FFT: ötkarikás foci – mestertízesek, botrányok, Aranycsapat és Messi

Vágólapra másolva!

2021.08.09. 11:13

Címkék

Egykor a világ első számú labdarúgótornája volt, és éppen az 1928-as játékok sikere késztette arra a FIFA-t, hogy létrehozza a saját világbajnokságát. Az erőltetett amatőr szellemben, a NOB és a FIFA örökös rivalizálásában már-már elsikkadt, álamatőr szocialista futballisták tartották úgy-ahogy a felszínen, aztán korosztályos korlátot vezettek be, mostanra azonban már olyanok is olimpiai bajnoknak vallhatják magukat, mint például Lionel Messi. A tokiói játékokon a férfiaknál 16, a nőknél 12 csapat küzdött az aranyéremért.

A második világháború után a szocialista országok hosszú évtizedekre kibérelték maguknak az olimpiai dobogót, az 1948 és 1980 közötti kilenc tornán mindössze ötször fordult elő, hogy az egyik érmest nem ők adták. Vagyis mi. Hiszen Magyarország 1952-ben, 1964-ben és 1968-ban arany, 1972-ben ezüst, 1960-ban bronzérmes lett. Az Aranycsapat éppen a helsinki győzelem miatt „arany”, ráadásul a 6:3-at is ennek köszönhetjük, hiszen a svédek elleni elődöntő 6:0-s sikere ültette el Sir Stanley Rous fejében a gondolatcsírát: Puskásékat meg kell hívni a Wembleybe.

A 2000-es sydney-i játékok férfidöntője a maga 104 ezer szurkolójával a mai napig tartja a nézőszámrekordot. A brazilok később Ronaldinhót, Lúciót és Geovannit is bevetették, az olaszok Pirlót, Gattusót és Zambrottát, a spanyolok Xavit és Puyolt. Athénban és Pekingben Argentína ment a mennybe – 2008-ban Lionel Messi is –, az utóbbi finálét Nigéria ellen a magyar Kassai Viktor vezette. Londonban a walesi Ryan Giggset is bevetették a „britek”, a brazilok azonban hiába próbálkoztak Neymarral, ha Mexikó jobbnak bizonyult.

A teljes cikket elolvashatják a FourFourTwo.hu oldalán, ide kattintva!