Szép volt, spori! – Vincze András jegyzete

AZ ELSŐ RÉSZLET, ami a legjobb magyar játékvezetőkről eszembe jut, hogy bucira vertek minket, újságírókat. Emlékeim szerint kétszer is. Teremben, parketten Békéscsabán, a játékvezetők hagyományos gáláján, míg nagypályán a legendás Vízművek gyepén kaptunk leckét valamikor a kétezres évek elején, és nem győztünk csodálkozni, hogy – a remekül dribliző sporik között – Ábrahám Attila például milyen mesterien bánt a labdával. Anno a lefújás után erősen kifulladva mondtuk is Nagy Miklósnak – aki a játékvezetők akkori főnökeként mindig remek érzékkel ügyelt arra, hogy az örökös kritizáláson túl legyen sportélmény is azok között, akik aktív szereplői voltak a labda körül forgó világnak –, most kellene fordítani egyet a magyar foci kerekén: akad ugyanis profi játékos bőven, aki jobban tenné, ha a sípot fújná, míg egynéhány bírónak inkább az NB I-ben vagy minimum NB II-ben kellene trükköznie.

A másik tapasztalás, hogy futballbíróink között igencsak kitartó Nemzeti Sport-olvasókat tisztelhetünk. Ugyebár lapunk az élvonalbeli és a másodosztályban pályára küldött játékosokhoz hasonlóan a bajnokikon működő játékvezetőket is osztályozza, s hogy nem lehet csak úgy a levegőbe „lődözni” az értékelésekkel, arra ékes példa: akárhányszor készül interjú, a sporiktól mindig elhangzik, ők bizony elolvassák, átböngészik, milyen kalkulust kapnak a sportlaptól, ráadásul az érdemjegyet összevetik azzal, amelyet a futballbírók igencsak szigorú kritikusai, az ellenőrök írnak be a meccsbizonyítványba.

Ezért is hiteles tehát az idei futballősz legjobb játékvezetője, Bogár Gergő lapunknak adott nyilatkozata: ő arra (is) büszke, hogy az NS és a szakmai osztályzatok összecsengtek, éppen ezért boldog, hogy a 2024–2025-ös bajnokság félidejében a bírók rangelsője lett. Ehhez pedig hozzátehetjük, azért is szép és értékes a dicsőség, mert manapság a legkíméletlenebb eszköz vizslat minden fontos ítéletet, sőt, a VAR korában talán a legkellemetlenebb a játékvezetői szerepvállalás, mert igencsak jelentős kihívás (stressz) dönteni tizenegyesről, kiállításról, kezezésről, hiszen a videótechnika ezerszeresen felnagyítja egy-egy döntés jogosságát vagy immár a legtöbb esetben a tévedés nüanszát.

Ennek tükrében pedig talán még inkább felértékelődhet az, ami anno a Vízművek-pályán a bírók–újságírók meccs lefújása után több kézfogás során is elhangzott a részünkről: ez aztán tényleg szép volt, spori!

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!