CIES: az angol klubok úgy szórták a pénzt az elmúlt években, mintha nem lenne holnap

A kutatás  elsősorban az átigazolási piacon megtermelt profit, ill. veszteség alapján rangsorolta a különböző bajnokságokat. A spektrum egyik végén a portugál élvonalat (Primeira Liga) találjuk, melynek csapatai a vizsgált kilenc évben 4.1 milliárd euró értékben értékesítettek játékosokat. A portugál élvonal klubjai mindeközben 1.7 milliárdot költöttek új játékosok szerződtetésére, így 2.39 milliárdot profittal állnak a vizsgált időszakban. A második, illetve harmadik legtöbb átigazolási profitot holtversenyben a holland, illetve a brazil élvonal (Eredivisie, Brasileirao) termelte egyenként 1.493 milliárd euró értékben. 

A rangsor másik végén az angol élvonalat (Premier League) találjuk, melynek klubjai 11.6 milliárdos deficitet hoztak össze. A világ legerősebb bajnokságának tartott versenysorozatban érdekelt együttesek 11.49 milliárd euróért értékesítettek játékosokat a vizsgált időszakban, ezzel szemben 23 milliárdot költöttek új szerzeményekre. A Premier League gazdasági erejét jól mutatja, hogy a listán mögötte álló szaúdi élvonal csapatai alig tizedannyi veszteséget (1.8 milliárd euró) termeltek. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára az olasz Serie A állhatna fel, miután klubjai 1.4 milliárdos veszteséget könyvelhettek el az átigazolási piacon. 

A CIES rangsorában az NB I a középmezőnyben helyezkedik el: a magyar élvonalban megforduló klubok a vizsgált időszakban 94 millió euróért igazoltak játékosokat, míg eladóként 103 milliót zsebeltek be. A kontextushoz ezzel együtt hozzátartozik, hogy az átigazolási profit terén az NB I fasorban sincs a környező országok élvonalaihoz képest. A szlovák élvonal például 73 milliós profittal zárta a vizsgált kilencéves időszakot, míg a szlovén bajnokság 83 milliós profitot termelt ugyanezen időszakban. A román élvonal 147 milliós pluszban zárta az említett időszakot, míg a szerb Szuperliga 275 millióért értékesített játékosokat, amivel megelőzte a sokak által „tehetséggyárként” aposztrofált francia élvonalat is. A régió két nagyágyúja ezzel együtt az osztrák Bundesliga és a horvát élvonal (1. HNL), amely 576, illetve 569 milliós profitot mutatott fel a vizsgált időszakban. 

A CIES klubokra is lebontotta kimutatását. Az átigazolásokra a vizsgált időszakban a legtöbbet költő klubok rangsorát az angol Chelsea vezeti 2.7 milliárd euróval – a képzeletbeli dobogóra a két manchesteri klub fért még fel, 1.96 (City), illetve 1.95 (United) milliárddal. Az 1.67 milliárd eurót költő Barcelona a hatodik ezen a listán, míg a Real Madrid „csak” a 12. a listán 1.16 milliárddal. Érdekesség, hogy a 20 legtöbbet költekező klubnak a fele angol, míg a többi helyen négy olasz, három spanyol, két francia és egy német klub osztozik. 

Az átigazolások terén a legveszteségesebb klub az angol Manchester United 1.3 milliárd euró deficittel, megelőzve a Chelsea-t (1.2 milliárd), a Paris Saint-Germaint (991 millió) és az Arsenalt. A legveszteségesebb 20 klubból egyébként 12 (!) az angol élvonalban szerepel, de találunk három olasz (Milan, Juventus, Napoli), két szaúdi (Al-Hilal, Al-Naszr), valamint egy-egy német (Bayern München), francia (PSG) és spanyol (Barcelona) klubot is. Érdekesség, hogy a Real Madrid „csak” a 15. ezen a listán, 304 milliós veszteséggel. 

Összegzésképpen elmondható, hogy a vizsgált időszakban elköltött pénz 28 százalékát a Premier League klubjai tapsolták el, de ha csak az öt európai topligát nézzük, akkor ez az arány meghaladja a kétharmadot is. Ezzel együtt 2023 óta visszaesett az öt európai topliga vásárlókedve – mindez egybeesik a szaúdi bajnokság „feltőkésítésével”.