Elhunyt Szatmári Lajos, aki a Népstadionban fejelte egyetlen válogatott gólját

A nagyszalontai születésű játékos rövid nagyváradi és marosvásárhelyi karrier után 1965-től egy évtizeden át volt a bukaresti katonacsapat, a Steaua játékosa, amellyel egy bajnoki címet és öt Román Kupát nyert. A román válogatottban 1967-ben mutatkozott be, és az 1970-es világbajnokság mindhárom csoportmérkőzését végigjátszotta Anglia, Csehszlovákia és Brazília ellen. 

Ugyancsak mindvégig pályán volt a Magyarország elleni 1972-es Európa-bajnoki negyeddöntő mindhárom összecsapásán – sőt, az 1-1-re végződött budapesti találkozón ő fejelte a román csapat egyenlítő gólját.

„Tudom, ezt most a fejemre olvassa! Nincs mit szépíteni, fejeltem gólt a telt házas Népstadionban, csak nem a magyar, hanem a román válogatott mezében. Még ma is előttem van: Iordanescu szabadrúgást ívelt be, Géczi hibázott, én pedig befejeltem. Ezzel lett egy egy” – idézte fel a történteket 2021-ben a Képes Sport számára, s azt is elmesélve, hogy ment el a mérkőzés után Zámbó Sándor, Bene Ferenc és Kocsis Lajos meghívására egy kis kvaterkázásra, amelyen a román válogatott másik magyar nemzetiségű játékosa, Dembrószky Imre, valamint a későbbi kiváló edző, Mircea Lucescu is vele tartott a Citadellába. 

Szatmári – aki katonaként alezredesi rangban vonult nyugdíjba – visszavonulása után Bukarestben élt, főként a Steaua utánpótlásában edzősködött, egészen 78 éves koráig.