„Minas, ahol születtem, nem a focistáiról híres. Más uruguayi városokhoz képest mi csak Jorge Villart, a »Bombát« tudjuk felmutatni, aki a Penarollal 1987-ben megnyerte a Libertadores-kupát. El tudod képzelni, milyen olyan helyről érkezni, ahol csak egy híres játékos született? Nagyon nehéz. Kinevettek. De mi értelme az álmoknak, ha meg sem próbáljuk valóra váltani őket?„Minas, ahol születtem, nem a focistáiról híres. Más uruguayi városokhoz képest mi csak Jorge Villart, a »Bombát« tudjuk felmutatni, aki a Penarollal 1987-ben megnyerte a Libertadores-kupát. El tudod képzelni, milyen olyan helyről érkezni, ahol csak egy híres játékos született? Nagyon nehéz. Kinevettek. De mi értelme az álmoknak, ha meg sem próbáljuk valóra váltani őket?
1993-ban meghívtak az U17-es válogatottba, és a Defensor Sportinghoz szerződtem. Ekkor kezdtem ráébredni, hogy talán mégis a labdarúgás lesz az én utam. Montevideóban a Defensor akadémiájával az ötödik osztályban kezdtem, de egy éven belül már a felnőttcsapatban játszottam.
Ha sokszor váltasz klubot, az a legfontosabb, hogy alkalmazkodj az ország kultúrájához. Sohasem fordítva. Neked kell alkalmazkodnod, nem várhatod el az országtól.
Jómagam Uruguayból indultam, és éltem Argentínában, Mexikóban, Spanyolországban, Izraelben, Görögországban, Salvadorban, Chilében, Ecuadorban, Paraguayban és Brazíliában. Mindenhol új játékstílussal ismerkedtem meg, amit szívesen sajátítottam el. Van, amelyik taktikusabb, van, amelyik testközelibb, van, ahol a technika számít. Amikor elszerződöm egy klubhoz, az első dolgom megnézni az elmúlt idényből tíz-tizenöt mérkőzésüket, hogy megismerjem a csapat stílusát és a bajnokság színvonalát.”
A teljes interjút elolvashatja a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!