Jürgen Klopp nem másol senkit, Messit választaná csapatába

A 46 éves Klopp 2008 júliusában vette át a sárga-feketék irányítását, együttesével két bajnoki címet, egy Német Kupát és egy német Szuperkupát nyert – nem mellesleg pedig egy szezonnal ezelőtt a BL-döntőbe vezette a Dortmundot. Kiváló munkájáért 2011-ben és 2012-ben is megválasztották az év német edzőjének, 2013-ban pedig a második helyen zárta a FIFA szavazását.

A Klopp iránti csodálat azonban nemcsak a sikereken alapul, hanem elképesztő futballimádatán is. Ahogy a játékhoz tartozik a labda, úgy tartoznak Klopphoz az érzelmek és a lelkesedés. Ahogyan a Porto edzője, Paulo Fonseca az előző szezonban mondta: „Klopp szenvedélye mindannyiunkat inspirál.”

A FIFA-nak adott interjújában Klopp beszélt edzői filozófiájáról, karrierje legfényesebb pillanatairól és a jövőről is. Elmondása szerint egyaránt csodálja az őt a FIFA szavazásán megelőző Jupp Heynckest (aki a Bayern Münchennel a bajnoki cím és a Német Kupa mellett a Bajnokok Ligáját is elhódította) és a harmadik helyen végző, visszavonult Sir Alex Fergusont.

„Mindketten igazán nagyszerűek, és csodálom őket – mondta a FIFA-szavazáson rajta kívül dobogós helyen végző mesterekről Klopp. – Olyan, mintha Alex Ferguson születésem óta a Manchester United mestere lett volna. Jupp Heynckest volt alkalmam megismerni az elmúlt évek során, és őszintén mondhatom, hogy nagyon-nagyon elégedett vagyok azzal, hogy ő nyert. Már akkor is rendben lett volna a sikere, ha csak duplázni tudott volna, így aztán meg pláne.”

A 46 éves szakember szerint nem az a célravezető edzői mentalitás, hogy a nagy mestereket próbálják lemásolni.

„Rengeteg reményteljes fiatal edző hiszi, hogy képes tanulni a megfigyelésekből, és ebbe beletartozik az én figyelésem is. Én mindig azt ajánlom nekik, hogy próbáljanak a lehető legkevesebbet lemásolni. A végén úgyis az számít, hogyan tudsz boldogulni a játékosaiddal, és hogy ezt sikeresen meg tudd tenni, ahhoz önmagadnak kell lenned – felelt Klopp arra a felvetésre, hogy tud-e valamit eltanulni a fentebb említett párostól. – Sohasem fogom megmondani senkinek, hogy mit kellene tennie, vagy hogy mit nem. Továbbra is fejlődni szeretnék edzőként, de nem úgy, hogy azt nézem, hogyan csinálják a többiek.”

S hogy hogyan jellemezné magát edzőként, és milyen szerepet játszanak az életében az erős érzelmek?

„Valójában igazi csapatjátékos vagyok – mondta nevetve a Dortmund edzője. – Nap mint nap elég sok döntést kell meghozni, de szerencsére összeállítottam már magam körül egy csapatot, így ezt nem egyedül kell megtennem. A sok tapasztalt szem többet láthat, mintha csak a sajátjaimat használnám. Nem nagyon foglalkoztat, hogy olyan legyek, mint egy hős. Szeretem munkatársként kezelni a játékosaimat. Ha a csapat elfogadja ezt a megközelítést, akkor jól működhet. Ugyanakkor, ha bármelyik játékosom azt kezdi gondolni magáról, hogy most már vitába szállhat velem a kezdőcsapatot vagy az edzésfeladatokat illetően, alapvető hibát követ el. Az történik, amit én mondok, de az edzésen kívül úgy viszonyulhat hozzám, mint bárki máshoz. Nem akarom, hogy úgy jöjjön le, hogy távolságtartó vagyok az emberekkel, különösen a játékosaimmal szemben, ennyi az egész. Nem vagyok az a fajta kedves fickó, akinek kívülről gondolnak.”

„A legérzelemdúsabb pillanat a kétezer-tizenkettes Német Kupa döntője volt a Bayern München ellen – mondta ezt már a karrierje fénypontjait firtató kérdésre a sárga-feketék mestere. Mint ismert, a Dortmund Robert Lewandowski triplájának is köszönhetően végül 5–2-re kiütötte a Bayernt. – Őszintén nem foglalkoztam a különbséggel. A mérkőzés fontossága miatt volt nagyon felemelő, ami történt. Az egész sorozat egy mérkőzésben csúcsosodott ki, és a Bayern ellen játszottuk a mindent eldöntő összecsapást. A BL-döntő szintén nagyszerű élmény volt. Bebizonyítottuk magunknak, hogy a Bayern szintjén állunk. És be kell vallanom, a kétezer-négyes feljutás a Mainzcal is nagyon fontos nap volt. Volt szerencsém edzőként átélni néhány nagyszerű pillanatot.”

Ha valaki edzőként először jut el a BL-döntőjéig, bizonyára megnöveli a vágyat arra, hogy ismét bekerüljön a fináléba.

„Néhány csapat folyamatosan nagy nyomás alatt van, hogy mindegyik évben döntőzzön, másoknak viszont mindennek össze kell jönnie ahhoz, hogy egyáltalán egyszer eljussanak addig. Mi valahol félúton vagyunk. Az idei célkitűzésem, hogy a csapat a szezon második felében jobb fizikai állapotba kerüljön, már alig felismerhető a csapat a sérüléseink miatt. Szükségtelen beszélni a bajnokságról. A Bayern München jelenleg a világ legjobb csapata, és pechünkre a Bundesligában szerepel, úgyhogy gyakran kell vele megütköznünk. Már nincs esélyünk a bajnoki címre, de miért írnánk le az esélyeinket a másik két sorozatban, a Német Kupában és a Bajnokok Ligájában, amíg még harcban állunk? Hiszen mindenki egészséges, erősek vagyunk, és még ha nem is áll mindenki a rendelkezésünkre, még mindig ég bennünk a vágy. Ezt bebizonyítottuk már, és ezért vagyunk még viszonylag jó helyzetben. A legtöbbet akarjuk kihozni a helyzetünkből.”

De vajon kit választana Jürgen Klopp a csapatába, ha egyet választhatna az Aranylabda-gála résztvevői közül?

„Lionel Messit, imádom a játékát. Szeretem Franck Ribéryét is, és Cristiano Ronaldót is kedvelem, de amikor Messit látom, azt gondolom, amit csinál, az egyszerűen pazar. És az idő előrehaladtával egyre jobb.”

S hogy miért nyilvánvalóan Klopp a megfelelő ember a Dortmund élére?

„Szerintem a kulcskérdés inkább valójában az, hogy miért illik hozzám ennyire ez a klub, miért szeretek annyira itt dolgozni. Ez érzelmi dolog. Nagyon szeretem, hogy nyilvánvalóan fontosak vagyunk az embereknek. Gyakorlatilag Dortmundban nincs fontosabb a futballnál. München túl szép város ahhoz, hogy csak a futballra kösse le magát, félúton vagy a nyaralás felé, ha arra jársz. Hamburgnak ott a tengerpart, Kölnnek az évenként megrendezett utcai karnevál, Dortmundnak pedig a labdarúgás, és ennyi. Úgy gondolom, ez elég menő, és itt minden illik egymáshoz. Ezért csinálom itt a munkám már egy ideje” – vélekedett Klopp, akit a világbajnokságról, annak megtekintéséről és az esélyeseiről is faggattak.

„Nem tudom még pontosan, hogy hol nézem, de biztosan nem leszek Brazíliában, megnézhetem a tv-n keresztül is, ha pedig valaki nagyon kiemelkedő teljesítményt nyújt, arról úgyis tudomást szerzek, nem kell ott lennem személyesen. Jobb lenne, ha utánpótlás Eb-re vagy vb-re mennék. Az arcom túl ismert manapság ahhoz, hogy csak úgy kimenjek egy futballmeccsre, és lógjak. Ha ez még mindig lehetséges lenne, megtenném. A favoritok? Németország és Brazília, és nehezen hagyható figyelmen kívül, hogy a vb-t Brazíliában rendezik meg. Nagyon jók voltak a brazilok a Konföderációs Kupán” – mondta Klopp, aki, ha egyelőre nem is, de el tudja képzelni magát szövetségi kapitányként.

„Még nem, de ez nyilvánvalóan nagyon vonzó ajánlat lenne. Nagyon boldog vagyok Németországban, úgy gondolom, fantasztikus ország, és az emberek nagyon jó fejek. Hogyha ők azért lelkesednének, hogy elvállaljam a nemzeti csapat irányítását, nyilván átgondolnám, de addig még nagyon sok dolognak kell megtörténnie. De a tréfát félretéve, nagyszerű szövetségi kapitányunk van, és fantasztikus munkám van a Dortmundnál, úgyhogy minden jó.”