Topligák: a stabil kezdőcsapat a jó szereplés záloga? – grafika

Az ábra azt mutatja, hogy egy adott klub 11 legtöbbet használt játékosa (nevezzük alapcsapatnak) a lehetséges játékpercek hány százalékát kapja meg egy idényre levetítve. A lista élén az Premier League tabelláját vezető Arsenal található, ahol az alapcsapat játékperceinek aránya meghaladja a 80 százalékot – a stabilan működő kezdőcsapat tehát valamilyen szinten magyarázatot ad az Arteta-legénység várakozásokon felüli teljesítményére –„ágyúsok” jelenlegi hullámvölgye annak tudható be, hogy bizonyos kulcsemberek kidőlésével (például a középhátvéd William Saliba), valamint a megfelelő helyettesek hiányában megroggyant az idény nagyobb részében kiválóan működő együttes.

Az összeszokottság egyébként több esetben képes ellensúlyozni a keretek pénzben kifejezett értékét is. A rangsor második helyén például Rayo áll, amely a spanyol bajnokság 15. legértékesebb keretével parádés őszi szezont produkált, és a gyengébb tavaszi eredmények dacára is a 10. helyen tanyázik. Hasonló példa a Newcastle is, amely a Premier League 6. legerősebb keretével áll jelenleg a dobogón – viszonyításképp a Manchester City kerete kétszer többet ér a „szarkákénál” (494 millió euró az egymilliárd euróval szemben).

Ugyanígy meg lehet említeni a Bundesliga és a Ligue 1 két meglepetéscsapatát, a Freiburgot és a Lens-t is – mindkét együttes a pontvadászat 8. legértékesebb keretével áll az adott bajnokság negyedik (Freiburg), illetve harmadik (Lens) helyén. A megemlített öt együttes mindegyikénél 80 százalék fölött található az alapcsapat játékperceinek az aránya – igaznak tűnik tehát a futballközhely, mely szerint „nyerő csapaton változtass”.

A topbajnokság átlaga ebben a tekintetben valahol 70 százalék körül található, viszont a lista utolsó helyzettjeit végig nézve több érdekességet is megfigyelhetünk. A Sampdoria és a Verona az olasz pontvadászat 19., illetve 18. legértékesebb keretévek jelenleg is a kiesőzónában vesztegel – előbbinek már csak matematikai esélyei vannak a túlélésre. Mindkét esetben 60 százalék körül mozog az alapcsapat játékperceinek az aránya, ez pedig jól mutatja, hogy a kezdőcsapaton belüli fluktuáció nem minden esetben vezet sikerre. Ide tartozik egyébként a Valladolid is, amely a La Liga harmadik legolcsóbbra taksált keretével küzd a kiesés ellen – egyelőre sikerrel.

A lista legalján a Sevillát és a Chelsea-t találjuk. Mindkét csapat régen látott rossz idényt fut, és ez bizonyos mértékben az összeszokott alapcsapat hiányának tudható be. Úgy az Európa-liga specialista andalúzok, mint a londoni „kékek” keretét sújtotta az évad során komolyabb sérüléshullám, de ez nem ad mindenre magyarázatot. Amíg a Sevilla Julen Lopetegui vezetésével megfeneklett (azóta már zsinórban a harmadik edző, José Luis Mendilibar ül a kispadon), addig a Chelsea-nél ésszerűtlen döntések sorozatát hozta a klubot körülbelül egy éve megvásárló Todd Boehly, legyen szó az edzőváltásokról, vagy a minden koncepciót nélkülöző átigazolási politikáról – ez utóbbi eredménye lett egy túlzottan nagy létszámú keret (amely egyébként a Premier League második legértékesebbje), amelyben az „alapcsapat” játékperceinek az aránya nem éri el a 60 százalékot.