A jog követi a gazdaságot – a vírus hatása a topligás bajnokok pénzügyeire

Átalakul a modern kori labdarúgás? A koronavírus-járvány rányomta bélyegét az emberek mindennapjaira, többek között károkat okozott a világ legnépszerűbb sportágában is. A világ egyik vezető könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó multinacionális cége, a holland-angol gyökerű KPMG január közepén ismét közzétette a hat legnagyobb (angol, francia, német, olasz, portugál, spanyol) európai liga bajnoka (Liverpool, Paris Saint-Germain, Ba­yern München, Juventus, Porto, Real Madrid) pénzügyeivel kapcsolatos jelentését. A vizsgálat során a 2019–2020-as évad rendelkezésre álló adatait elemezte.

„A koronavírus-járvány megkérdőjelezte a labdarúgás pénzügyi stabilitását és rávilágított a rendszer törékenységére – mondta Andrea Sartori, a KPMG sporttanácsadási csoport globális vezetője, a jelentés szerzője. – Óriási hatással volt a klubok pénzügyi helyzetére a játékosok elszálló bére, valamint a növekvő átigazolási és ügynöki díjak.

A járványhelyzet felnagyította a jelenlegi üzleti modell hibáit. A labdarúgóklubok hirtelen likviditási problémákkal találták szemben magukat, miután elapadtak a meccsnapi bevételek, továbbá újra kellett tárgyalni vagy fel kellett függeszteni, rosszabb esetben meg kellett szüntetni a médiával, illetve az üzleti partnerekkel kötött szerződéseiket.”



A 28 oldalas tanulmányból kiderül, a járvány évében vizsgált „nagy hatos” megtorpant a gazdasági fejlődésben: csupán a Real Madrid és a Bayern München zárta profittal az előző idényt. Aligha ért bárkit meglepetésként, hogy a bevétel mind a hat egyesületnél csökkent, a német bajnok „megúszta” három százalékos visszaeséssel, a Real Madrid és Liverpool egyaránt nyolccal zárt. Messze a Paris Saint-Germain járt a legrosszabbul, amelynek 95.4 millió eurós bevételcsökkenése a legnagyobb a vizsgált időintervallumban – az igaz­sághoz hozzátartozik, hogy a topligák közül a franciát április végén lefújták. Érdekesség, az előző KPMG-riportban a nyolc bajnokcsapat közül csupán a Juventus nem tudott nyereséget felmutatni.



Érzékenyen érintette a klubokat a meccsnapi bevételek kiesése. A Real Madrid 35 millió eurós veszteséggel zárt, de a PSG, a Bayern München és a Juventus is 20 millió euró fölött bukott a hazai játéknapokon, pontosabban a helyszínre kilátogató szurkolók hiányán. A bajoroknál még Uli Hoeness, az egyesület korábbi elnöke rakta le a sikeres modell alapjait, amikor 1979-ben menedzserként az amerikai sportok mintájára „újragondolta” a siker receptjét. Kinevezésekor a Bayern éves költségvetése 12 millió márka volt, az adóssága ebből hétmillió, ráadásul utóbbit minél hamarabb rendeznie kellett. Hoeness rájött, hogy csupán a labdarúgásból nem képes eltartani szeretett egyesületét, ezért szórakoztatóipari elemeket épített köré. A drukkerek a jegyért cserébe nemcsak a pályán pillanthattak bele a sztárok csillogó életébe, hanem a média jóvoltából a hétköznapjaiba is, a stadionból kifelé menet az üzletekben vásárolt mezekben nélkülözhetetlennek gondolhatták magukat. Nos, a koronavírus-járvány új módszerek felfedezésére késztette többek között a német rekordbajnokot is. Szembetűnő, hogy a bajor gárda marketingesei jó munkát végeztek, hiszen az Instagram-követők száma 27 százalékkal nőtt, a BL-címvédő Youtube-profilja pedig 43 százalékkal. Születtek kreatív ötletek a stadion csöndjének megtörésére (a közvetítéseket kísérő moraj, a drukkerek hangjának alájátszása), miként a lelátó vizuális megtöltésére többen kísérletet tettek szurkolói bábok kihelyezésével, de a fanatikus rajongók okozta űrt nem lehet kitölteni.


Noha az egyesületek igyekeztek spórolni a labdarúgók és a személyzet bérén, ez a kísérlet többnyire feszültségforráshoz vezetett. Emlékezetes példa, amikor tavaly áprilisban a futballisták érdekvédelmi szervezete (PFA) elutasította a Premier League 30 százalékos bércsökkentéséről szóló javaslatát. A Juventus (–13 százalék), a Porto (–8 százalék) és a Bayern München (–6 százalék) mindenesetre faragott a kiadásából, míg a Real Madrid hiába egyezett meg –10 százalékos átmeneti bérváltoztatásról a játékosaival, 4 százalékkal mégis nőtt a klub személyzeti költsége, s összességében a hat bajnok közül a legtöbbet fordította erre (411 millió euró).

„Úgy tetszik, a klubok múló állapotként tekintettek a kétezer-húszas esztendőre, egy átmeneti időszakra, amit túl kell élniük  – felelte megkeresésünkre Simor Miklós sportjogász. – Abból is látszik, hogy az egyesületek nem hoztak drasztikus döntéseket, nem alakították át a teljes jogi berendezkedésüket, a jogászaik nem feltétlenül változtattak a szerződésállományokon.

A mai napig a teljes futballpiac azzal számol, hogy a vakcina által megmenekül, és hamarosan visszatérhet minden a régi kerékvágásba. Jogilag nem tudtak a felvetődő kérdésekre megfelelő választ adni, ennek pedig az az oka, hogy mindig a jog követi a gazdaságot.”

A koronavírus-járvány hatása érződik a játékospiacon is: csaknem tíz százalékkal esett a futballisták becsült értéke a 2020 februárja és 2021 januárja közötti periódusban. A nyári átigazolási időszakban elmaradtak a nagyobb volumenű bejelentések, pénzszűkében sokkal többen választották a kölcsönszerződés opcióját. Joggal vetődik fel a kérdés: meddig „betegeskedik” a nemzetközi labdarúgás? Mikor termelhetnek újra profitot klubok?

„Ha az elitnek megfelelő lenne a jelenlegi helyzet, akkor átírná a szerződésállományait, és felverné az értékesítési jogait   – folytatta Simor Miklós. – Ezzel szemben a színfalak mögött már nyitásra készen toporognak. Alig várják a játékosok és a szurkolók is, hogy újra egymásra találhassanak a helyszínen. A koronavírus-járvány rámutatott a gyengeségekre, ugyanakkor úgy gondolom, a mérleg nyelve hamarosan visszabillen, és akkor a topklubok ismét nyereségesen működhetnek.”

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. január 23-i lapszámában jelent meg.)