A feszültség gyökerei szerteágazóak, de a két lap következtetése ugyanaz: Laurent Blanc vezetőedző és stábja szembekerült a játékosokkal, a kommunikációs szakadék egyre mélyül.
A kevesebb játéklehetőséghez jutó francia játékosokban egyre erősödik az érzet, hogy Zlatan Ibrahimovic és baráti köre (ide sorolják Van der Wielt, Maxwellt, Thiago Mottát és Verrattit) kivételes bánásmódban részesül.
A futballisták egy része ugyanakkor nem érti, miért erőltette Blanc a csapatkapitány, Thiago Silva játékát az idény legelején, noha a brazil a világbajnokság miatt később kapcsolódott be a felkészülésbe – meg is sérült gyorsan.
S aztán ott vannak a személyre szabott „elégedetlenségek”: a közelmúltbeli válása miatt lelkileg megviselt Edinson Cavani becsapva érzi magát, mert Blanc őt maradásra bíró ígéreteivel szemben nem olyan szisztémában játszik a PSG, amiben ő középen szerepelhetne; az „örök csere” Ezequiel Lavezzi távozni akar, és erről már nyíltan beszél; a januárban érkező Yohan Cabaye szintén fájlalja, hogy alig kap játéklehetőséget; legújabban a kispadra szoruló Blaise Matuidi a téma, aki állítólag ha nem kezdett volna az Ajax elleni szerdai BL-meccsen, szintén kifakad a nyilvánosság előtt.
Blanc elszigetelődését sokan összefüggésbe hozzák korábbi segítője, Claude Makelele múlt idény végi távozásával is: az időközben a Bastia vezetőedzőjének kinevezett Makelele nem félt szembeszállni az Ibrahimovic-féle nagyágyúkkal sem, míg Blanc erre alkatilag nem képes.
Szinte Blanc tavalyi kinevezése óta pletykálják, hogy Nasszer el-Khelaifi klubelnök „fajsúlyosabb” trénerre vágyik, szó volt Arsene Wenger és José Mourinho Párizsba csábításáról is, de mint az ábra mutatja, egyik tervből sem lett semmi.
A PSG idényrajtja nem sikerült a legjobban: az első öt bajnokija után a csapat még veretlen, de három döntetlen mellett csupán két győzelmet gyűjtött, és a szerdai Bajnokok Ligája-rajt is csak egy pontot hozott az Ajax otthonában.