Elhunyt Bobby Robson

Sir Bobby Robsont 2002-ben ütötték lovaggá, éppen tíz évvel azután, hogy először diagnosztizáltak nála daganatos megbetegedést. S egyebek mellett az is kidomborítja emberi nagyságát, mérhetetlen élni akarását és nem utolsósorban erejét, hogy azóta többször felülkerekedett a gyilkos kóron – mígnem a 2007 februárjában elvégzett rutinvizsgálat alkalmával újabb daganatokat fedeztek fel a tüdejében, s az orvosok közölték vele: nem lehet megműteni.

„El kellett fogadnom, hogy meg fogok halni. Minden ember életében bekövetkezik ez a pillanat, az enyémben nem is olyan soká, de tiszta szívvel gondolok vissza az életemre, amelynek minden pillanatát élveztem” – hangzott a megrázó nyilatkozat Sir Bobbytól, miután tájékoztatta a közvéleményt a szomorú fejleményekről.

A rokonszenves angol úriember – aki visszavont csatárként 1957 és 1962 között húsz alkalommal játszott, és négy gólt szerzett a válogatottban – öt nappal halála előtt jelent meg utoljára a nyilvánosság előtt (kalapban, megviselve, kerekes székben, mégis mosolyogva), amikor a Newcastle United otthonául szolgáló St. James’ Parkban az ő tiszteletére rendezték meg az 1990-es német–angol világbajnoki elődöntő „visszavágóját”, mindkét oldalon az akkori játékosok többségét felvonultatva. Aki nem tudná, a máig emlékezetes mérkőzésen Robson volt az angol válogatott szövetségi kapitánya, így testközelből láthatta, amint fiai tizenegyesekkel alulmaradnak a később a finálét is megnyerő Nationalelffel szemben. Anglia azóta nem jutott négy közé világbajnokságon, és Eb-n is csupán egyszer sikerült ez a bravúr (1996).

A 76 esztendősen elhunyt Sir Bobby Robsont feleségén és három fiúgyermekén kívül az egész futballvilág gyászolja.