VERETLEN ÉV, EURÓPA-BAJNOKI KIJUTÁS
1976 óta nem produkált hasonló esztendőt a magyar labdarúgó-válogatott, legutóbb ugyanis negyvenhét évvel ezelőtt volt példa arra, hogy a nemzeti csapat egyetlen vereséget se szenvedjen el, ráadásul Marco Rossi csapata egymás után már a harmadik Európa-bajnokságra jutott ki.
A mieink legutóbb 2022. szeptember 26-án, Szalai Ádám búcsúmérkőzésén, az Olaszország elleni Nemzetek Ligája-mérkőzésen szenvedtek vereséget, azóta pedig a nemzeti csúcsot beállítva, 12 meccse nem találtak legyőzőre (hét győzelem, öt döntetlen) – az eddigi rekord, a 2000. március 29. és 2001. június 2. közötti 12 meccses veretlenségi sorozat alkalmával csak három volt tétmérkőzés, most nyolc.
A december eleji sorsoláson már az is kiderült, hogy a mieink június 15-én, szombaton Kölnben Svájccal, június 19-én, szerdán Stuttgartban a házigazda németekkel, június 23-án, vasárnap ugyancsak Stuttgartban Skóciával csapnak össze az A-csoportban.
A magyar válogatott emlékezetes pillanatokat szerzett a szurkolóknak ebben az évben is, Dibusz Dénes védéseire, Varga Barnabás berobbanására, Sallai Roland vagy Szoboszlai Dominik csodálatos góljaira is sokáig emlékezni fogunk, ahogy arra is, ahogy utóbbi kettő az Észtország elleni felkészülési mérkőzésen kő-papír-ollózással döntött arról, melyikük lője a tizenegyest, melyet később Sallai kihagyott.
SZOBOSZLAI LIVERPOOLBAN
A magyar válogatott csapatkapitányának 2022 őszén megválasztott Szoboszlai Dominikot óriási érdeklődés övezi. Már az RB Leipzig színeiben szerzett csodálatos góljaival (mint például a Frankfurt elleni Német Kupa-döntőn jegyzett találata, vagy a Bayern München elleni győzelmet érő, 96. perces gólja) is felhívta magára a topklubok figyelmét, a sajtóhírekkel ellentétben végül nem a Chelsea és nem a Newcastle kaparintotta meg a magyar középpályást, hanem a hatszoros BL/BEK-győztes Liverpool, amely június végén a hírek szerint kifizette a lipcseiek által kért 70 millió eurós kivásárlási árat.
Szoboszlai Dominik azóta már négy gólt szerzett az angol élvonalban, Ligakupában, FA-kupában és az Európa-ligában menetelő csapatban, ráadásul nem is akármilyeneket, az Aston Villa, a Leicester Cityés a West Ham ellen is távolról volt eredményes, meglepő módon mégsem ezek érdekelték leginkább olvasóinkat, hanem a magyar válogatott Csehország elleni felkészülési mérkőzésén tett mozdulata, amikor saját 16-osán belülről adott csodálatos hosszú passzt Loic Negónak.
Szoboszlai mellett egyre több honfitársa játszik topligában, nyáron Kerkez Milos a holland AZ Alkmaartól igazolt az angol élvonalbeli Bournemouth-hoz, a Fehérvárról hosszú idő után távozó Nego visszatért Franciaországba, és az újonc Le Havre játékosa lett, Szalai Attila pedig a török Fenerbahcétől a Bundesligába, a Hoffenheimhez szerződött – igaz, a tavaszi hírek ellenére Sallai Roland maradt a Freiburg játékosa.
De nemcsak játékosokkal, magyar edzőkkel is bővültek az európai topligák, a Bölöni László irányította Metz ugyanis feljutott a francia élvonalba, míg Dárdai Pál harmadszor is elvállalta egykori csapata, a Hertha BSC irányítását, ugyanakkor ezúttal nem tudta a Bundesligában tartani a csapatot.
A SZAÚDIAK MINDENKIT MEGVESZNEK – KIVÉVE MESSIT
Nagyjából így lehetne összegezni a labdarúgók nyári átigazolási időszakát megelőző várakozásokat azok után, hogy még 2022 utolsó napjaiban a Manchester Unitedtől viharos körülmények után távozó ötszörös aranylabdás Cristiano Ronaldo aláírt a szaúdi Al-Naszrhoz, majd arról beszélt, hogy néhány éven belül a topligák szintjén lesz a szaúdi élvonal.
Nos, egyelőre úgy fest, a portugál sztárnak igaza lesz, a szaúdi klubok ugyanis alaposan bekezdtek a nyáron, olyan nagyságokat csábítottak a Közel-Keletre, mint Karim Benzema, Neymar, Rijad Mahrez, Roberto Firmino, Fabinho, N’Golo Kanté, Jasszin Bunu, Jordan Henderson, Sadio Mané, Franck Kessié, Marcelo Brozovic, Szergej Milinkovics-Szavics vagy éppen az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó Rúben Neves, aki iránt európai topklubok is érdeklődtek, de ő az Al-Hilal ajánlatára bólintott rá.
A szaúdi klubok az előzetes elképzelésekkel ellentétben egyébként korántsem úgy dolgoztak, ahogy arra számítani lehetett, hiszen a Szaúd-Arábiai Befektetési Alap által pénzelt öt legnagyobb csapat (Al-Ahli, Al-Hilal, Al-Ittihad, Al-Naszr és Al-Ittifak) összesen 873 millió euróért vette a 31 magas színvonalon teljesítő labdarúgót, azaz átlagosan 28 milliót fizettek egy játékosért, de Neymarért az Al-Hilal 90 millió eurót fizetett a Paris Saint-Germainnek. Más kérdés, hogy a klubok nem a vételi ajánlatokkal, hanem a magas fizetésekkel csábították az országba a labdarúgókat, s volt is néhány hajmeresztő ajánlatuk, a Real Madriddal erőteljesen összeboronált Kylian Mbappé(erről részletesen alább) a hírek szerint hárommilliárd eurós ajánlatra mondott nemet, a Liverpool 215 millió fontot, Mohamed Szalah pedig heti közel 2.5 millió fontos fizetést utasított vissza, az azóta már nyolcszoros aranylabdás Lionel Messi pedig évi 323 millió euró helyett választotta a David Beckham által résztulajdonolt Inter Miamit, s bár a bajnokságban nem tudta rájátszásba juttatni, megszerezte első trófeáját a floridaiakkal, nem mellesleg itt együtt játszhat egykori barcelonai társaival, Jordi Albával, Sergio Busquetsszel és immár Luis Suárezzel is.
KYLIAN MBAPPÉ MADRIDBA IGAZOL – VAGY MÉGSEM?
Alighanem a nyár igazolása lett volna, ha összejön, amit lényegében június elejétől a francia labdarúgó-bajnokság új idényének kezdetéig naphosszat hallgattunk vagy olvastunk.
Kylian Mbappé még 2022-ben három év helyett 2+1 éves szerződést kötött a Paris Saint-Germainnel, a világbajnok francia támadó ezt követően 2023 tavaszán írásban arról értesítette a klub vezetőségét, hogy nem él a kontraktusban szereplő hosszabbítási opcióval, így viszont 2024 nyarán szabadon igazolhatóvá válhat majd.
Mbappé ekkor arról beszélt: sosem mondta, hogy hosszabbít, majd egyre jobban képbe került a kérők között a Real Madrid, de még Florentino Pérezék is sokallták érte a 250 millió eurót. A támadó június közepén pedig már azt mondta: az a célja, hogy Párizsban maradjon.
A hírek szerint Mbappénak azért változott meg elég könnyen a véleménye, mert szerződése szerint szeptemberben egy 90 millió eurós hűségbónusz aktiválódott, s jelentős pénzt kapott a PSG-től. Nyáron viszont még teljesen másképp kommunikáltak a PSG vezetői, s az volt a tervük, hogy ha Mbappé nem hosszabbít, mihamarabb megszabadulnak tőle.
Mint később megtudtuk, Mbappé maradt Párizsban, s azt is elmondta, hogy 2024-ben dönt a jövőjéről, így a nagy kérdésre adott megfelelő válaszra még várnunk kell néhány hónapot – pláne azok után, hogy egyes hírek szerint már előszerződést kötött a Real Madriddal, melyhez ingyen érkezik.
Ha ez így történik, borítékolhatóan Mbappé lesz a nyár igazolása, de ebben a kérdésben csak egyetérteni tudunk a PSG-tulajdonos Nasszer al-Kelaifivel, aki a szappanopera közepén mondta ki a legfontosabbat: „Nem létezik, hogy a világ legjobb játékosa ingyen távozzon, ez nem fog megtörténni.”
FTC: EL-TAVASZ, BL-EZÜST
Mozgalmas év van a Ferencváros Torna Club mögött is. A labdarúgócsapat hosszú évek után első magyarként élte meg az európai kupatavaszt, az akkor még Sztanyiszlav Csercseszov irányította zöld-fehérek a második számú sorozat, az Európa-liga nyolcaddöntőjében kettős vereséggel búcsúztak a német Bayer Leverkusennel szemben, s bár a Magyar Kupában az előző kiírásban hamar kiestek, a labdarúgó NB I-et ezúttal is megnyerték.
A csapat vérmes reményekkel vágott neki az új idénynek is – pláne olyan játékosok megszerzése után, mint például Varga Barnabás –, de a feröeri Klaksvík elleni fiaskó a Bajnokok Ligája selejtezőjében az orosz vezetőedző állásába került. Az ő helyére beugró Máté Csabávalaz FTC az Európa-konferencialiga csoportkörébe jutott be, ahol már a szerb Dejan Sztankovics vezetésével végzett a második helyen és élte, élheti meg újra a tavaszt.
A labdarúgók nemzetközi kupaszereplése mellett kiemelkedik az FTC női kézilabdázóinak tavasza, Klujber Katrinék ugyanis óriási csodát téve jutottak be a Bajnokok Ligája budapesti négyes döntőjébe, miután a hatgólos hazai vereség után héttel nyerni tudtak Metzben – a final four kivívása után azonban nem sokkal a klub bejelentette, hogy az idény végeztével távozik a csapat éléről Elek Gábor. Az FTC-t 2008 óta irányító trénerrel az újabb két csoda közül csak egy jött össze, a zöld-fehérek Emily Bölk utolsó pillanatokban szerzett góljával, világrekordot jelentő néző előtt győzték le a dán Esbjerget és jutottak fináléba, ahol viszont már megállította őket a címvédő norvég Vipers Kristiansand. (A négyes döntőben harmadik lett az ötszörös győztes Győri Audi ETO KC.)
Az Elek Gábor helyére kinevezett Martin Albertsen regnálása tiszavirág-életűnek bizonyult, hiszen október elején saját kérésére elhagyta a csapatot, melyet most addigi segítője, Allan Heine irányít.
ELSZÁLLTAK A MAGYAR PILLANGÓK?
Nem olimpiai érmes pillangóúszóinké volt a 2023-as év. Ez biztos. A Rióban bronzérmes Kenderesi Tamás már a tavaszi országos bajnokságot is kihagyta, majd maga jelentette be, hogy azért nem indult, mert doppingeljárás alá vonták. A sportoló ügye már a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál van.
Kenderesi ügye mellett pedig kevés pozitív hír érkezik másik kiváló pillangósunkról, Milák Kristófról.
Világcsúcstartó olimpiai bajnokunk az országos bajnokságon nemcsak rajthoz állt, hanem az olimpiai A-szintet is megúszta, majd Sós Csaba szövetségi kapitány is tervezett azzal, hogy rajthoz áll Fukuokában, de Milák szűk egy hónappal a világbajnokság előtt bejelentette: kihagyja az eseményt, mert fizikailag és mentálisan sem érzi magát a világ legjobbjainak szintjén.
Milák szeptemberig pihenőt kapott edzőjétől, Virth Balázstól, majd a megbeszélteknek megfelelően a hírek szerint szeptember 4-én újra edzésbe állt, október elején pedig azt lehetett hallani, hogy a budapesti világkupaversenyen térhet vissza, de néhány nappal a viadal előtt lemondta a szereplést.
Ezt követően Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke is nyilatkozott Milákról, s többek között azt mondta: „Ő tartozik Magyarországnak annyival, és tisztelje meg önmagát azzal, hogy elvégzi a munkát, hiszen olyan talentum van benne, ami nagyon kevés sportolónak adatott csak meg életében.”
Majd Sós Csaba szövetségi kapitány decemberben előbb arról beszélt, hogy rég nem beszélt Milákkal, majd arról, hogy az úszó katasztrofális állapotban lehet, ha januárban elkezdi a medencés edzéseket, akár még nyerhet is Párizsban, de messze nem olyan teljesítménnyel, mint lehetett volna.
Bízzunk benne, hogy Milák Kristóf hamarosan tényleg visszatér, és újabb csodálatos pillanatokat szerez majd a szurkolóknak.
ERRE TALÁN MÉG AZ ÉRINTETTEK SEM SZÁMÍTOTTAK
Szerencsénkre most is bővelkedett magyar sportsikerekben az év, de arra talán még maguk az érintettek sem számítottak, hogy a magyar női kosárlabda-válogatott elődöntőbe jut és kivívja az olimpiai selejtezőtornán való részvétel jogát.
Székely Norbert együttese Szlovákia és Szerbia legyőzése mellett Törökország elleni vereséggel nyerte meg csoportját és jutott negyeddöntőbe a szlovén, izraeli közös rendezésű kontinenstornán.
Kiss Virágék csúcsmeccsüket a legjobb nyolc között játszották Csehországgal, amelyet őrült végjátékban múltak felül egyetlen ponttal, 62–61-re, az elődöntőben viszont nagy falatnak bizonyultak a spanyolok, ahogy a bronzmeccsen a franciák is.
Az Európa-bajnoki negyedik helyezéssel viszontkivívták az olimpiai selejtezőtornán való részvétel jogát. S a február 8. és 11. között Sopronban sorra kerülő eseményen a mieinknek Spanyolország, Kanada és Japán ellen kell majd meccselniük, hogy az 1980-as moszkvai játékok után ismét ott legyen egy olimpián a magyar női kosárlabda-válogatott.
MÉG KÉT CSAPATUNK JUTHAT KI PÁRIZSBA
Nemcsak női kosárlabdázóink, hanem férfi és női kézilabda-válogatottunk is kivívta az olimpiai selejtezőn való szereplést 2023-ban. A Chema Rodríguez irányította férficsapat januárban a Lengyelországban és Svédországban zajló világbajnokságon Dél-Korea és Izland – nem akármilyen – legyőzésével csoportharmadikként jutott középdöntőbe, ahol pedig Brazília és Zöld-foki-szigetek elleni sikerekkel másodikként ment tovább a legjobb nyolc közé. Aztán a Dánia elleni negyeddöntős vereség után Norvégiától is kikapott, az elért nyolcadik hellyel azonban ott lehet a márciusi olimpiai selejtezőtornán, amelynek mezőnye a januári németországi Európa-bajnokság után áll majd össze.
A férfiak után novemberben női kézilabda-válogatottunk a dán, norvég, svéd közös rendezésű világbajnokságon vett részt. Golovin Vlagyimirék ígéretesen, Paraguay és Kamerun elleni nagy különbségű sikerekkel kezdtek, de a Montenegró elleni kulcsfontosságú mérkőzést nem tudták megnyerni. Majd a Szenegál elleni középdöntős siker után a társházigazda svédekkel sem bírtak, de Horvátország ellen a sírból hozták vissza a reményeket, és a 23–22-es győzelemmel a világbajnokság 10., még éppen olimpiai selejtezőtornát érő helyén zártak. Az év végén pedig hivatalossá vált, hogy április 11. és 14. között a Debrecenben rendezendő eseményen a Svédország, Kamerun és Japán hármasa közül a mieinknek kettőt meg kell előzniük a párizsi úthoz.
A NAGY SKALP ERRE NEM KIFEJEZÉS
Ha női kosárlabdázóinknak megadtuk, hogy övék az év menetelése, akkor Marozsán Fábiáné az év meccse. 24 éves teniszezőnk 2022-ben még a világranglista 173. helyén állt, de ragyogó esztendőt produkált, a májusi római mestertornára ugyan úgy érkezett, hogy ATP 1000-es viadalon főtáblán még nem volt győzelme, most pedig öt riválisát is legyűrte, a 3. fordulóban pedig az a spanyol Carlos Alcaraz került vele szembe, aki épp azt követően állt a világranglista élére. Ez azonban egy pillanatig sem tántorította el a magyart, aki parádés játékkal, akkori világranglista-135.-ként múlta felül két szettben a spanyol ellenfelet, a nemzetközi média figyelmét is felhívva magára.
A Marca azt írta Marozsánról, hogy sírba küldte Alcarazt, az AS szerint ismeretlen ellenfél ejtette ki a spanyolt, a lap megjegyezte, érthetetlen, hogy Marozsán a játékát látva miért van ilyen rossz helyen a világranglistán.
Marozsán teljesítményét még Alcaraz is elismerte.
„Nagyon meglepett, hihetetlenül magas szinten játszott, biztos vagyok benne, hogy hamarosan odaér a top százba a világranglistán” – mondta Alcaraz Marozsán elleni meccse után, a spanyolnak pedig igaza lett. Marozsánnak ugyanis nagy lökést adott ez a siker, bár a Grand Slameken még nem sok babér termett neki, Perugiában challengertornát nyert, míg Sanghajban a negyeddöntőig menetelt, így az évet a világranglista 64. helyén fejezte be.
AMIKOR AZ EZÜST ARANNYÁ VÁLIK
A sportolók gyakran vannak fent és lent. Losonczi Dávid pedig mindent megélt, már úgy tűnt, megnyeri súlycsoportját a nyári belgrádi birkózó-világbajnokságon, de hiába tett meg mindent a Ali Cengiz elleni 87 kilogrammos fináléban, a tusát nem ütötték le, és vitatható körülmények után a törököt hozták ki győztesen.
A Magyar Birkózók Szövetsége a finálé után egy nappal sportági óvás hiányában felülvizsgálatot kért, a nemzetközi szervezet első embere, Nenad Lalovics pedig személyesen kereste fel Losonczi Dávidot, akitől elnézést kért a bíráskodás miatt. Novemberben aztán beérett az MBSZ lobbija, a Nemzetközi Birkózószövetség (UWW) ugyanis azt közölte, hogy Losonczit is világbajnoknak tekinti, ezért Cengiz mellett az ESMTK birkózója is megkapta az aranyérmet és a világbajnoki övet. Ezek után aligha kell ennél jobb motiváció Losonczi Dávidnak.
„Az igazat megvallva kicsit sem bíztam abban, hogy ilyen döntést hoz az UWW. Elfogadtam az végeredményt, és csak a jövőre koncentráltam, nem foglalkoztam azzal, hogy a levegőben maradt a felülvizsgálat. Szóval teljesen váratlanul ért ez a helyzet, különösen azért, mert amióta az eszemet tudom, nem volt ehhez hasonlóra példa. Az elmúlt két hónapban megjártam a mennyet és poklot is – a fináléba jutással előbbibe érkeztem, az elveszített döntő utáni időszakban pedig utóbbiba. Most visszakerültem a mennybe, remélem, kis ideig itt is maradok!” – mondta a világbajnoki cím megszerzése után Losonczi Dávid, hozzátéve, meg sem áll a párizsi aranyéremig.
TRAGÉDIA A MOUNT EVERESTEN
A lista végre hagytunk egy szomorú, tragikus kimenetelű történetet. Suhajda Szilárd márciusban indult útnak a Himalájába azzal a céllal, hogy első magyarként magashegyi teherhordók és pótlólagos oxigén nélkül feljusson a föld legmagasabb pontjára, a Mount Everestre. Az expedíciós hegymászó a 7900 méteres magasságban lévő négyes táborból indult a csúcstámadásra május 24-én, de utoljára aznap, a délelőtti órákban, 8700 méteres magasságban adott magáról életjelet.
Suhajdáért keresőcsapat indult, egy másik csapat pedig május 25-én feljutott az Everestre, de nem látta a magyar hegymászót, akit serpákkal több napig kerestek a Hillary-lépcső közelében. Hiába, mert nem találták meg, ezt követően május 27-én Suhajda felesége és gyermekének anyja, Legindi Tímea bejelentette a hegymászó közösségi oldalán, hogy befejezték Suhajda Szilárd keresését.