A nemzetközi szövetség, a FIFA döntésének ismertté válása nyomán kitört az eufória a moszkvai sportbárokban, amelyekben a vérbeli szurkolók munkahelyükről elkéredzkedve idejében összegyűltek ahhoz, hogy a tévén nyomon kövessék az eseményeket.
A hatalmas csúcsforgalmi dugókban álló autók vezetői dudálni kezdtek, amikor a hírt bemondták a rádiók, és sokan orosz nemzeti zászlókat dugtak ki az ablakon a mínusz 20 Celsius-fokban.
Kazanyban, ahol az orosz pályázat támogatására 34 órás nonstop focimeccset rendeztek, üdvrivalgásban törtek ki a játékosok és a nézők, amikor a zürichi eredményhirdetést meglátták a hatalmas kivetítőn. A meccs december 1-jén, reggel 8 órakor kezdődött, és 2018 percig tartott. A játékban 82 csapatban összesen 1230 iskolás, egyetemista, aktív és veterán sportoló, politikus, képviselő, újságíró, tatárföldi miniszter vett részt.
Arkagyij Dvorkovics, az államfő tanácsadója üdvözölte a zürichi döntést, de az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva felhívta a figyelmet rá, hogy a felkészülés sok és kemény munkát követel meg. A Twitteren pedig azt írta: „Győzeleeeem! Mennyi mindent tehetünk most a gyermekeink javára, utakat, kórházakat építünk majd… És ha lehet, ezúttal vesztegetések nélkül!”
A Moszkva megyei hatóságok új stadionok és más sportlétesítmények építését helyezték kilátásba a vb-vel kapcsolatban.
Szentpéterváron azt ígérték: az első új, a jövő követelményeinek megfelelő stadiont, amelyben majd a vb meccseit is tartják, 2011 végére átadják. A stadiont eredetileg 62 ezresnek képzelték el, de amikor Oroszország versenybe indult a vb-ért, 68 ezer fő befogadására tervezték át.
A döntőt a moszkvai Luzsnyiki Stadionban rendezik majd meg, de a létesítményt addigra teljesen átépítik, korszerűsítik, és 90 ezer fő befogadására alkalmassá bővítik.
Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter közölte, hogy Moszkva kevesebbet költ a 2018-as vb-re, mint a szocsi 2014-es téli olimpiára, de konkrét összegeket nem említett.
Katarban nemcsak az ország, hanem az egész arab világ sikerének tartják a 2022-es pályázat győzelmét.
„Óriási eredmény ez az összes arab országnak, és remélem, Katar sikeres házigazda lesz. Ígérjük, az infrastruktúra rendben lesz, és a teljes arab világ támogat minket a rendezésben. Sokan azt mondják, mi csak egy kicsi ország vagyunk, de hiszem, hogy nagy dolgokat érhetünk el” – fogalmazott Hamad bin Kalifa al-Tani, Katar emírje.
„Köszönet a hitért, a változásba vetett hitért, azért, hogy segítenek a futball népszerűségének terjesztésében, és azért, hogy lehetőséget adtak nekünk. Büszkék lesznek ránk és a Közel-Keletre, ezt ígérjük. Senkit sem hagyunk cserben” – mondta Mohammed bin Hamad al-Tani sejk, aki maga is merésznek nevezte a FIFA döntését.
„Szenvedélyt és munkát ígérünk, mérföldkövet a Közel-Kelet történetében. Köszönet mindenkinek, aki segített abban, hogy valóra váljanak álmaink.”
|
A rendező 13 város: Kalinyingrád, Kazany, Krasznodar, Moszkva (4 stadion), Nyizsnij Novgorod, Rosztov, Szentpétervár, Szamara, Szaranszk, Szocsi, Volgográd, Jaroszlavl, Jekatyerinburg Előnyök: - a világ legnagyobb országa - a vb országszerte felgyorsítaná a stadionrekonstrukciót - Vlagyimir Putyin miniszterelnök támogatása - majdani tapasztalatok a 2014-es szocsi téli olimpiáról - Oroszország megnyílik a világ előtt Hátrányok: - nagy távolságok a helyszínek között, nehézkes közlekedés - nem kielégítő a repülőterek és a nemzetközi szállítmányozás helyzete Stadionok: - költség: 2.89 milliárd euró - teljes kihasználtság esetén 3.141 millió jegy - a 16 stadionból 13 lesz új építésű, három pedig felújított - Moszkvában 80-ról 90 ezresre bővítik a Luzsnyiki Stadiont, Szentpéterváron pedig 62 ezres aréna várja majd a szurkolókat |
A rendező 7 város: |
2018 1. kör: Oroszország 9, Spanyolország/Portugália 7, Hollandia/Belgium 4, Anglia 2 szavazat 2022 1. kör: Katar 11, Dél-Korea 4, Japán és Egyesült Államok 3, Ausztrália 1 szavazat 2. kör: Katar 10, Egy. Áll. 5, Dél-Korea 5, Japán 2 3. kör: Katar 11, Egy. Áll. 6, Dél-Korea 5 |