BL: Bölöni László védelmébe vette a rasszizmussal vádolt román bírót

A marosvásárhelyi születésű szakember már az interjú legelején leszögezi, hogy még sosem találkozott senkivel a párizsi mérkőzés négy román játékvezetője közül. Részletesen, példákat felhozva kifejti, hogy edzői karrierje során mindenféle nemzetiségű és etnikumú játékossal dolgozott együtt, és közülük egyesek többet jelentettek számára egy egyszerű futballistánál.

„Tanítványom volt például a kongói Dieumerci Mbokani, aki, hogy is mondjam, valahol a »gyermekem«. Vagy a kameruni Mbia, akit szó szerint kézen fogva vittem el a fogorvoshoz. De volt izraeli játékosom is, Rafaelov, akihez kapcsolódó emlékeim túllépik az edző-játékos viszony határát. Politikáról, nemzetközi helyzetről is beszélgettünk. Az edzői munka természetétől fogva soknemzetiségű, multikulturális világban éltem. És elsősorban a futballistát és az embert becsülöm! Anélkül, hogy a vallását vagy bőrszínét nézzem. Bizonyíték erre, hogy a csapataimhoz csak két román játékost vittem, magyart pedig egyet sem, mert nekem csak a sportérték és a jellem számít” – mondja Bölöni.

A PSG–Basaksehir találkozón történtekkel kapcsolatban előbb elmagyarázza, milyen feszültség is jellemzi a kispadok környékét a mérkőzések során, amely legtöbbször a legközelebb álló negyedik játékvezetőn csapódik le.

„A futballban töltött 40-50 évem alatt még sosem láttam bírót, aki azért jött volna a kispadhoz, hogy olyan személybe kössön bele, aki semmit sem tett. Soha! Oké, a pályán még tévednek a bírók, de olyan nincs, hogy elküld a kispadról, amikor nem provokáltad!” – állítja a Panathinaikosz edzője.

Coltescu megjegyzését nem tartja rasszistának, nemcsak a román nyelv szókincse (amelyben „negru” egyaránt jelent feketét és négert), hanem szerinte a játékvezető hangsúlya, testbeszéde sem utal erre.

„Ugyanolyan jól beszélem a románt, mint az anyanyelvemet, a magyart. A franciát pedig, úgy gondolom, nagyon jól. Az angol sem áll messze tőlem, a portugál kicsit távolabb. Ha rasszista kifejezéseket használsz, a testbeszéded elárulja a rendkívül ronda, elítélendő kirohanásokat. Én ilyet Coltescunál nem láttam!” – fogalmazza meg véleményét Bölöni, aki szerint nem lehet rasszizmusnak tekinteni, ha valaki egy ember azonosítására használja a „fekete” szót.

Szerinte a román játékvezetői brigád balszerencséjére félreértelmezték Coltescu szavait, azt pedig senki sem várhatja el egy negyedik játékvezetőtől, hogy név szerint ismerje a csapatok stábtagjait. Azt sem tartja hibának, hogy a román bírók egymás között anyanyelvüket használták.

A világraszóló botrány Bölöni László szerint a gazdasági és társadalmi problémák okozta feszült közhangulat miatt robbant ki, és nagyon sokan politikai tőkét próbálnak kovácsolni belőle.

„Ebben a bonyolult időszakban nagyon sokan igyekszünk politikailag korrektnek maradni. De azt is hozzá kell tenni, hogy eközben egyesek megpróbálnak kitűnni, előtérbe kerülni. Mint a sportminiszer, nem is tudom, hogy hívják... Igen, Ionut Stroe. A teljes román sport nevében kért elnézést Coltescu kifejezéséért. Hát én román sportoló voltam, és arra kérem, ne az én nevemben kérjem elnézést!” – mondja Bölöni, aki azzal sem ért egyet, hogy a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) és annak elnöke, Razvan Burleanu is elítélte Coltescut és büntetést ígért arra az esetre, ha az UEFA vizsgálata rasszistának tekinti a játékvezető szavait.

Bölöni László azt tervezi, hogy franciaországi ügyvédje segítségével levelet ír az UEFA-nak és a FIFA-nak, amelyben elmagyarázza, mit éltek át a párizsi mérkőzést játékvezetői, akiket egész életükben elkísér majd az a történet.

„És ebben a levélben azt is leírom majd, hogy azok, akik az országunkban most kikelnek Coltescu ellen és rasszistának nevezik, más esetekben hallgattak. Mint amikor a Román Kupa döntője után felhívtam Burleanut, hogy miért tűri a szövetség a FCSB játékosainak xenofób rigmusait a Sepsi legyőzése után. Még mindig várom a válaszát” – mutat rá a FRF kettős mércéjére és mindig az uralkodó széljárás irányába mozgó politikájára.

Bölöni úgy gondolja, hogy a botrány méretében főszerepet játszott a hírfogyasztás pokoli sebessége.

„Én tudom, mit jelent a rasszizmus. Nem hiszem, hogy a románok rasszisták lennének. Biztos vagyok benne, hogy ezek a bírók azért mentek a Parc des Princes-be, hogy jó munkát végezzenek, és egy olyan problémával szembesültek, amelyet ha meg akarunk, meg tudunk érteni. De ezt rasszizmusnak nevezni nagyon fájdalmas túlzás lenne!” – véli, hozzátéve, hogy a török stábból még az eset előtt hallható a „nálunk a románok cigányok” provokatív megjegyzés.

Bölönit leginkább az zavarja a történetben, hogy szerinte az UEFA-ra nehezedő nyomás miatt a román bírók nem fogják büntetés nélkül megúszni.