belátható időn belül.
Az „alvó óriást” felébresztették a pofonok, a csaknem 38 milliós Lengyelországban a 2012-es, részben hazai rendezésű Eb óta felnőtt egy generáció, s ebben az időszakban az utánpótlásra fektették a fő hangsúlyt. A kontinensviadal (társ)megrendezése óriási infrastrukturális fejlődést hozott magával – négy stadion 30 ezernél több néző befogadására alkalmas az első osztályban, kettő pedig a másodosztályban. A Katowice tizenötezresre, a Górnik Zabrze harmincegyezresre bővíti a stadionját. Nem csoda, hiszen a 2023–2024-es idényben 5.8 millió volt az Ekstraklasa össznézőszáma, ez a 8. legtöbb volt egész Európában, a legutóbbi évad pedig új rekordot hozott. (Eközben a másodosztályban 53 293 néző volt kíváncsi a Ruch Chorzów és a Wisla Kraków összecsapására.) A magas nézőszám több bevételt jelent a csapatoknak, amelyek így az elmúlt években nem kényszerülnek a gyors profit érdekében megválni legjobbjaiktól.
A legfontosabb része a lengyel futball felemelkedésének az edzőkérdés megoldása volt. Marek Papszun, Goncalo Feio, Adrian Siemieniec, Mateusz Stolarski és Dawid Szwarga mind olyan fiatal, innovatív szakvezetők, akik nagyszerű és tudatos munkát végeznek a csapatukkal. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen 2022–2023-ban a Lech Poznan negyeddöntős volt a Konferencialigában, egy évvel később a Legia (az Aston Villát is megverve) menetelt a sorozatban a nyolcaddöntőt megelőző rájátszásig, az előző évadban pedig szintén negyeddöntős volt az együttes a Kl-ben a Jagielloniával együtt. Ezek a sikeres szereplések adták a bajnokság együtthatópontjainak 73 százalékát, így nem csoda, hogy öt év alatt a 28. helyről (az azeri és a magyar bajnokság mögül) idénre a kitűzött célt elérve a 15. helyre lépett előre az Ekstraklasa.
A lengyel szurkolók nem várják el egy-egy csapattól a BL-indulást, ellentétben például Szerbiával (Crvena zvezda), viszont több klub is Európa-liga-, Konferencialiga-szintű, az elmúlt öt évben négy különböző bajnoka volt a ligának, s mindegyik kvalifikált Európába (a Legia egy-egy Kl- és El-, a Baráth Pétert kölcsönben alkalmazó Raków egy El-, a Lech Poznan egy-egy El- és Kl-, a Jagiellonia egy Kl-főtáblás szereplést mutathat fel). A Pogon Szczecin együttesét egy kanadai milliárdos, Alex Haditaghi vette meg, a Widzew Lódz tulajdonosa, Robert Dobrzycki pedig megígérte, hogy ötmillió eurót szán a keret megerősítésére a nyári átigazolási időszakban.
Okos befektetések, képzett edzők, jó csapatok – ez a felemelkedés alapja.