Hullámvasút a kispadon

A hírügynökségek 1985 végén világgá kürtölték: az év szövetségi kapitánya Európában: Mezey György (Magyarország).

Micsoda elismerés!

Mégis: akkoriban ez nem volt meglepő, hiszen az 1986-os mexikói világbajnokságra elsőként a kontinensről – értelemszerűen a címvédő olaszok után – a mieink kvalifikálták magukat.

„Mexikó! Mexikó!” – ordították örömittasan a kijutástól bódult drukkerek, hogy aztán a vb után a válogatott gerincét alkotó Honvéd meccsein az ellenfelek drukkerei gúnyosan kiabálják: „Mexikó! Mexikó!”

Ugyanaz a szó mennyire más értelmezést kaphat… Mezey György életpályáját talán ez jellemzi a legjobban: egy fantasztikus sorozat eksztázisba hozta hazánkat, de az igazán nagy dobás helyett hatalmas bukás lett a vége.

Hosszú út vezetett a vb-ig, és nem vitás: Mezey György azóta is állandó és kikerülhetetlen szereplője a magyar labdarúgásnak. A volt kapitány a ma Szerbiához tartozó Topolyán született 1941-ben, a RAC, a TFSE, a Keszthely, a Budafok, az MTK és a Bp. Spartacus játékosa volt olyan korban, amelyben még igazi klasszisok stoplii szántották a gyepet – nem is volt szégyen, ha valaki nem tűnt ki.

A nyolcvanas években még volt tekintélyünk

A sikerek edzőként vártak rá: a Szpariban kezdett futballt oktatni 1969-ben, majd 1971-től hat éven át a BVSC-t irányította. 1977-ben az MTK hívta, és egyfelől bronzéremmel, majd azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kiszélesíttette a Hungária körúti pályát, mondván: a taktikai elképzelésekhez kissé szűk. Már ekkor látszott, hogy igazi stratéga: taktikai érzéke, a csapat szerkezetének kialakítása a legjobbak közé emelte – olyannyira, hogy 1980-ban az MLSZ a válogatott mellé szerződtette. Az 1982-es vb-re kijutó együttesben sokak szerint Mészöly Kálmán a tüzet, a szenvedélyt, míg segítőként Mezey György a szakmai hátteret jelentette – jó páros volt, a csapat simán kijutott a spanyolországi vb-re, és majdnem tovább is lépett csoportjából…

A fordulat éve 1983 volt: júniusban kikaptunk Dániában (Nyilasi Tibor gólja kevés volt a három hazai találattal szemben), elveszett az 1984-es Eb-re való kijutás esélye, Mészöly Kálmán lemondott, helyette Mezey György lett a kapitány. Szep­temberben Németország (pontosabban az akkor NSZK-nak hívott nyugatnémet csapat) ellen mutatkozott be a kispadon, és az 1–1 (megint Nyilasi Tibor volt a gólszerző, Rudi Völler egyenlített) jó eredménynek számított a vb-második ellen.

„Szervezetten, fegyelmezetten futballozva a világ legjobbjainak is partnerei lehetünk” – mondta akkor az újdonsült kapitány, és igaza lett. Akkor még nem sejthette, hogy az NSZK 22 éves cserejátékosa, bizonyos Lothar Matthäus később ül majd azon a padon, amelyen ő…

A kapitány átalakította a keretet, és közben forradalmasította a csapatjátékot, különösen az együttes védekezésben előzte meg korát ez a válogatott. Egy év közös munka után jöttek a világbajnoki selejtezők, és kiderült, a gárda mentálisan is erős, hiszen 1984 őszén úgy nyert három meccsből hármat, hogy minden esetben az ellenfél szerzett vezetést. Az osztrák Walter Schachner góljára Nagy Antal, Esterházy Márton és Kardos József, a holland Wim Kieft fejesére Détári Lajos és Esterházy Márton, míg a ciprusi Fotisz találatára Róth Antal és Nyilasi Tibor válaszolt.

„Nem hittem volna, hogy ilyen hamar ennyire magas szinten futballozik majd a magyar válogatott” – kesergett Rotterdamban Ruud Gullit, aki Frank Rijkaarddal és Marco van Bastennel és még több, 1988-ban Eb-t nyerő társával vesztesként kullogott le a pályáról.

„Örülök, hogy újra van tekintélye a magyar labdarúgásnak” – mondta ekkor Mezey György.

A lendület 1985-ben sem tört meg, felkészülési meccsen 1–0 Hamburgban Péter Zoltán góljával (második találkozás Lothar Matthäusszal), majd immár tétmeccsen Ciprus ellen nyertek a magyarok 2–0-ra („Gratulálok, mert az ellenfél mellett önmagukat is legyőzték az esélyesség terhével megbirkózó játékosaink” – mondta a kapitány), majd Bécsbe úgy utazott a csapat, hogy ha nyer, vb-résztvevő.

„Bombameglepetés: az ismeretlen Kiprich József a magyar csapatban” – írták az osztrák lapok, de amikor a tatabányai szélső fél óra után a második gólt pakolta be a 37 éves Friedl Koncilia kapujába, már mindenki tudta, kiről van szó – a titkos fegyver bevetésével újra meglepte a világot Mezey György.

Zuhanás a magasból: rémálom a mexikói vb-n

Eufóriában ünnepelt az ország, még inkább, amikor 1986 márciusában kiírták a Népstadion eredményjelzőjére: Magyarország–Brazília 3–0 – Détári Lajos, Kovács Kálmán és Esterházy Márton góljával.

„Hiába győzzük le Brazíliát, ha a vb nem sikerül” –mondta a szakvezető, és bizony, Mexikó után erre már senki sem emlékezett… Noha Tele Santana brazil kapitány szerint a magyar csapat jobb (volt), mint az NSZK, három hónappal később utóbbi lett vb-döntős.

Magasról lehet nagyot zuhanni: a hihetetlen népszerűséget, a sikert sem a csapat, sem edzője nem tudta elviselni. Noha sokan a világbajnoki esélyesként tekintettek a magyar csapatra, a vb rémálomszerűen kezdődött: a szovjetek a 4. percben már a második góljukat szerezték, végül 6–0-ra győztek.

„A két gyors gól tönkretette a csapatot, ugyanakkor a szovjetek sem taktikailag, sem erőnlétben nem voltak jobbak” – értékelte a magyar futballt lejtőre állító kudarcot Mezey György, ami azért kicsapta a biztosítékot. Egyfelől jobb az első négy percben gólt kapni, mint az utolsó négyben, másfelől az oroszok rakétaként cikáztak a cammogó magyarok között. Nem kétséges, az edzőtábor nem volt jó ötlet: az osztrák hegyekben a magaslati levegő hasonlatos volt a mexikóihoz, de míg Lienz mellett hó esett, Mexikóban 45 Celsius-fokos hőség volt. Ráadásul az edzőtábor elején a buszról küldte el a kapitány vezérét, Nyilasi Tibort, aki gerincműtétje után külön edzett, hogy utazhasson. Talán nem volt ragyogó ötlet meccsidőpontban, délben edzeni, hosszú ujjú mezben, víz nélkül. Mindenki más késő este gyakorolt, mondván, a körülményeket csak elviselni lehet, megszokni képtelenség.

A statisztikák alapján megelőzi Baróti Lajost

A vb után Kuvaitban dolgozott kapitányként, majd klubedző lett, 1988-ban visszatért, és öt meccsen át újra kapitány volt: a Málta elleni 2–2-ig. Összesen 35 mérkőzésen irányította a magyar válogatottat, húsz győzelem, hét döntetlen és nyolc vereség a mérlege, ezzel az ötödik legsikeresebb magyar kapitánynak számít, többek között Baróti Lajost és Illovszky Rudolfot is megelőzve.

Kaszás Gábor halálát követően, 1990-ben néhány hétig a Videotonnál dolgozott, majd a Kispest-Honvédot vezette bajnoki címre 1991-ben, 1993 és 1998 között visszatért Zuglóba, a BVSC igazgatója és egy rövid ideig edzője volt, ekkor a klub a nemzetközi kupában is szerepelhetett, és 1996-ban ezüstérmet szerzett. 2000-ben a Vasas edzője lett, fél év után távozott a hetedik helyen álló csapattól, Bozsik Péter követte, és a dobogóra vezette az angyalföldieket. 2003 őszén az Újpest edzője volt, ám a klub a téli szünetben anyagi okokból eladta Kovács Zoltánt, Frantisek Kunzót, Szanyó Károlyt és Urbán Flóriánt.

„Így már szakmailag vállalhatatlan a feladat” – mondta Mezey György, és elköszönt a nyolcadik helyezett liláktól. Mészöly Géza követte, és ha az Újpest az utolsó fordulóban legyőzi az MTK-t, bajnok…

Mezey György menet közben az edzőképzést irányította, a FIFA és az UEFA szakmai elemzőcsoportjának elismert tagja, amely a vb-ken, Eb-ken és utánpótlástornákon elemzi a labdarúgás szakmai fejlődését.

2007 óta a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója, itt megvalósította régi álmát, a tesztpályát, és az FC Fehérvár szakmai munkáját is felügyelte, 2009-ben vezetőedzőként újra edzést tart…

Ahogy ő is mondta: ez az ő világa.