„A FÁK tagállamaiból a legjobb három-öt csapat kvalifikálhatná magát a ligába. Hasonló kezdeményezés már jégkorongban és kosárlabdában is megvalósult, és mindkettő sikeresnek bizonyult. Szükség van erre a ligára, bár kétséges, hogy a terv élvezné-e a FIFA és az UEFA támogatását. De ez üzlet, és üzletként is kell hozzáállni” – közölte az orosz elnöki iroda vezetője, Szergej Ivanov.
„Több vezető klub képviselői is megkerestek, és megkértek arra, hogy dolgozzunk ki egy tervezetet. Jó és érdekes ötletnek tartom, így foglalkozunk a kezdeményezéssel” – nyilatkozta Szergej Prjadkin, a Premjer-liga elnöke.
Kérdés, hogy egy közös topbajnokság helyettesítené-e a nemzeti ligák élvonalát, vagy párhuzamosan futna velük. Ugyancsak nyitott kérdés (az UEFA és a FIFA reakcióján kívül), hogy mennyire lenne közönségvonzó egy posztszovjet topliga, hisz a FÁK-nak csupán társtagja Ukrajna (amely az oroszok legfőbb riválisait adhatná), és a balti államok, valamint a grúzok sem tagjai a közösségnek. A liga így az oroszokon kívül fehérorosz, moldovai, azeri, kazah, kirgiz, tádzsik és üzbég csapatokkal indulhatna.
Az 54. és utolsó szovjet élvonalbeli bajnokságban (1991) tizenhat csapat vett részt. A mezőnyt hat orosz (CSZKA Moszkva, Szpartak Moszkva, Torpedo Moszkva, Dinamo Moszkva, Szpartak Vlagyikavkaz, Lokomotiv Moszkva), hat ukrán (Csernomorec Ogyessza, Dinamo Kijev, Dnyipro Dnyipropetrovszk, Sahtyor Donyeck, Metallurg Zaporozsje, Metalliszt Harkov), egy-egy örmény (Ararat Jereván), fehérorosz (Dinamo Minszk), tádzsik (Pamir Dusanbe) és üzbég (Pahtator Taskent) alkotta. Az utolsó teljes szovjet bajnokságban (1989) hat orosz, öt ukrán, egy fehérorosz, egy litván, egy örmény, egy tádzsik és egy grúz gárda vett részt.
A 13:1-es kiütés után Trianon jutott eszébe
PSG–Bayern: nem árt az óvatosság itt sem, ott sem
