A svéd Lagercrantz elárulta, a könyvben olvasható idézetek egyike sem hagyta el Zlatan Ibrahimovic száját szó szerint, ő, mint író próbálta a játékos esszenciáját az életrajzba sűríteni, a lényegből a lehető legtöbbet visszaadni az olvasónak.
A munka kezdete
„Korábban soha nem olvastam futballisták életrajzi könyveit. Hirtelen mondtam igent erre az őrültnek tűnő ötletre, úgy, hogy semmit nem tudtam a labdarúgásról. Hogy miért vállaltam el? Azért, mert Zlatan a labdarúgásnál is hatalmasabb Svédországban. Persze, amikor először találkoztam vele, úgy tettem, mintha mindent tudnék” – idézi a The Telegrpah Lagercrantz szavait. Az író jelenleg a hatalmas sikerű „A tetovált lány – Millennium trilógia” következő részén dolgozik.
„Ezután elkezdtem labdarúgók önéletrajzi könyveit olvasgatni. Be kell vallanom, soha nem olvastam ennyire unalmas könyveket. Úgy éreztem, nem vagyok képes erre. Ezért kezdtem inkább regény formában megírni Ibrahimovic életét. Nem is nagyon idézem őt a sorok között. A bőrébe bújtam és csak írtam, és írtam…”
A kutatás
„Nagyon szorosan dolgoztunk együtt, mindenről megkérdeztem, amiről nem volt fogalmam. Persze a tényekről, meccsekről, gólokról nem faggattam, azokra nem pazaroltam az időt. Körülbelül száz órát ültünk egymás mellett, egészen kalandos volt. A könyvben csak igaz dolgokat írtam, nem akartam sem kedvesebbnek, sem jobb embernek beállítani, mint amilyen valójában. Arra kértem, hogy legyen a lehető legőszintébb.”
„Egyszer említettem neki, hogy elolvastam David Beckham könyvét, ami tulajdonképpen egy unalmas könyv. Erre csak annyit kérdezett vissza: »Ki a f.szom az a David Beckham?«”
Megtalálni Zlatan hangját
„Azt hiszem, sikerült megtalálnom az igazi hangját. A kulcs az volt, hogy ne újságíróként viszonyuljon hozzám, és én sem úgy dolgoztam. Nem idézgettem őt. Ha valaki hiteles akar lenni, nem szabad idézgetnie. Ebben a könyvben talán egy darab sincs. Próbáltam megtalálni Ibrahimovic irodalmi hangját.”
Az első reakció
„Képzelhetik, mit éltem át kamu Zlatan Ibrahimovicként, amikor elküldtem a kész verziót Zlatannak. Ő nem kimondott könyvmoly, és nem igazán kedveli az újságírókat. Ideges voltam. Az otthonába hívott, és arra kért, hogy beszéljek a könyvről. Annyira izgultam, hogy húsz perccel korábban érkeztem. Valaki a rendőröket is kihívta, mert látták, hogy egy alak járkál a ház körül.”
„Amikor az édesapám gyerekkoromban kritikus akart lenni velem, figyelt arra, hogy dicsérjen is közben. Zlatan nem ilyen típus. Az első dolog, amit mondott a könyvről: »Hát ez úgy mégis, mi a f.szom? Én soha nem mondtam ilyet!« De idővel, azt hiszem megértette és elfogadta azt, amit véghezvittem. Ma már teljesen sajátjának érzi a sztorit” – zárta szavait David Lagercrantz.