Ízelítő a nagyinterjúból:
– Amikor az FFT megjelent, te voltál a világ legjobbja. Hogyan változott a sportág azóta, hogy 2009-ben visszavonultál? A változásoknak köszönhetően jobb vagy rosszabb lett a játék?
– Az én generációm volt az utolsó, amelyik tudta, hogyan kell futballozni. Ez volt az utolsó generáció, amelynek nagy részében még az ügyesség dominált. Az idő előrehaladtával nagyon sok minden megváltozott. Amikor visszavonultam, a játékosok mit sem értek kiváló fizikai adottságok nélkül. Én magam is többet foglalkoztam ezzel a résszel. Az a szomorú, hogy olyan srácokat látunk, akik korábban nem szerepelhettek volna a legjobb csapatokban. Nem mondom meg, hogy kikre gondolok, végül is mindenki tudja. Természetesen vannak ma is, akik a különbséget jelentik, de a labdarúgók kilencven százaléka csak azt tudja, hogy hogyan kell dolgozni, és hogyan kell fizikálisan felülkerekedni a pályán.
– Sok jó csatárral játszhattál együtt: Sztoicskov, Bebeto, Edmundo – melyikük volt a legjobb?
– Bebeto. Közel álltunk egymáshoz a pályán és azon kívül is. Nem kellett gyakorolnunk, mert valahogy természetesen jött a megérzés – érted, mire gondolok? Nagyon tehetséges volt. Sztoicskov szintén nagyszerű volt. Edmundo átlagos játékos volt.
– Arról voltál híres, hogy úgy tudtad ellőni a labdát, hogy közben nem volt törés a mozgásodban, egyszerűen csak beleböktél a labdába. Honnan ez a technika?
– Egyszerűen velem született képesség. Már nagyon fiatal koromban is tudtam, hogyan kell csinálni. Édesapám is adott tippeket, miképpen javítsam a büntetőterületen belüli helyezkedésemet, így gyakrabban tudtam használni ezt a különleges képességemet. Mindig úgy gondoltam, hogy a futball alapja a technika, és nem az erő. Ezért számomra mindig sokkal hatásosabbnak és szebbnek tűnt belebökni a labdába, mint csak keményen, messziről kapura lőni. Megvolt bennem az erő ehhez, ha nagy szükségem lett volna rá, de a klasszis megoldás mindig fontosabb volt. (Nevet.)
– Mit szeretnél, milyen futballistaként emlékezzenek rád?
– Mint a büntetőterület géniusza. Ezt Cruyff mondta rólam, így nekem is megfelel. Ezen a területen, azt hiszem, Pelé az egyetlen, aki hozzám hasonlítható.
A Romárióval készült terjedelmes interjú teljes egészében elolvasható a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!