A labdarúgás meghódíthatja a még felfedezetlen területet: Indiát

A labdarúgás elmúlt két évtizedben, nagyrészt a televízió elterjedésének köszönhetően végbemenő látványos fejlődése során az Európából útra induló sportág meghódította Ázsia keleti részét, Afrikát, a Közel-Keletet, az Egyesült Államokat, Kanadát és Ausztráliát is. Indiában sokáig mégsem tudott elterjedni a futball, és ennek az oka, hogy a nemzeti sportággal, a krikettel nehéz versenyre kelni.

Most mégis úgy tűnik, hogy megnyílik az út a labdarúgás előtt, és Indiát is „megfertőzi”. Ezt jelzi, hogy a Premier League nagy klubjai kiváló lehetőségeket látnak az ázsiai országban, és többen már a belépést tervezik a piacra: a Liverpool és a Chelsea akadémiák megnyitását tervezi megtérülés reményében, míg a Manchester United és az Arsenal fiatal tehetségeket felkutató hálózat kiépítésén fáradozik.

A „vörösök” egyébként részt vettek az első indiai labdarúgó-akadémia létrehozatalában, mely ma nyitotta meg kapuit Punéban. A liverpooliak februárban kezdtek tárgyalni az indiai szervezőkkel, és szakemberek segítik majd az akadémia munkáját.

Sokan – többek között az indiai válogatott szövetségi kapitánya, Bob Houghton – máris azzal vádolták meg az angol klubokat, hogy csakis az anyagi haszon reményében léptek be az új piacra. Ennek azonban ellentmond, hogy a Chelsea társadalmi felelősségvállalását elismerik az ázsiai országban.

A londoni klub hosszú távú kapcsolat kiépítésén dolgozik az indiai piac fogyasztóival, és Peter Kenyon, a Chelsea ügyvezető igazgatója elárulta, már többször járt az országban, hogy feltérképezze a lehetőségeket.

„Újak vagyunk Indiában – mondta Kenyon. – Egyelőre csak az információgyűjtési szakaszban járunk, bevételünk nincs az országban. Az elmúlt évben négy alkalommal jártam Indiában, és futballőrült környezet fogadott, de mások a viszonyok, mint a világ egyéb tájain. A Premier League növekvő népszerűsége sokat segít, de India krikettnemzet. Fel is vetődött a kérdés, hogy van-e hely a labdarúgásnak. Nem versenyezni szeretnénk a krikettel, hanem csak egy kis részt a piacból, ahol a futball tért hódíthat, és ez üzleti lehetőséget jelent a Chelsea számára.”

Hogy a Chelsea-nek és a többi nagy angol klubnak igaza van, azt az is mutatja, hogy India 2002-ben hárommillió fontért vett televíziós közvetítési jogokat a világbajnokság meccseire, míg a 2010-es vb-re már 40 millió fontnak megfelelő összeget költöttek.

Persze India még csak az út elején jár, de néhány éven belül nagy változáson mehet keresztül az ország labdarúgása.

„Nagyon hosszú távú stratégiában gondolkodunk, de egy nap nyereséget érhetünk el az indiai piacon, így kifizetődő lesz a befektetésünk” – mondta Peter Kenyon, aki hozzátette, az európai klubok segíthetik az indiaiakat abban, hogy megtanulják saját országuk labdarúgását fejleszteni.